2013. október 29.

Pro és kontra


"Főnök: az a valaki, aki késik, amikor korán beérsz a munkába, és korán jön, amikor késel.

Hm... bajban vagyok a mai bejegyzéssel... Remélem nem sértek meg senkit (nem áll szándékomban), de a legárnyaltabb fogalmazást alkalmazva is, lehet félrértik majd egyesek.
Vágjunk bele!
Örömmel tölt el, hogy egyre több e-mailt kapok (többet mint kommentet az adott íráshoz), amikre igyekszem válaszolni, akár személyesen, akár a blogban egy-egy témát megvilágítva.



Felgyülemlett pár levél  az itt dolgozók, ide készülők tollából (klaviatúrájából), amit olvasva nagyon meglepődtem, és volt olyan, amit nem tudok hova tenni azóta sem.
Sajnos, egyik levél írója sem járult hozzá, hogy - természetesen név nélkül-, de közzétegyem azt.

Itt szeretnék egy zárójeles megjegyzést tenni: sokan szidják honfitársaikat, ugyanakkor a felajánlott segítséggel nem élnek. Most akkor hogy is van ez?
Hm...

A levelek tartalmából azt szűrtem le, hogy sokan dolgoznak magyar és nem magyar vállalkozóknál, nem egészen tiszta körülmények között.
Sokan szidják a főnököt, aminek egy része minden bizonnyal jogos, ám sok esetben olyan dolgokat is felhánytorgatnak, ami vicces számomra.

Mivel mi is vállalkozók vagyunk, elgondolkoztam, hogy vajon a másik oldal mit mond a hátunk mögött.
Lehet, hogy a legnagyobb jóindulatom ellenére, én is egy mocsok, szemét főnök vagyok?

Ennek okán megpróbálok néhány, a levelekben felmerült  dolgokra reflektálni pro és kontra.

"Az, hogy több embert öl meg az idegesség, mint a munka, azért van, mert több az ideges, mint a dolgozó ember.

Kedves otthoniak, munkát keresők, itt élők, munkát vállalók!

1./ Ne hagyjátok sem a honfitársaiktól, sem más nációktól átverni magatokat.
Használjátok a józan paraszti eszeteket! Az alkalmazotti jogviszony keretei itt sem térnek el az otthon megszokottól. Hogy létezik- e egyáltalán a vállalkozás, azt a cégjegyzék honlapján egy kattintással lehet ellenőrizni.
2./ Munkaszerződés nélkül, nem kaptok engedélyt. A munkaszerződést alá kell írni. Ha nem írtál alá ilyet, nem kapod meg az engedélyed. Az engedélynek max. 6 héten belül meg kell érkeznie. Ha nem, nem vagy bejelentve. Az engedély az egész országra kiterjed, nem csak az adott cégre/kantonra! Ha lebuksz, kiutasítanak az országból 1-2 évre.
3./ A Bewiligung a te tulajdonod, nincs joga a munkáltatónak magánál tartani. Azt ő nem vonathatja vissza.
4./ Onnan tudhatod még, hogy be vagy jelentve, hogy megkapod a nyugdíjbiztosítási számod, amit a munkáltató köteles átadni. Ezt ő kéri meg, és ő is kapja kézhez, de át kell azt adnia.
5./ Svájcban nincs központilag meghatározott minimálbér. Minden erre hivatkozó kijelentés bullshit.
6./ A családi pótlékot a munkáltatónak illik megkérni, ha nem teszi, te is megteheted egy nyomtatvány kitöltésével.
7./ A krankenkassát személyesen kell megkérni és fizetni, ha a munkaadó ilyen jogcímen von le pénzt, az nem törvényes.
8./A munkaszerződésen kívül itt is kell jelenléti ívet vezetni, van bérjegyzék. Ezt is alá kell írnod.
9./ Végezetül, ha nem szimpatikus egy hely, keress másikat.

Ha nem jutsz dűlőre a munkáltatóval, menj be a lakhely szerinti Gemeindébe és kérj tanácsot.

Sajnos - főleg az építőiparban, vendéglátásban, mezőgazdaságben -, segédmunkásként alkalmaznak mindenkit. Ezért a bérezés ritkán lesz szakmunkás bér.
Ezek az ágazatok nincsenek jól fizetve. :(
(Jelenleg is folyik hatósági eljárás olyan magyar munkáltató ellen, aki 8 frankért foglalkoztatott munkavállalókat).
Ez valóban nagyon karcsú, de ha valaki bruttó 25 frankot keres az építőiparban segédmunkásként, az már jónak mondható. Ennél sokkal kevesebbért is dolgoznak. :(

Ha nincs normális (eladható) szakmád és nyelvtudásod, akkor feleslegesen lázadsz, hogy miért csak 2-3 ezer frankot keresel...
És mi az a szakma? Bármi, amiről svájci/vagy nemzetközi papírod van. :)
Van? Ha igen, kérheted a szakmunkás bért. Ha nincs, akkor bizakodj, hogy a munkád és a hozzáállásod láttán megadja majd a munkáltató.

1./ A munkáltató nem szociális intézmény, ne várd, hogy megoldja az életed.
2./ A munkaidőt munkával kell eltölteni, amit a legjobb tudásod szerint kell elvégezni. Tehát nem jelen kell lenni...
3./ Nem illik csapot-papot otthagyva elmenni. Először célszerű a problémát megbeszélni.
Ha elmész ne lepődj meg, ha nem kapsz ajánlólevelet.
4./ Ha kapsz szállást, étkezést, azért jogosult a munkáltató x összeget levonni a béredből. Ha ez nem szimpatikus/sok, keress más lehetőségeket.
5./ Ne kotorássz a munkáltató zsebében. A lehetőség adott, csináld meg te is!

Ez a kis szösszenet nem biztos, hogy mindenre kiterjed.
Ha van kérdés, tedd fel! Szívesen válaszolok rá!
:)


"Ha hűségesen robotolsz napi nyolc órát, végül elérheted, hogy főnökké tegyenek, és napi tizenkét órát robotolj.


2013. október 27.

Ingatlanvásárlás

Tudom, hogy aki ide érkezik nem az első dolgai közé tartozik (hacsak nem befektetési szándékkel jön), hogy ingatlant vegyen, de a téma mindenképp említést érdemel.
Először is: az ingatlanárak az egekben vannak, még egy lepukkant lakást is néhány százezer franknyi beruházással tudhatunk magunkénak.
Hogy érdemes-e saját ingatlanban gondolkodni? Erre nehéz választ adni, mert összetett a kérdés. Ha itt kíván valaki letelepedni, mindenképp. Ha nem, akkor a válasz nem.

Míg néhány évvel ezelőtt szigorú szabályai voltak az ingatlanszerzésnek, ez mára már csak formális.
Mint magánszemély elegendő hozzá egy B tip. engedély, és a beugró tőke (bizonyos, egyedi esetekben arra sincs szükség, hogy itt éljen valaki életvitelszerűen).
Mint cég, ennyi sem kell. Ha itt a cég székhelye, azonnal vehet ingatlant.
Itt:

Nem tudom, csak gondolom, hogy a sok külföldi érdeklődő miatt liberalizálták a törvényt. Rengeteg orosz vett ingatlant a déli kantonokban.

A "beugró" általánosságban 20 %, de hallottam olyan esetekről is, hogy ennél kevesebbel megelégedett a bank.
Míg otthon nincsenek egyedi konstrukciók, itt az ügyfél igényei/lehetőségei szerint köttetik a szerződés.
Lehetőség van mind a kamat, mind a futamidő alakulásának változtatására, akár menet közben is.
Itt azért annyit megjegyeznék, hogy természetesen minél "jobb" egy ügyfél, annál kedvezőbbek a feltételek.
Általánosságban annyi elmondható, hogy a leendő otthonunk törlesztőrészlete nem lehet magasabb, mint a jövedelmünk harmada. Ha ez rendben van, akkor nem szórakozik a bank. A kamatszint általánosságban 1,5-3 % között mozog.

Természetesen itt sem azonosak az ingatlan árak, vannak felkapott és kevésbé népszerű helyek.
Alább láthattok egy kis táblázatot, amelyben csináltam egy pici összehasonlítást. Az ország négy csücskének adatait néztem meg, illetve a közepét. A végén Zürich kanton is megtalálható. Gyanítom ott a legmagasabb ár nem minden esetben a legmagasabb, hisz a luxus ingatlanokat nem ezeken az oldalakon hirdetik.

Íme:


Stúdió lakás 20-40 m2
4,5 szobás lakás
Családi ház
Földterület- m2 ár
Vaud
75 000
400000
200000
6,5 M
160000
10 M
150
1600
Graubünden
75 000
740000
250000
4 M
65000
9 M
98
2000
Baselland
98 000

240000
2,2 M
180000
5,5 M
100
1350
Thurgau
105000

280000
1,9 M
165000
4,8 M
85
1250
Schwyz
82 000
230000
195000
4,9 M
145000
8,5 M
350
3650
Zürich
150000
380000
200000
5 M
170000
12 M
120
6000


Annyit azért megjegyeznék, hogy a legtöbb esetben célszerű az árakat valahova középre belőni, ugyanis a legolcsóbb lakások jellemzően régi építésűek, inkább dózer kell nekik, mint lakó.
:)
Amiért még érdemes saját lakásban gondolkodni, hogy egy csomó költséget le lehet írni az adóból (felújítások, beruházások költségei). Arra is van lehetőség, hogy a már visszafizetett kölcsönt ismét felvegyük amennyiben pénzre lenne szükségünk.
Szóval, a lehetőségek száma meglehetősen sok.

Forrás: homegate.ch

2013. október 26.

Megélhetés, avagy a nagy fogyasztói kosár

Egy régi restanciámat szeretném törleszteni, hisz aki itt tervezi folytatni életét, vagy rövidebb-hosszabb időre ide érkezik, feltétlenül be kell kalkulálni a felmerülő költségeket.

A lakhatás mellett egy jó nagy szelete a kiadásoknak az élelemre fordított összeg.
Talán korábban már utaltam rá, mi szerencsés helyzetben vagyunk, hisz mindössze 25 km-re van a német határ, ezért mi átjárunk bevásárolni. No, nem minden nap, 10 naponta, 2 hetente, ahogy sikerül.

Ok, tudom-tudom, támadtak már amiatt, hogy ha itt élek kutya kötelességem lenne itt vásárolni.
Bevallom el sem gondolkodtam ezen, hisz a svájci is átjár. Akkor miért nekem kellene valami álhazafis érzülettől vezérelve itt vásárolnom?
Másrészről, ha logikus magyarázatot kell adni, akkor elég a józan paraszti ész: Svájc az elmúlt 100 évben megduplázta a lakosságát, ezzel szemben sem termőföldből, se parasztból nem lett több. Élelmiszerből komoly behozatalra szorul.
Tehát, nincs lelkiismeret furdalásom.

A német árak jóval kedvezőbbek, mint az itteniek, sok esetben még a magyar árakat is "verik".

Németországban általában "hármas" köröm van: Lidl, DM, Kaufland. Vagy fordítva.

Annyit előzetesben megemlítek, hogy természetesen nem minden igényt elégít ki a lista. Nagyjából a "közép kategóriás árakat" próbálom belőni minden esetben. Luxus termékeket nem vásárolunk, de figyelek a minőségre, nem veszek meg valamit azért, mert olcsó.

Svájcban majdnem minden boltba járok, mikor hogy sikerült: a legdrágább boltok a Coop, a Migros és a Denner. Természetesen itt is vannak akciók, de azt ki kell fogni. A Volg-ot meg sem említem, mert az már luxus kategória. No, nem a választék miatt, de sok kis településen csak ez a bolthálózat elérhető, és ennek megfelelően az árak az egekben vannak.

A legolcsóbb boltok az Aldi és a Lidl. Hozzá kell tennem, nincs minden bokorban ez sem.
Annak ellenére, hogy sokan most sértődötten kapják fel a fejüket, hogy "ugyan már, ki vásárol ott..."
Jelentem, én igen.
Szerintem semmi baj sincs ezekkel a boltokkal. A minőséggel még soha nem volt semmi problémám.
:)
Itt csak zárójelesen írom, hogy míg otthon egy időben a Spar volt mindenek felett, ott is előfordult, hogy a pénteken vásárolt csirkecomb szombaton kisétált a hűtőből.
:(
A ritka bevásárlás miatt előfordult, hogy egy-egy csomag felvágott elbújt a hűtőben, és csak elfogyasztása után vettük észre, hogy már vagy két hete lejárt a szavatossága. Nem nevet!! Nem azért vettük észre, mert utána tömött sorokban látogattuk a mellékhelyiséget.
Tényleg, nem volt velük minőségi probléma.

Kezdjük az alap élelmiszerekkel:



Német árak
Svájci árak
Liszt
fehér 1 kg
0,45
1,00
Cukor
sima 1 kg
0,65
1,00

nád 0,5 kg
1,20
3,00
Tojás 10 db

1,29
3,95
Kenyér
fehér
0,80
1,10

barna
1,00
2,40

magvas
1,50
3,40
Tej
1 l - 3,5 %
0,50
1,15


Tejtermékek:



Német árak
Svájci árak
Margarin
0,5 kg Rama
1,59
3,80
Tejföl
kis pohár
0,45
2,65
Tejszín
kis pohár
0,39
1,40
Yoghurt
0,5 l
0,45
1,30
Mascarpone
0,25 kg
1,30
2,95
Phidalephia
0,25 kg
1,00
2,60
Camembert
0,20 kg
0,80
2,65
Füstölt sajt
0,20 kg
1,70
3,90

Húsfélék:



Német árak
Svájci árak
Csirke kg
comb
5,00
23,50

mell
6,00
33,50

egész
4,50
12,50
Sertés
karaj
6,90
42,00

comb/tarja
5,90
25,00

darált hús
1,90
14,00

Szűzpecsenye
9,90
58,00
Marha
bélszín

77.50


Felvágott:



Német árak
Svájci árak
Füstölt lazac 
1 kg
15,00
99,50
gépsonka
1 kg
7,50
35,90
bacon szalonna
1 kg
9,90
29,80
virsli
1 kg
5,80
13,90
száraz szalámi
1 kg
6,90
14,70
turista jellegű
0,25 kg
1,99
3,40
Pick téli
0,25 kg
4,80


 Gyümölcs:



Német árak
Svájci árak
Alma
kg
1,99
3,80
Banán
kg
1,00
1,40
Narancs
kg
1,80
2,80
Mandarin
kg
1,40
4,20
Körte
kg
1,30
2,95

Zöldség:



Német árak
Svájci árak
Burgonya
kg
0,40
1,58
Hagyma
kg
0,50
1,50
Sárgarépa
kg
0,80
1,30
Paradicsom
kg
1,30
2,70
Broccoli
kg
0,80
5,30
Gomba
kg
2,00
12,80
Uborka
db
0,30

Karfiol
kg
1,40
4,90

Amit még érdemes megemlíteni, de sajnos ebben nem tudok pontos információkat adni, azok a halak.
Egyedül pisztrángot szoktunk venni (a többit megfogjuk).
Ennek az ára a németeknél 10 euró körül, itt 32 tájékán van kilónként.
A száraztészta fél kilónként a németeknél 0,40 - től, itt 1,50 frank fölött kezdődik. A rizs kilója 1 euró, illetve 2-től. A napraforgó olaj 1,49, illetve 3,95. Az olívaolajban nincs nagy különbség.

Végül italok:



Német árak
Svájci árak
Sör
Heineken 6*0,5
3,80
11,65
Johnnie Walker
0,7 dl
12,50
18,95
Bor
üveg
1,70
3,50
Cola
karton 1,5 l
2,40
13,20
Ásványvíz
karton 1,5 l
1,20
3,00
Tea
karton 1,5 l
2,94
4,14
Rostos gyümölcslé
1 l
1,10
4,50

Talán nem hagytam ki semmi fontosat.
Ami még érdemes kiemelni, hogy ezek a termékek nem bio-termékek. Aki ragaszkodik azokhoz, az kalkulálja hozzá mindkét országban a minimum 1,5 szorzót.
Fontos megemlíteni, hogy Svájcban minden ár 10 dekára van kiírva, ez jó kis megtévesztés az elején.
:)
Jó csemegézést!