2012. április 1.

Tücsökföldön, tücsöknyelven

Jó néhány évvel ezelőtt, ha egy-egy baráti beszélgetésen szóba került, hogy hol élne szívesen, akkor én mereven elzárkóztam a német nyelvterülettől.
Erre mondják azt, hogy soha se mondd, hogy soha!

A német nyelv nagyon távol áll tőlem, talán még a tanult oroszt is jobban a szívembe zártam.

Svájcban a német mellett egyébként még hivatalos nyelv az olasz és a francia.
Elméletileg minden területen tanítják a másikakat, ennek ellenére a francia részen franciául, az olasz részen pedig olaszul lehet csak érdemben boldogulni.
Vicces, hogy egy ilyen kis országon belül nem értik egymást az emberek.

És akkor még nem beszéltünk a dialektusról. Az említett hochdeutsch-nak nevezett német nyelvet a köznapi életben nem igen használják. Ehelyett a helyiek a swizzerdütsch-öt beszélik, és annak ezer féle dialektusát. Gyakorlatilag 50 km-enként másképp beszélnek. Svájci, Zürichben élő ismerősünk mesélte, ha elmegy a 
120 km-re lévő Bernbe, már problémái lehetnek.

Múltkoriban vásároltunk valamit Yverdonba, 180 km-re van tőlünk, gyakorlatilag egy Budapet-Szegednyi távolságra. Felhívtuk az illetékes személyt, akinek német neve ellenére egy szó, nem sok, annyi sem jött ki németül a száján.
A hiba csak az volt, hogy mi meg franciául nem beszéltünk. Szerencsére barátunk a google kisegített.
Kicsit macerásan, de sikerült egyeztetni vele.

Ha belegondolunk ebbe a helyzetbe otthon, vicces lenne.

Németeseknek egy kis feladvány:
:)