2017. június 11.

Minden harmadik embernek bevándorló háttere van

A svájci lakosság 36 %-a rendelkezik bevándorlói háttérrel - számolt be a tényről a statisztikai hivatal.
Jelenleg mintegy 2,5 millió ember él az országban, akik migrációs háttérrel rendelkeznek.
Ennek mintegy 1/5 része második generációs. Közülük 62 % szerezte meg a svájci útlevelet.



2003 és 2015 között a nem migrációs hátterű származó 15 évnél idősebb korosztály aránya 70-ről 63 százalékra csökkent. 
Ez az arány a jövőben valószínűleg nem csökken tovább, de az utóbbi 20 évben mindig többen vándoroltak be, mint ki az országból. Ez a gyermekek körében is megmutatkozik: Minél fiatalabbak a gyerekek, annál gyakoribb, hogy migráns hátterű családból származnak, ahogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal állítja. A 6 évnél fiatalabb gyerekek 54 százaléka él migráns hátterű háztartásban.

A legtöbb külföldi Európából érkezik
Az arány a többi korosztálynál is jelentősen magasabb, mint 36 százalék. A 31-40-évesek körében majdhogynem minden második személy migráns családból származik (49%). A 32-, 37- és 38-évesek között az arány már az ő javukra dől el. A 61-70-éves korosztályban viszont csupán 23%.
A Svájcban élő külföldiek legnagyobb része, 85%-a, Európából érkezik. Ázsiai származású 7%, akiket az afrikaiak követnek 5%-al. A legtöbb külföldi, közel 300.000 fő, olasz állampolgár, őket pedig országok tekintetében a németek és portugálok követik.

Társadalmunk gazdagítása
- Ezek az emberek is a svájci társadalom részét képezik. Gazdagítják az országunkat – kulturálisan és gazdaságilag is -, mondja Silvia Schenker szocialista képviselő. 
Svájc mindig is változatos volt: Gondoljunk csak a négy hivatalos országnyelvre. 
Nem az a döntő szempont, hogy mikor érkeztek a szülők Svájcba, hanem hogy mennyire sikerült beilleszkedniük. A megfelelő együttéléshez sikeres integrációra van szükség. Ebben a tekintetben az elmúlt 20 évben sokat tanult az egész társadalom: - Ma már nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek korán elsajátítsák az ország nyelvét -, véli Schenker. A svájci kultúra nem okoz problémát számukra: - Ugyanúgy vannak külföldiek, akik magukénak érzik a svájci kultúrát, mint ahogy svájciak is vannak, akik nem érdeklődnek iránta.
Ennél pesszimistább az álláspontja Mauro Tuena oktatási politikusnak: - A növekvő bevándorlás rosszabb bűnügyi mutatókhoz, kevésbé hatékony szociális rendszerhez és a gyerekek nyelvtudásának elégtelensége miatt a pedagógusok túlterheléséhez vezet -, véli a szocialista képviselő. Ezek a kihívások egyre erősödni fognak, ha nem tesznek semmit a bevándorlás ellen. Véleményét saját tapasztalataira alapozza: iskolájában az oktatást hátrányosan befolyásolta a külföldiek nagy aránya.

 Migrációs hátterű személynek számít: 1. Külföldi állampolgárságú személyek, 2. Svájci állampolgárságot szerzett külföldiek (kivéve, ha a személy és az ő szülei Svájcban születtek), 3. Svájcban született személyek olyan szülőkkel, akik külföldön születtek. A statisztika szerint nem migrációs hátterű az a személy, aki svájci állampolgárként született, és szüleinek legalább egyike ugyancsak svájci születésű.

Az internetes portál -ahol a cikk megjelent -, feltette a kérdést olvasóinak, hogy ki rendelkezik migrációs háttérrel. Természetesen a felmérés nem reprezentatív.

A kérdés: Rendelkezik ön migrációs háttérrel?
1./ Igen. Külföldön születtem és nincs svájci útlevelem. - 10 %
2./ Igen. Legalább az egyik szülő külföldi. Nincs svájci útlevelem. 3 %
3./ A szüleim külföldről jöttek és van svájci útlevelem. 14 %
4./ Külföldön születtem, de van svájci útlevelem. 8 %
5./ Nem, az egész család svájci. 57 %
6./ A nagyszüleim külföldiek. 8 %.