2015. július 30.

Ébresztő!!!!

Szörnyű reggelre ébredtem...
Általában a reggeli kávémat a teraszon fogyasztom el.
Az idő ma nem volt a legkedvezőbb, de egy fürdőköpenyt magamra akasztva jó volt kiülni.
Épp az első kortynál tartottam, amikor...
:D
(Hangerőt fel!)
:D
Video itt:



Van még mit gyakorolni a kollégának. Azt hiszem a svájci filharmonikusokhoz még nem kell jelentkeznie.
:D

2015. július 28.

Behajtók

Talán emlékeztek még, hogy az év elején volt egy kis nagy probléma a megrendelőnkkel. Tönkrement.
Előzmények ITT.
Nagyon kellemetlen helyzet állt elő, mert a többéves együttműködésből úgy szaladt ki, hogy magasról tojt ránk, az általa állandóan emlegetett korrektséget, egyenességet még hírből is kerülte.
Mivel a munkát be kellett fejezni és nekünk sem volt jobb lehetőségünk, megállapodtunk a fővállalkozóval, hogy ő helytáll az eredeti vállalkozó helyett, kifizeti annak a hátralékát, mi pedig befejezzük a munkát és egyenesen neki számlázunk.
A munkát februárban befejeztük, a számlát benyújtottuk, de az utolsó számla ellenértéke nem akart megérkezni a számlánkra.
Nem maradt más, mint felszólítást küldtünk nekik.
Pénz helyett az alábbi levél érkezett:

Sehr geehrter Herr ......
Bezugnehmend auf die Baustelle Rietpark und die von Ihrem Unternehmen ausgeführte Arbeiten benötigen wir ...... gemäss der Vereinbarung vom 18. Dezember 2014 und SIA 118 einen Garantieschein.
Die höhe der Garantiesumme von 10% richtet sich nach der Geleisteten Zahlungen von ..... an ....... GmbH.
Garantiebeginn 01.07.2015 Dauer 10 Jahre
Betrag:
Total:                   xxxxx
Garantie 10%
Garantisumme   xxxx  CHF

Darf ich Sie Bitten uns die Unterlagen schnellst möglich zu zustellen.
Die Schlusszahlung bleibt bei uns blockiert bis der Garantieschein korrekt bei uns vorliegt.

A levélben foglaltak szerint garanciát kell adni az elvégzett munkára, ami a beszámlázott összeg 10 %, visszatartás: 10 év.
Minél előbb küldjük el a garancialevelet, mert addig nem jön a pénz.




Megvan amikor a rajzfilmekben rugózik a delikvens szeme?
Na, az enyém is kb. ezt csinálta.

Egy kis kitérő:
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem szeretem, ha a másik fél nem korrekt.
Gondolom, hogy nem örülnétek, ha a ledolgozott hónap végén, a munkáltató azt mondaná, hogy most ezért vagy azért nem fizet, vagy majd később, x,y,v,z,zs ok miatt.
Nincs ez másként nálunk vállalkozóknál sem. Elvégeztem a munkát, benyújtottam a számlát, várom az ellenértéket. 
Ez ilyen egyszerű. 
Lenne.
Ám, ahogy Magyarországon, úgy itt is kezdik a "nem akarlak kifizetni" játékot.
Hogy ez nem lesz így rendben, az biztos.
:(

Otthon könnyebb dolgom volt jogi ügyekben, mert egyrészt érintőlegesen tanultam jogot, másrészt érdekelt, így boldogultam magam is. Mondhatni, autodidakta módom beletanultam és amatőrként simán lenyomtam a vállalati jogászokat. 
Ne értsd félre, nem dicsekvés, nem kell hozzá más, mint józan paraszti ész, meg segg.
:)
Itt más a helyzet. A jogot sem ismerem, és a nyelvet sem. Persze, megnéztem a hivatkozást, annyit ki tudtam belőle hámozni, hogy valóban van ilyen garancia dolog.
A mi esetünk azonban nem ilyen egyszerű volt a helyzet, ugyanis nem mi voltunk a szerződő partner, az elvégzett anyagot nem mi szállítottuk, tudomásunk volt róla, hogy a beépített kötőanyagok eltértek a tervektől, és a házon egy másik cég is dolgozott, tehát el sem lehetett különíteni, hogy melyik a mi munkánk. És még sorolhatnám tovább.
Erre garanciát adni öngyilkosság.

Barátunk a google, találtam egy mintát, hogy egyáltalán lássam, hogy néz ki egy ilyen, mit tartalmaz. Lefordíttattam, és kiegészítettem azokkal a dolgokkal, amik védenek bennünket. Nagyon jó lett, gyakorlatilag nesze semmi, fogd meg jól, de garanciának garancia.
:)
Elpostáztam.

Egy hónap múlva ismét levelet hozott a posta, amiben az állt, hogy nem áll módjukban elfogadni a garanciánkat, hanem az ő általuk kiállított garancialevelet írjuk alá. Ja, és nem elég a levél, bankgaranciát kell adjak (az meg ugye nem ingyen van).
Nooormáális?
Itt borult el az agyam.
Csak képzeld el, bemész a boltba, veszel egy TV-t, és te állítod ki a garanciát, és pecsételteted le a gyártóval. Valóban idilli állapot. Nekem is bejönne, hogy ezer évre vállaljanak garanciát.
:D

Szerencsénkre, mert hülyék azért nem vagyunk, azt mondtuk, hogy most jött el az ELÉG!

Ügyvéd kell.
Az összes papírt eljuttattuk egy ügyvédhez, aki átnézte, majd egy ötoldalas feljegyzéssel egyetemben kaptuk vissza.
Papírokat szépen megküldtük az ellenérdekelt cégnek és kértük, hogy mielőbb fizessenek.
Valószínű, hogy a Bauleiternek gondot okoz az értő olvasás, mert ezt válaszolta:

Nach meinem Wissen warten wir immer noch auf die Gewährleistungsgarantie. Diese muss einer Schweizer Bank oder Versicherung ausgestellt sein. Den Vorlagetext sollte Herr .......erhalten haben.

A lényege, hogy még mindig várják tőlünk a garancialevelet, a bank vagy a biztósítói jótállással.
Debil...
Erre ismét leírtuk, hogy semmilyen jogalapjuk kérni tőlünk a garanciát, mert annak kiadásában nem mi vagyunk az érintettek.
Azt hiszem itt kezdte értelmezni a dolgokat az ember (vagy ekkor nyitotta meg a csatolt file-t).

Sehr geehrter Herr ....
Wir werden die von Ihnen abgegebene Schilderung der Rechtslage prüfen und Sie über das weitere Vorgehen informieren.
Wir bitten um Kenntnisnahme.
Freundliche Grüsse

Ebben még mindig van némi erőlködés... a lényege, hogy áttekintik a jogi helyzetet...
Azt hiszem, ebben a pillanatban dőltek kardjaikba jogászaik és vették tudomásul, hogy elmehetnek követelésükkel a jó büdös fenébe.

Tegnap megérkezett a pénz.
Ha jól belegondolunk, most július vége van. A számla februári.
Az ügyvéd 500.- frankba került (olcsó volt).

No comment.

Mindenesetre a történet elgondolkodtatott.
Adva van egy nagy cég, aki megpróbálja lehúzni az alvállalkozót.
Nem szép dolog.
Mivel svájci vállalkozókkal nem ápolunk baráti kapcsolatot, nem tudom, hogy ők ebben a helyzetben mit tettek volna.
Megy előre vagy annyiban hagyja?
Ha az első, akkor megint felmerül bennem, hogy csak engem mint külföldit akarnak szivatni?
Ha a második, akkor egyszerűen hülye, és a hülyeség adja a lehetőséget a nagynak a "játékra".
Hm...
Mi nem hagyunk annyiban semmit sem, átmentünk behajtóba és megyünk a pénzek után.




2015. július 26.

Az időjárásról

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy már vártuk az enyhülést.

;)


Video itt:
https://www.youtube.com/watch?v=O-0S931H_qY&feature=youtu.be







2015. július 25.

Hogy "jól" induljon a hétvége...

... azért rúgunk még egyet bele. Mármint belém.

Azt bizonyára tudjátok, hogy Svájcban nemzeti sportnak számít a másik feljelentése.
Hiába, more money, gond egy szál se, i tak dalse.
:)

Ma levelet hozott a posta. Ez még nem annyira meglepő, máskor is szokott.
Nem is értettem első blikkre, mert valami Verwaltung volt a feladó.
Mi a szösz?
Kibontom, és ahogy olvastam a sorokat emelkedett a vérnyomásom, majd küldtem el melegebb éghajlatra a feladókat.
Mert ketten voltak.
Egy nem is elég. Sok lúd disznót győz?

A levél tartalma nagyjából arra vonatkozott,  hogy a céges kocsink a látogatói parkolóban áll, és ez biza nem szép dolog.
Hát elmész ám oda, ahova gondolom...
Egy hónapja megkért a bunkó szomszéd, hogy ő mostantól egy hónapig költözik és álljunk már el az autóval, mert a teherkocsi nem tud betolatni.
Mivel a személykocsink is elég hosszú, ezért az egyik saját, illetve egy látogató parkolót vettünk igénybe parkolási céllal. Ráadásul csak este 6 és reggel 6 között.
Már-már azt hittem mindenki boldog, de nem.

Valakinek "bacta" a csőrét ez is. Pedig látta, hogy a HP (bocsánat, ez nem az irodagépmárka akar lenni) költözik. Nem lett volna nehéz kikövetkeztetni, hogy miért nem a saját parkolót használjuk...

Hozzá kell tenni, hogy a látogató parkoló szinte mindig üres, és csak éjszakára álltunk be. Az égvilágon kívül senkit sem zavartunk.

Ha valaki használja a látogató parkolót, azok a házban lakók.
Igaz, mindegyiknek van parkolója, garázsa, de mégis oda állnak napközben.
Ez persze nem zavar senkit. Mert ők helyiek, nekik lehet...
:(
Engem sem zavar, hogy ki hol parkol (mert mindig van hely), és nem gondoltam volna, hogy mert jófej szomszéd akarok lenni, ez másnak szálka a szemében.
Máskor is előfordult, hogy egy időre a mi parkolónkba állt be valaki. Max. bosszankodtam, de eszembe nem jutott volna feljelentést írni.



Az ominózus parkoló. Jól "tele" van itt is.



Hát nyuszika, jól fejbe lettél vágva sapkával, vagy nélküle.
Mondjuk, van tippem, hogy az a szaros vénemeber lehetett, akinek már az sem tetszett, hogy a saját parkolónkat használjuk, amikor beköltöztünk.
Nem baj, jön még kutyára kamion.
Már dörzsölöm a tenyerem.


Itt is látszik a "tömeg".

Mondhatnám azt, hogy pont leszarom, de nem. A kocsikkal átálltam és innentől bunkó szomszéd leszek, ha nagysága még valamit akar fuvarozni... oldja meg. Növesszen szárnyat.
A másik bajom, hogy baromira elment a kedvem, hogy egy swizzerrel is bratyizzak, pedig a múltkor meghívott az egyik szomszéd.
Elment a kedvem...
:(
Na, jól kifakadtam, nektek jobb hétvégét.
Azért válaszlevél megy.
Úgy magyarosan.
:)

Szerintetek egy tacepaót is tegyek ki a lépcsőházba a kedves feljelentőnek?


2015. július 23.

Menekültekről Svájcban pro és kontra (nem utoljára)

Ha valaki azt hinné (a magyar média tesz róla), hogy a menekültügy csak otthon téma, akkor téved. A napi sajtó itt is tele van vele.
Itt is probléma, és a vélemények itt is megoszlanak. Itt is vannak, akik reálisan látják a dolgokat és itt is vannak elvakult jogvédők.
Mintha otthon lennék. Egyelőre a kerítés még nem téma, ugyanakkor a határrendészetet már megerősítették. Új munkatársakat vettek fel, az érkezőket jobban megnézik.

Svájcban minden település maga szabályozza a menekültkérdést. Sok helyen van "befogadóotthon".
A mi falunkban is. Könnyen megtalálható, a falu legputrisabb háza. :(

Aargau kanton nyíltan bevándorlóellenes, így vannak olyan faluk és városok, akik nem szégyenlik felvállalni, hogy nem örülnek az innen-onnan érkezőknek és törvényileg szabályozzák, hogy mit lehet és mit nem. Ezzel persze értékes vitaalapot szolgálnak a jogvédőknek.
:)
Nemrégiben Bremgartenben hoztak olyan rendelkezést, hogy a menekültek csak engedéllyel használhatják a sportpályákat és a strandot.
Ezt én is túlzónak tartom, a jogvédők pedig egyenesen sokkot kaptak.
Ugyanakkor érthető az önkormányzat érvelése is: a biztonságot szeretnék fenntartani.
Eredeti cikk ITT:

És a kommentekből:
"- A mi hazánk, mi hozzuk a szabályokat. Mi történne, ha egy nő mini szoknyában és topban menne egy mecsetbe?
Erre valaki azt válaszolta, hogy ez rossz érv, mert egy katolikus templomba sem illik a fenti ruházatba bemenni.

- A szabályokat - jelen esetben az uszodának kell meghoznia. Ugyanakkor a teljes tilalom hibás elgondolás, nem segíti az integrációt.

 - Egy kicsit több tolerancia és segítőkészség kellene. "

Egy másik érdekes cikk, ami párhuzamos a magyar helyzettel:  az EU Svájctól sem veszi vissza a menekülteket.
Az elhíresült dublini egyezmény értelmében ott kellene regisztrálni (ujjlenyomattal) az érkezőket, ahol belépnek Európába.
Ezzel szemben sem az olaszok, sem a franciák nem teszik meg a minimális intézkedéseket, és így már bizonyíthatatlan, hogy hol volt a "fogadó" ország.
Azt csak halnak jegyzem meg, szintén párhuzamként, hogy sem Svájc, sem Magyarország földrajzi fekvésénél fogva nem lehet fogadó ország. Igaz, az EU határait tekintve nálunk Szerbia a kakukktojás.
Természetesen Svájc is megérti, hogy nagy a nyomás az említett országokban, de akkor is ragaszkodnának a szabályok betartásához.
Egy menekültügyi szakember szerint pán-európai megállapodás lenne szükséges, amiben szabályozzák, hogy melyik ország, mennyi menekültet fogad be.
Eredeti cikk ITT:

A kommentekből:
- " Az EU megszegheti a szabályokat, Svájc nem?

- Hol van a kormány? Erőteljesebb fellépésre van szükség az EU-val szemben.

- Mi vagyunk a legkisebb ország Eupában és mi fogadjunk be mindenkit?

- Állítsuk vissza a határokat!

- Aki azt hiszi, hogy az EU hasznos konstrukció, az vagy naív, vagy Brüsszelben, vagy a német kormányban dolgozik.

- Jó a cikk. A legjobb választási propaganda. (megjegyzés: hamarosan választások lesznek, a helyzet az SVP-nek kedvez.)"

Ugyanakkor tegnap megjelent egy másik cikk, ami arra tér ki, hogy egy friss közvéleménykutatás szerint, a lakosság sokkal nyitottabb a kérdést illetően, mint azt feltételezték.
A helyek megteltek, első alkalommal fordult elő, hogy sátrakat kellett felállítani, hogy el tudják helyezni a frissen érkezetteket.

(Kép: Karin Hofer / NZZ)

Femerült, hogy a polgári védelmi létesítményeket használják erre a célra, de a jogvédők szerint ez nem megoldás, mert "az ember nem vakond". Hm...
Egyúttal a közösségi összefogásra szólítottak fel. Szeretnék ha minél többen ajánlanának fel magánszállásokat (na, erre azért kíváncsi leszek).
Az írás itt is kitér az SVP nyílt menekültellenes politikájára és a választásokra.
Eredeti cikk ITT:

Néhány hete elképedve néztem a debreceni felvételeket, ahol viccesen fogalmazva (bár a legkevésbé sem vicces) kitört a kultúra. Itt sincs ez másképp. Szerencsére, eddig csak egymást ütik...
A legutóbbi balhé épp a falunkban történt, a vitát késsel próbálták elintézni. A rendőrség tette a dolgát, közbelépett.
Eredeti cikk ITT:

Mi elég messze vagyunk az érintett háztól, ez megnyugtató, de vannak akik a közvetlen közelben élnek. Most épült fel két ház, épp szemben vele. Nagyon nem érezném ott jól magam.
:(

Svájcban az első félévben majd 12 ezer kérelem érkezett, csak júniusban több mint háromezer.
Ebből Aargauban 276 főt helyeztek el, amire a koszovói háború (1999) óta nem volt példa.
A Szövetségi Kormány év végéig előzetesen 29 ezer menekülttel számol, 1999-ben 47500 fő érkezett.

A magam részéről azt gondolom, hogy az igazi közvéleménykutatás a választások lesznek.
Amennyiben a tömegek az SVP mellett teszik le a voksukat, érdekes helyzetet hoz(hat), hisz mi is bevándorlók vagyunk.
:)
Na, erre varrjunk majd gombot!

2015. július 21.

Kényeztetés

Egy szavam sem lehet...
Négy nap után, hajnali három órakor hazaértem.
Egy óra múlva kaptam egy cickányt.
Az egyik macskám hozta.
Gondolom, ajándék.
:)

P.S: a gyengébb idegzetűek kedvéért nem teszek fel képet.
:D

2015. július 18.

Hétvégi érdekesség

Egy nagyon érdekes cikket találtam internetes bóklászásaim alkalmával.
Nincs mit hozzátennem, változtatás nélkül osztom meg.

ITT:

Kellemes pihenést a hétvégére!

:)

2015. július 16.

A magyar bankoktól mentsen meg az Isten...

Persze, ez így nem helyes egészen.
Ha összeszámoljuk a Magyarországon lévő bankokat, sokkal több a külföldi tulajdon, mint a hazai.
:(
Erről megint érdemes lenne szót ejteni, de minek.

Mondom fentieket úgy, hogy van banki tapasztalatom. Volt "szerencsém" egyik műintézményben eltölteni egy kis időt.
Már tíz éve arról panaszkodtunk felfele, hogy sz@r az e-bank. Mit szépítsük, az volt/van.
Akkor azt mondta az elnök-vezérigazgató, hogy nincs benne a Top 10 fejlesztésben. Hm...
Minek is?
Sokkal több dologra lehetett elbacni a pénzt.
:(
Meséljek?




Kaptam egy költségvetést, amiben ilyen tételek szerepeltek:
- villanykörte cseréje : 5000.- (ismétlem 2000-es évek közepe, no ledvilágítás).
Ezt meg lehetett volna oldani kb. 150.- forintból úgy, hogy megkérem x kollégát, aki épp a sarki boltba megy reggeliért, hogy vegyen már egy körtét. Persze számlára, amit kifizetek, megküldöm a központnak és ők majd visszatérítik. X meghozza a körtét, kicseréljük, volt szerencsém.
Áááá, nem.
Kiégett a körte, én felhívtam a központot (hol máshol, Budapesten), majd ők küldtek egy szerelőt, aki 5 darab magyar ezresért kicserélte az egy darab körtét. Ja, és ez minimum egy hét volt.

- viráglocsolás (jól teCCik olvasni). Az irodám költségvetésében volt évi 600 ezer (!) forint viráglocsolás címén elkülönítve. Szerinted?
Mondjuk, ha mi nem locsoljuk azt az EGY cserép virágot, ami volt, akkor szegény ki is száradhatott volna. Úgy ahogy te nem láttál még hivatásos viráglocsoló vállalkozót, úgy mi sem.
Ne gondold, hogy ez az összeg megmaradt. Valaki beszámlázta ezt.
Hogy egy pénzmosás? És épp egy bankban? Ez a való világ.
:(

Hogy fél évig két szolgálati autóm volt, senkit sem zavart?
Komoly...
Minden vezető tudta, hogy a bankot kiszolgáló osztály a szent tehén. Annak működésébe semmilyen beleszólásunk nem volt, nem lehetett.
Na, mindegy nem ezekről akarok mesélni, mert csak felmegy a vérnyomásom.

Van még otthon egy bankszámlám, amit néha-néha használok. Illetve nem is az enyém, hanem az anyu nevén van, csak én utalgatok róla.
Már a "beüzemelés" sem volt egyszerű. Igencsak friss 70 + -nak kell lennie valakinek, hogy önállóan kezelje a banki tranzakcióit. Ahogy tapasztalom, évről évre bonyolultabb lesz.

Jellemzően, amikor szeretném igénybe venni az e-bankot, akkor épp (teljesen véletlenül) nem működik.
Ma is lett volna egy óriási összeg (4 ezer forint), amit szerettem volna átutalni. Persze, nem sikerült.
Először ezt hittem nálam a baj. Ezt is abból, hogy korábban is volt már olyan eset, amikor be kellett telefonálnom. A programot töröltem, telepítettem, semmi.
Másfél óra küzdelem után felhívtam a őket. A szokásos nyomja meg az ilyen-olyan gombot után élő személy jelentkezett be.
Egy hölgy volt, akinek elmondtam a nyomorom:

"Ja, igen tudunk róla, dolgoznak a szakemberek rajta...." - felelte az ügyfeles.

Csak halkan jelezném a tisztelt informukiknak, ilyenkor nem lehetne már a főoldalon kiírni?
NE PRÓBÁLKOZZ TE BAROM, NEM MŰKÖDIK!!!
Gondolom, nem én lehettem az egyedüli bosszankodó, mert rá 2 órára kiírták. Jobb, mint soha.
:(

Gyanítom azóta sem élvez top prioritást az informaikai rendszer ( pedig ez egy másik bank), működőképessé tétele.
:(
Azt mondta még a kis hölgy, hogy miért nem este próbálkozok? Mert neki akkor mindig működik.
Bakker, mert most akarok utalni!

Nem, nem akarok a svájci bankokkal jönni...
Pedig, de.
Itt elég sokat használom mindkét bankom "e" felületét. Eddig egyszer fordult elő üzemen belüli hiba.
Akkor is rögtön a belépő oldalon jelezték, hogy probléma van.
Lehet itt top prioritás?
Lehet, hogy az összes értelmes magyar informuki itt dolgozik?
Hm...

2015. július 14.

Svájci celeb

Múltkor meséli egyik otthoni ismerős, hogy a gyereke műtétjére gyűjt. Rögtön meg is döbbentem:
 - Jézus, mi a baj?
 - Nincs baj, a melleit csináltatja meg.
Mivel nem éreztem magam jogosultnak, hogy bármi véleményt mondjak, egy hosszú jaaaa-t sikerült kinyögnöm, és gyorsan eltereltem a szót.
Nem hagyott nyugodni a dolog.
Hazamentem és megnéztem a FB-on az érintettet. Egy nagyon helyes, arányos (75 B-s), frissen érettségizett 18 éves lány mosolygott rám. Tip-top, mondaná a svájci.
Hm, nem értem.
Mit kell ezen csináltatni? Hisz semmi baja.

Alig vártam, hogy hazaérjen a családom, hogy megvitassam, hogy most én vagyok a maradi, vagy mi fene?
Lányom mondja, hogy szinte nincs olyan volt otthoni osztálytársa, akinek ne lenne valami mű dolga: műmell, műsegg, póthaj. A köröm, és a szempilla már elengedhetetlen kellék.
Enélkül nem jó a "termék".
:(
----
Többek között, ezért is szeretek itt élni.
Ahogy szoktam nézni a gyerekem osztálytársait, sokkal egészségesebb önképük van, mint az otthoniaknak.
Nem mondom, hogy nem tesznek fel egy kis festéket, vagy nincs műkörmük, de összességében az idejük nem a szépségük feltupírozására fordítják, nem ez a vezető téma a beszélgetéseikben.

Persze, itt is vannak celebek, akik időnként egy-egy botránnyal feltűnnek a blick címlapján, de az átlagember nem akar ezekre mindenképp hasonlítani. (Még.)

A minap jelent meg egy cikk "A megcsinált férfi" címmel, amiben egy svájci pali először nyiltakozik ilyen dolgokról.
A 34 éves férfi (?) hatvanezer frankot költött eddig a testére.
"Egy kis feltöltés itt, egy nyisszantás ott."- mondta. Kemény munka.
Bakker, menj el kukoricát kapálni, az a kemény munka.
:D
A műtétek olyan jó sikerültek, hogy megismerkedett egy német férfivel (!), aki később elvette feleségül (?).
Azóta a jó "befektetésének" köszönhetően luxuskörülmények között él.
Bizonyára így is lehet...

Csak annyit mondanék, hogy nagy az Isten állatkertje, de alacsony a kerítés.
:)

Eredeti cikk ITT:



2015. július 11.

Gigathlon 2015

Idén ezen a hétvégén 17. alkalommal kerül megrendezésre ismételten a Gigathlon elnevezésű sporthétvége. Én a kihívás napjának hívnám. Minden évben több ezren vágnak neki, az amatőrtől a profiig, a fiataltól az idősig.
Az erőpróbák a környékünkön zajlanak, kisebb fennakadást is okozva a közlekedésben. Bár ezt már megszoktuk, mert mindig van valami. Ez legyen a legnagyobb bajunk.
:)
A mottó: Fedezze fel a történelmet.
A kantonban szinte minden jelentős történelmi helyszínt érintenek a versenyzők. Nem véletlenül, hisz ezzel alkalmat adnak arra is, hogy a nézelődők, családtagok a szurkolás mellett megnézzenek egy-egy kastélyt, várat, emlékhelyet.
A kerékpárosverseny például érinti königsfeldeni kolostort, Böttstein várát, Laufenburgot és a kanton fővárosát, Aaraut.

A kerékpárból, a futásból /az erkélyről  :) / és a görkorcsolyából is láttam részleteket. Ezen kívül még úszni is kell a versenyzőknek.



Az időjárás kegyes, süt a nap, de nem tikkasztó a hőség.
Az utak mellett sok az érdeklődő, szurkoló.
A kategóriák: egyéni női és férfi, pár, 5 fős csapat.
EZEN az oldalon az aktuális eredményeket is nyomon lehet követni.
Néhány jó fotó ITT.
A verseny hivatalos oldala ITT:


A verseny kellékei nyolc kamiont töltenek meg, a rendezés zavartalan lebonyolításáért 1600 önkéntes felel.
Foto: srf.ch

Nem kis feladat az étkeztetés megoldása, mintegy 20 ezer adag vacsorát, 8500 reggelit, és 9000 csomag hideg élelmet állítanak össze.
Természetesen egészségügyi személyzet is van, az esetleges sérüléseket, rosszulléteket 35 fős orvosi team látja el.
foto: srf.ch

Ennek a versenynek egyébként van egy kistestvére, amit gyerekeknek rendeztek egy hónappal erelőtt. Természetesen a hozzájuk mért távokkal.
Cikkek ITTITT és ITT.

Akinek nincs programja, még nem késett el, a java most jön.
Ahogy írtam, az idő remek, kiránduláshoz éppen megfelel.
Szép hétvégét nektek!



2015. július 10.

A szerelő jött, látott, visszajön...

Az előzmények ITT:
Két héttel ezelőtt hívott bennünket a tulajdonos, hogy megkapta a hibajegyzéket az elektromos dolgokkal kapcsolatban, és átadta a szerelőnek a telefonszámunkat, hogy egyeztessen időpontot.
Tegnap jött az ember.
Hozta a négyoldalas jegyzéket is.
Végül, az ellenőr hisztériáját tekintve csekély volt. Sőt, a szerinte hibás dugók  fel sem kerültek a listára. Mondjuk, akkor nem értem, mire volt a cirkusz.
:(
Pedig mindent elpakoltunk, hogy ne legyen szem előtt.

Sok jót nem lehet elmondani a helyi szerelőkről (legtöbbször mindent újra cserélnek), de legalább pontosak. Jelen esetben is, pontban fél 8-kor csengetett.
A jelzett helyen megnézte, hogy mi nem stimmel, az összes dugaljat leszerelte, majd vissza. Hogy miért, ezt nem egészen értettem.

Mindegy, röpke másfél óra alatt végzett.
Mondhatnánk minden jó, ha jó a vége, de nem így van.
Az egyik problémát nem sikerült megoldani. A bojler csatlakozóját nem cserélte ki, mondván, hogy azt meg kell rendelni. Ezt sem értettem, mert neki ott volt a fotó, sőt a típusszám is, annak alapján módja lett volna rá.
:(





Így most, ha megjön az a vacak, akkor megint jön. Ennek annyira nem örülök.
Ráadásul elfelejtette magával vinni az egyik szerszámát, most őrizgethetem azt is.
:)




A számlát természetesen a tulaj fizeti. Kíváncsi vagyok/lettem volna, hogy mibe fájt ez a mutatvány.

2015. július 7.

Multikulti?

Mostanság divatos szó, nincs egy olyan riport külföldiekkel kapcsolatban, ahol ne kerülne megemlítésre.
A pontos jelentése a wikipédia szerint:
"multikulturális kifejezés kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent, míg a multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. A politikában: a kulturális pluralizmus támogatása a társadalomban, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása."

Engem az utolsó mondat fogott meg. Vajon elérhető ez az idilli állapot?
Szerintem, nem.
Úgy gondolom, hogy az elfogadás még csak-csak, de a befogadás? Az már nehéz dió.
Persze, vannak nyitottabb emberek, akiknek ez könnyebben megy (én nem vagyok az). Őszintén szólva, ezt a multikultit sok esetben inkább érzem erőltetettnek, mint őszintének.
:)



Ha a társadalom legkisebb egységét, a családot nézem, ott sem egyszerű a helyzet.
Ha visszatekintünk a történelemben (nem nagyon, csak a múlt századig), még az is furcsa volt, ha egy falusi városit vett el férjül, feleségül, vagy épp egy református katolikussal bútorozott össze. És akkor még szóba sem került, ha egy magyar nemzetiségű roma párt választott magának.
Ekkor még csak nemzeten belüli különbségekről beszélünk.

Emlékszem boldogult fiatalságomra, hogy megnéztünk (mit néztük, bámultunk) egy afrikai férfit/nőt, ha épp egy fehérrel sétált a város főutcáján.

A rendszerváltást követően már mindenki mehetett a szélrózsa minden irányába, és lett "divat" külföldivel házasodni.
Persze, nincs statisztikai adatom, hogy mennyi a rosszul elsült vegyes házasságok aránya, és ebből mennyire tehető a kulturális különbségek miatti válás, de nekem is volt pár ismerősöm, akinek a mézeshetek (évek) elmúlása után megfeküdte a gyomrát a helyi szokások sokasága.
El-, elfogadta, de befogadni nem tudta az idegen kultúrát.

Európán belül még talán nincsenek is (?) akkora különbségek, de azon kívül annál több.
Nálunk a szűk családban nincs külföldi, de amikor egy unokatestvér egy szülinapi ünnepségre hozta a paliját egy bajor bőrgatyában, volt némi tátott száj és mosoly az arcokon. És ő ezt nem a vicc kedvéért vette fel.
:)


Nyílván, ezek apróságok, azt még el tudom képzelni, hogy a buli kedvéért felvegyek egy dirndl-t, de hogy ez állandó ünnepi viselet legyen... na, nem.
És ez még itt történt az öreg kontinensen, szóba sem került egy abaya viselete.
A szokásokról nem is beszélve.

Én nem vagyok egy barátkozós fajta (otthon sem), így ritkán kerülök kellemetlen helyzetbe, de azért előfordul néha. Az itteniek három puszival köszöntik egymást. Nálunk ugye, a kettő a megszokott.
Néhány helyi ismerős esetében ebből rendszerint vicces (?) helyzetek adódnak.
Mondjuk, egyébként is rühellek puszit adni (kivéve a családom), de zsigerből megállok a kettőnél. Már rég elhajoltam, amikor a helyi erő nagy lendülettel adná a harmadikat. Ciki.
:D
Egy idő után az is megterhelő, ha valamit állandóan el kell magyarázni. Nagyon meg tud akasztani egy-egy beszélgetést, ha a másik nem érti azokat a megjegyzéseket, amik szintén zsigerből jönnek. Ez fordítva is igaz, természetesen.
Múltkor beszélgettünk egy ismerőssel magyarul, ő fordított külföldi párjának. Egyszer csak szintén zsigerből azt mondtam valakire, hogy olyan, mint a Pató Pál. Ő lelkesen fordított, csak épp Pató Pállal nem tudott mit kezdeni. Annyiban maradtak, hogy az illető lassú.
:D

Ezek az apróságok már felszínes, kollegiális viszonyban is felmerülnek.
Házastársak esetében, véleményem szerint, kutya kötelessége lenne a másiknak is megismerni az idegen kultúrát.
Nekem nem jön be, amikor egyik kvázi alárendeltként átvesz mindent a másiktól, az meg nem.
Van egy nagyon kedves ismerős fiatal pár. Itt Svájcban ismerkedtek meg, a férj német, a feleség magyar. Többször voltunk egy társaságban és a férj lelkesen tanulta a magyart. Neki fontos, hogy a párja nyelvét is megtanulja, megismerje honnan jött. Ez nekem nagyon szimpatikus, de ritkán találkozok vele.
Inkább az erősebb kutya b.... alapon alakul ki. Itt természetesen nem azt mondom, hogy hibás döntés, ha valaki teljesen alárendeli magát egy új helyzetnek. Lelke rajta. Egyszer az egyik blogon olvastam erről egy kommentet, amikor egy magyar hölgy arab férjet választott, felvette az iszlámot, meg az abayát. Ezen egy picit felhúztam a szemöldököm, pláne amikor kiderült, hogy nem is arab országban élnek. Én nem tudnék ennyire "kifordulni" magamból.


Minap lánykám meséli: a munkahelyén valaki leejtett valamit. Erre ő viccesen megjegyezte: "Le fog esni."
Ezt nekünk nem kell magyarázni. :)
Munkatársa (arra gondolva, hogy csak rosszul fejezte ki magát) javította: "Leesett."
Itthon jót derültünk rajta.
Kérdeztem, hogy elmagyarázta-e neki, hogy direkt fogalmazott így, de csak legyintett.

Félreértésből, rossz fogalmazásból is adódhat konfliktushelyzet. Ismét egy blogon egy saját megjegyzésben nem akartam cigányozni, helyette "lebraziloztam" a helyi kisebbséget. Jó nagy hülye voltam, mert egy másik - ugyancsak ott kommentelő - (aki egyébként nagyon szimpatikus), felesége brazil származású. Ő ezt joggal felrótta. :(
Nem egyszerű.

Aztán ott vannak a viccek.
Néha a rádióban ellőnek egy-egy viccet, amin a helyiek nagyokat kacagnak, mi meg egymást nézzük, hogy ezen mit kell nevetni. Vélhetően ők is így lennének a mi poénjainkkal.
:)
Az is igaz, a puding próbája az evés, de egyelőre még nincs nagy rutinom.
Bizonyára változik a kép, ha személyes érintettségem lesz, de arról majd akkor.

Ti mit gondoltok erről?


2015. július 5.

Magyarország, én így (nem) szeretlek...

Ha ne adj Isten egyetlen rossz szót merek mondani, vagy írni kishazánkra, a "hazafiak" egyből megtalálnak és lefikáznak.
Kíváncs vagyok, az alábbiakra milyen magyarázattal szolgálnak.

Gyerekem szabadságát tölti otthon. Négy éve él Svájcban, megtanult egy szakmát, dolgozik. Nem szórja a pénzt, vett egy sportkocsit (tök mindegy milyen, de nem egy tucatdarab otthon).
A félelmeim a szabi alatti használattal kapcsolatban nem voltak alaptalanok.
Elment strandolni, beállt a fizetős parkolóba. Szabály szerint, ahogy illik.
Mikor szeretett volna hazaindulni, akkor érte a "meglepi".
Lelopták a szelepsapkát és leengedték a kerekét.

Ez milyen dolog?
Miért?
Nem értem az indíttatást.

Svájcban még soha nem tettek kárt akarattal,  vagy "kedvtelésből" az értékeinkben.

Sajnos, ez otthon nem először fordult elő. Mielőtt kiköltöztünk, az új autónkat húzták meg egy kulccsal.

Csak azt kívánom ennek a "derék" embernek, hogy mártsák a kezét aranyba.
Jó forróba!


2015. július 3.

A svájci rendszámokról

Írtam már a közlekedésről, autóvásárlásról, a jogosítvány megszerzéséről, illetve cseréjéről.
Sőt még arról a lehetőségről, amikor a sznobok liciten - jó sok pénzért -, alacsony rendszámot vásárolnak. Erre ITT lehet regisztrálni.

Most magáról az autók azonosítójáról, a rendszámról néhány szó.
1905-ben döntöttek arról, hogy milyen egyedi azonosító jellel látják el az autókat.
Minden egyes kantonnak különbözik a jele. 
A rendszámon látszik az ország címere és a kanton címere. Közte a kanton azonosítója és 5 vagy hatjegyű szám, a lakosság számától függően.




Az első rendszám minden esetben kisméretű.
A hátsó lehet álló, vagy fekvő.
A pléhlap nem az autó tulajdona, hanem a miénk. Ha autót cserélünk éven belül, akkor ugyanazt kapjuk vissza. Kvázi, a hivatal (nálunk egy évig) megőrzi azt. Pénzért. :)

Vannak olyan rendszámok, amik végén egy megkülönböztető 'U' vagy 'Z' jel látható. Az előző a garázs- rendszám, amit kereskedők és műhelyek használhatnak. A Z vámrendszám.
A diplomáciai rendszámok 'CD', 'CC' megkülönböztetést viselnek, elöl.
A katonai járművek fekete alapon, 'M' jellel közlekednek.
A mopedek pedig sárga alapra vannak nyomva.
A munkajárművek kék, a mezőgazdasági járművek zöld rendszámot viselnek.




Lakóhely, vagy cég esetén a székhely szerint kapunk rendszámot minden esetben.
Ha költözés során kantont váltunk, akkor bizony a rendszámot is le kell cserélni. 

Vannak olyan autók aminek a hátsó részét hosszú, vagy épp álló formátumnak megfelelően alakították ki. Az első vásárláskor eldönthetjük, hogy ennek megfelelően mit igényelünk.

Mi van, ha közben lecseréljük az autót, és épp ellentétes formátumra lenne szükség?
Semmi pánik, csak felmegyünk a kantonális hivatal weboldalára és ott online igényelünk egy számunkra megfelelőt.
Néhány héten belül érkezik az új (ca. 30-40 frank a díja), a régit pedig el kell juttatni Strassenverkehrsamt -hoz. Lehet postán is, de ha nincs messze, azt is megtehetjük, hogy személyesen bedobjuk a bejárat melletti postaládába.
Ennyi az egész.
:)








2015. július 2.

Találós kérdés

Svájci logikai feladat következik.
Lehet, vannak közöttetek szakértők és majd elmagyarázzák nekünk, laikusoknak.
:)

Szóval, otthon is néha előfordult az építőiparban, hogy egy-egy nehéz elemet helikopterrel emeltek be, ez még stimmel.
Jött a gép, rákötötték az elemet, a helyére vitték, beállították/rögzítették, lekötötték, jó szerencsét, ámen. Helikopter el.

Minap épp a teraszon ücsörgök (végre itt is nyár van), mikor halk zúgást hallok.
Gondoltam, megint egy repülő. Légifolyosó van felettünk, néhány gép jön, illetve megy naponta (nem zavaró).
A hang felerősödött.
Felnézek.
Látom, hogy a helikopter visz valamit.
Oké.
Aztán el is tűnt a fák mögött, az erdő felett.
Ám, egy perc sem telt el, visszafordult és a kiindulási pont felé repült vissza.
Csend.
Öt perc múlva ugyanez.
Akkor már elkezdtem agyalni, hogy vajon mi a terv.
Nem találtam érthető magyarázatot.
Majd ismét ugyanez a kör.
Három kör, a semmiért.
Nem értem.
Ötlet?


Bocs, a minőségért, de nincs puccos telefonom.