2015. október 30.

Ez itt a reklám helye

Reggeli berögződött szokásaim egyike, hogy megnézem a helyi és az otthoni híreket. Ma nagyon meglepődtem, amikor a Neue Zürcher Zeitung internetes portál főoldalán találkoztam ismerős képpel.
Rögtön felismertem, Hévíz volt látható. És ha már lúd, legyen kövér, egy terjedelmes cikkben reklámozzák a fürdőhelyet.

Nagyon pontosan leírja a szerző a víz hatásait, hogyan alakult ki a tó és megemlíti azt is, hogy -elméletileg a hónap végén- Brüsszel pecsétjére vár, hogy hivatalosan is az EU gyógyvizei közé tartozzon.
Mondjuk én csak annyit javasolnék a döntéshozóknak, hogy próbálják ki.
:)

Az írás megemlíti, hogy fürdőn kívül még milyen pihenési, szórakozási lehetőségek vannak. Kitér az olcsó fogászati kezelésekre is.
Nem utolsósorban megemlíti a sármelléki repülőteret, mely több német városból is közvetlen járatokat indít.
Jó kis írás, remek reklám.
Irány Hévíz!
:)
Eredeti cikket  ITT   olvashatjátok.






2015. október 29.

Fizess, ha kedves az életed!

Legszívesebben ezt mondanám.
Rég adtam hírt aktuális problémáinkról (nincs, de van),  még mindig nincs vége a pénzbehajtásnak. Isten malmai lassan őrölnek - itt is.
Szerencsére, a nagyobb összegeket már megkaptuk, és sokan lehet, hogy csak legyintenének pár ezer frank bukta miatt, de engem nem ilyen fából faragtak.
Nem szeretem az átverést.
Mivel a két ellenérdekelt fél a füle botját sem mozdította ezidáig, így nem marad más lehetőség, mint a végrehajtás kérése.

Az első, a már rég eladott autó garanciális javításának költsége, egészen pontosan 1 054.- frank.
Miután kiderült, hogy jogtalanul állították ki a számlát, megreklamáltuk. Ám, azóta sem érkezett meg a pénz.

A második (nem fogod kitalálni), a kaució. Igen, március óta húzódik az ügy. Legutóbbi felszólításunk alkalmával azzal próbálkozott a féreg, hogy a tavat az új bérlő elbontotta, és majd ha ő megküldi a számlát, mi kifizetjük, akkor küldi vissza a pénzt. Egyébként 2 000.- frankról beszélünk.
Ja, egyébként az egész hazugság, mert a tó nincs is elbontva.

Szóval, nem hagytak más választást, mint a jogi út.
:(

Egyszer, amikor még csikó éveinket töltöttük itt, azt mondta valaki, hogy itt minden számlát ki kell fizeti, mert az biztosan jogos.
Hát egy jó nagy lófütyit.
Sőt!

Sokkal jobban meg kell nézni, mert sok helyi arra játszik, hogy
- külföldi vagy, nem ismered a jogaid,
- külföldi vagy, behúzod füled-farkad.

Ne hunyászkodj meg, ha biztos vagy abban, hogy igazad van, tarts ki mellette!
Uff.
:)



2015. október 27.

Egy kis kirándulás - Rheinfall, Pilatus 2.0

Nem szoktam ugyanarról a helyről többször beszámolni, de a korábbi bejegyzéseimhez képest több változást is megtapasztaltam, ezért arra gondoltam, hogy röviden beszámolok róla.
Nem, a folyó nem apadt el, és a Pilatus is a helyén áll még, de...
:)
A Rheinfallt már többször volt szerencsém megtekinteni, ennek ellenére állítom, hogy mindig tud új élményt nyújtani. Főleg most, hogy a folyó mellett álló kastély felújították.
A vízesés mindkét oldalról megnézhető, de régebben, a felújítás miatt részlegesen vagy egyáltalán nem lehetett a magasabb oldal felől megközelíteni.
Mi most egy véletlen folyamán kerültünk oda. Nemes egyszerűséggel elnéztem egy táblát és a dachseni oldalon kötöttem ki.
A parkoló használata itt ingyenes, de a vizezéshez belépő díj (5.-/ fő) megvásárlása után lehet lejutni. A kastély is szép lett, most étteremként üzemel, de természetesen a parkolónál is lehet venni ételt-italt (aranyáron).
Egy lépcsőn juthatunk  vízeséshez és sokkal közelebb, már-már karnyújtásnyi távolságból élvezhetjük a látványt, ahogy a víz lezubog.
Innen is van lehetőség hajóval bejutni a középen álló sziklára.
Ha visszafele nem akarunk sétálni, akkor egy üvegfalú lifttel mehetünk vissza a kiindulópontra.
Javaslom mindenkinek megnézni.







Második újratervezésem a Pilatus volt, ami Luzern kantonban található.
Itt is van újdonság, hisz amikor pár éve voltam erre, akkor ezen a helyen is felújítás volt. Nagyon, nagyon jó lett. Kiépített kilátó, étkező-, pihenőhelyek. 18 millió frankot költöttek rá.
Ha valakinek ez még nem elég, akkor javaslom kipróbálni az újonnan átadott "libegőt".
Erről bővebben, műszaki adatokkal ITT olvashatsz.

Ahogy a térképen is látható, az ország minden részéről könnyen megközelíthető akár tömegközlekedéssel is, vonattal, hajóval, busszal.


A hegy lábánál két bázisállomás van, Alpnachstadból fogaskerekűvel lehet feljutni, Kriensből pedig libegővel. Lehet variálni a kettőt. A jegyvásárlásnál kell eldönteni, hogy melyik lehetőséget választjuk.



A jegyek ára elég borsos, EZEN az oldalon áttekinthető.

Nagy szerencsénk volt, mert legutóbbi látogatáskor felhős volt, így nem láttunk semmit. Ellenben most...


Gyönyörű!


















Ha minden igaz, akkor ITT van egy rövid felvétel is.
:)

2015. október 26.

Hogy állunk menekültügyben?

Most egy kicsit úgy csináltam, mint Hofi Géza...
40 -en túliak talán emlékeznek rá,  hogy egyszer megkérdezték tőle, hogy miért nincs sűrűbben a TV-ben műsora. Azt válaszolta, hogy akkor hamarabb megunnák a nézők.
:)
Persze, nagyképűség lenne bármilyen párhuzamot vonni, egyszerűen nem értem rá. Vendégeim voltak, és igyekeztem őket elhalmozni mindennel, ami svájci.
Mától vissza a szürke hétköznapokba!

Továbbra is vezető téma a sajtóban a menekültválság vagy népvándorlás.
A "vasárnapi hírekben" megjelentek a legfrissebb adatok.
Ezek szerint, az év végéig az előzetesen számított 29 ezer helyett, több mint 30 ezer menekült érkezését prognosztizálták. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a korábbiakkal ellentétben nőtt a magukat szírnek vagy afgánnak vallók száma.
Szeptemberben 4544 fő érkezett, ebből 913  fő volt szír (augusztusban ennek fele, júliusban csak 242 fő volt).
A menedékkérők legnagyobb számban még mindig Eritreából érkeznek, szeptemberben 1387 fő, ami viszont csak a fele az augusztus havinak.

A regisztrált menekültek tekintetében Svájc a hetedik az európai összesítésben. Németország, Magyarország és Svédország előzi meg őket.

Változott-e az emberek véleménye?
Én úgy látom, hogy egyre jobban nő azok aránya, akikben kétség merül fel és nem támogatják a menekültek további, - vég nélküli - befogadását.
Ugyanakkor sok Gemeinde hoz önkényes intézkedést, ami nem feltétlenül váltja ki az ott lakók szimpátiáját.

Többen már további problémákat vetnek fel: mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek, stb.

Van olyan település, aki inkább több adót fizet(ne), ha nem kellene menekülteket fogadni, van olyan, aki inkább ledózeroltatja az üres, de még lakható ingatlanokat, hogy ne lehessen beköltöztetni migránsokat. Ugyanakkor vannak olyan önkormányzatok, akik igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, és keresnek saját településükön alkalmas ingatlanokat.

Van olyan település, amit nemes egyszerűséggel Svájc Magyarországa címmel illettek.
Eredeti cikk ITT:
Magyarul:
„Oberwil-Lieli egy fekete folt Svájcban”, mondta a múlt héten egy ARD-riporter. Ez a kijelentés felkeltette Giacobbo - Müller figyelmét a település iránt. A két szatíra író a vasárnapi SRF adásban nagyító alá vette a kis Aaargau-i települést és annak menekültpolitikáját.
„Oberwil-Lieli egy kicsit a svájci Magyarországgá vált, csak jobban szervezett", mondta a vidám Mike Müller. A település „kimondottan innovatív kormányzójával” éllovas szerepelt vállalt a menekültpolitikában, tette hozzá Viktor Giacobbo. „Ha találnak egy régi házat, ahol a kanton menekülteket szándékozik elszállásolni, azt Andreas Glarner ill. az önkormányzat azonnal felvásárolja és lebontatja.”
Az Aargau-i település menekültpolitikája az elmúlt hetekben sok vitát szült. Oberwil-Lieli inkább büntetést fizet, minthogy menekülteket fogadjon be (ahogy már tudósítottunk róla). „Egyszerűen hiba lenne gazdasági migránsokat befogadni, ezért inkább összeszorítjuk a fogunkat és fizetünk”, indokolta a kormányzó, Andreas Glarner a döntést a Tele M1 csatornán. 
A svájciak megint kiváló megoldást találtak a külföldiek problémájára, mondta Giacobbo Müller. „A pénzt. Idegengyűlölet, ami kifizetődik”. Ő még azt is javasolná, hogy a jövőben ne csak a menekültek megsegítésére, hanem ellenük is lehessen adományozni. „A Glückskette [Szerencselánc] segélyszervezet mellett, legyen egy Pechkette [Balszerencse-lánc] is.”

A kommenteket olvasva, azon településeken sem feltétlen boldogok az emberek, ahol a helyi elöljárók önként és dalolva bocsátanak újabb és újabb helyiségeket a menekültek megsegítésére.
Luzern kantonban, Nebikonban jött létre egy új befogadóállomás, amely 50 főt tud elszállásolni.
A képeket javaslom megnézni. Ez nem a Ritz Hotel.
Bővebben, ITT:

A múlt hét végén már a hadsereget is bevetették a határőrség mellett. A Budapestről induló Wiener Walzeren egyre több menekült érkezik Svájcba.

Azon meglepődtem, hogy Svájc is csatlakozott az Európai Bizottság újraelosztási tervéhez.
Leírva még sehol sem láttam, de gyanítom, hogy ez is a "lavírozás" része az elmúlt évben megszavazott kvótarendszerhez kapcsolódó úniós egyezmények felrúgásának kapcsán.
Folyt. köv.


foto:aargauerzeitung.ch


2015. október 21.

Mit is csinálunk?

Több megkeresést és konkrét jelentkezést is kaptam az elmúlt időszakban, miszerint munkába szeretnének állni nálunk építőiparban jártas, vagy nem jártas emberek. Sajnos, általánosságban el kellett utasítsam őket, mert ugyan építőiparban dolgozunk mi is, de nem rakunk falat, és nem ácsolunk tetőt. Malteroskanál helyett fúrót és behajtót, habarcs helyett csavart használunk.
A mi szakmánkat nem is tanították otthon (nem tudom, hogy változott-e az elmúlt időszakban), így mindenki maga tanulta ki. Nekünk erre most nincs kapacitásunk, olyanok jelentkezését vár(j/t)uk, akinek már van gyakorlata.

Nos, a fő csapásirány lemez-, vagy kerámiaburkolatok elhelyezése lakó,-és ipari épületek, irodák homlokzatára. Lehet ez új, vagy épp régi épület.

Még a '90-es évek végén kezdtük foglalkozni ezzel. Talán emlékeztek még az akkori zöldmezős beruházások körében gombamód épülő csarnokokra, legyen az raktár, üzem, bevásárlóközpont.
Ezt otthon jellemzően úgy csinálták, hogy egy fém vázat építettek, és az arra kerülő tető lemezből, illetve az oldafalburkolat szintén ebből az anyagból készült.

Előnyük, hogy jóval olcsóbb volt a fajlagos négyzetméterára, és gyorsabb volt a kivitelezése, mint a hagyományos (pl. tégla) épületeké.
Több százezer négyzetmétert raktunk, építettünk így.
Később fejlődött a technológia, megjelentek a szigetelt lemezek is, ezekkel még gyorsabbá vált a munka. Szakmabeliek biztos emlékeznek az Astron névre, aztán jött a Lindab és a többi.
Hogy szakmán kívüliek is el tudják helyezni, biztosan mindenki látott már Tescot, Corát.

Kép a múltból...






... és napjainkban Svájcban:

Itt annyi a különbség, hogy nem nagyon alkalmazzák az acélvázat, hanem inkább beton szerkezetre kerül az anyag, vagy már meglévő régebbi épületeket újítanak fel úgy, hogy beburkolják lemezzel.

Az új generációs anyag pedig a kerámia. Ez szebb, de drágább, mint a lemez. Hátránya, hogy külön kell szigetelni.
Mind a lemezek, mind a kerámia adott méretre készülnek, ezért nehéz velük csalni. Ahhoz, hogy a végeredmény szép legyen, nagyon pontosan kell dolgozni.

A munkát a fogadószerkezet felrakásával kell kezdeni, ilyen-olyan profilok felfúrásával, majd a szigetelés elhelyezése következik. Ezt nem mindig mi csináljuk, van amikor külön céget bíznak meg vele. Nem egy álommeló.
A jellemzően kőzetgyapot felrakása kellemetlen pillanatokat tud okozni, ha a bőrrel érintkezik (marhára tud viszketni).
Aztán még erre kerül egy vízzáró fólia, ha a lemez megkívánja. Utána pedig a lemez vagy kerámia.
:)
Jópofa dolgokat lehet belőle kihozni, mind formában, mind színben, gazdag a választék.

Jöjjenek a képek:

























Mellékesen néha elcsábulunk egy-egy hidegburkolat erejéig...













2015. október 18.

Választás 2015

Svájc választott.
Azt hiszem, nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, hogy az idei választásokat jelentősen befolyásolta a menekültkérdés. Még akkor is, ha nem olyan látványos a dolog mint máshol Európában, de itt is egyre több kérdést vet fel a téma, bizonytalanodik el a lakosság.
Gond az elhelyezés, az ellátás, az ebből eredő esetleges társadalmi hozzájárulás (adóemelés), és a későbbi integrálódás problematikája.
Bizony, itt is foglalkoznak vele a mindennapokban, olyannyira, hogy a lányom szakdolgozatának témája is ez.

Természetesen, a politikai erők itt is próbálták ezt kihasználni, mint ahogy láthatjuk ezt máshol is (az aktuális menekültügyi helyzetről a napokban írok).



Ezért is lett/lehet érdekes a mai szavazás végeredménye.
Tegyük hozzá, itt nincs akkora jelentősége a parlamenti választásoknak, mint máshol, lévén az országban közvetlen demokrácia van. A lényeges kérdésekben az évente 4-5 alkalommal megtartott népszavazás dönt.
Ugyanakkor nem szabad abba a hibába esni, hogy azt gondoljuk, hogy az eredmények nem lesznek hatással a jövőre, ugyanis a fent említett menekültügy az SVP malmára hajtja a vizet.

A néppárt a 2000-es évektől egyre nagyobb szeletet hasított a parlament tortájából. Talán sokan emlékeznek még a híradásokból a 2009 évre, amikor népszavazást kezdeményeztek a minaretek építésének tilalmáról. Elsöprő eredményt arattak a kezdeményezéssel (60 %).
Érdemes megemlíteni még azt a támogatást, amit a bűnöző életmódot folytató bevándorlók kitiltásáról, illetve a múlt évi bevándorlás szabályozásában tettek.
A pártelnök szerint egyszerűen nincs helye az országban bevándorlóknak.
E kérdéskör mellett még erősen EU ellenesek is.

Megjegyzés: évente kb. 70 ezer ember érkezik. Az ország lakossága 8,2 M, egy Dunántúlnyi területen.
A liberálisok ezzel szemben ugyanazt  követ fújják, mint északi szomszédaik. Szükség van a bevándorlókra.

Jöjjenek az eredmények:
Eddigi minden rekordját megdöntötte az SVP, az eredményük 29,5 %. A mi kantonunkban ez a szám 38 (!) %.
(Eddig is tudtam, hogy ez nem bevándorlóbarát kanton, no de ennyire nem az?)
:)
Aargaui eredmények

A második helyezett a Szociáldemokrata Párt lett, 18,9 %-al, a harmadik pedig a szintén jobboldali Szabadelvű Demokratikus Párt lett, 16,3 %-al.
A legnagyobb vesztesek a kisebb pártok lettek, ők több helyet buktak el.

forrás:www.nzz.ch

Cikkek, riportok ITT találhatók.

A jobboldal nagyarányú nyereségét mindenki a menekültügynek tudja be.
A liberálisok még mindig kötik az ebet a karóhoz, bár a választás utáni nyilatkozat már hajlik azon megoldás megkeresésére, ami mind a lakosság, mind a parlament többségének megfelelne.
A Zöldek aggódásukat fejezték ki, hogy háttérbe kerül az Energia Stratégia.

A választás talán legnagyobb érdekessége, hogy az SVP alapítójának és elnökének a lányát Graubündenben (olasz rész) képviselőnek választották. Szakértők párhuzamot vonnak a francia szélsőjobbos Marie Le Pen megválasztásával.

Néhány komment:
- Az SVP erősebb, mint valaha.
- Remélem, jól döntünk, az EU az ellenség.
- A választási kampány és a siker, az idegengyűlölet. Viszlát kozmopolita Svájc!
- Létfontosságú a jólét Svájcban.
- Látom Svájc szomorú jövőjét, ha egy milliárdos pénzel manipulál egy nemzetet.

Van ilyen és olyan vélemény is.
Majd meglátjuk. A vak is ezt mondta.
:)

A cikk megírása utá találtam az alábbi táblázatot, a választási kampány fő témáiról.
Érdemes egy pillantást vetni rá.
1. Menekültügy
2. Bevándorlás
3. EU és Európa
4. Betegbiztosítás, nyugdíj
5. Szociális kérdések, munka
A gazdaság, finanszírozás, környezetvédelem és energiagazdélkodás most háttérbe szorult.


forrás: www.20min.ch

2015. október 17.

Nyaktiló

1940 október 18-án végeztek ki valakit utoljára guillotinnal Svájcban.
Az eszköz azóta a Luzerni Történei Múzeumban látható.

Az utolsó kivégzett egy hármasgyilkosságot elkövető ember volt. Maga az ítélet is vitatott volt, ugyanis a két évvel korábbi népszavazáson 54 % szavazott arra, hogy töröljék el a halálbüntetést.
Ugyanakkor a törvény csak 1942-ben lépett életbe.


Az elkövető az akkor 32 éves Hans Vollenweider nevű manus volt.
(Milyen érdekes, hogy valaki egy gyilkossággal is bekerülhet a wikipédiába... )
:(
Emberünk, aki már korábban is büntetett volt, 1939-ben tíz napon belül három embert gyilkolt meg.
Obwalden kantonban ítélték el, és bár történt fellebbezés, annak a bíróság nem adott helyt.
Érdekes módon (svájci sajátosság), gyakorlatilag csak az utolsó gyilkosságért ítélték el, mert a többi más kanton hatásköre lett volna.
Kivégzése előtt sem az éltelt nem fogadta el, sem a lelki támogatást nem vette igénybe.
2004-ben egy dokumetumfilm is készült a történetről, Vollenweider - Die Geschichte eines Mörders címmel.

Eredeti cikk: http://www.20min.ch/schweiz/zentralschweiz/story/Der-letzte-Schweizer-auf-der-Guillotine-13125108
Illetve wikipédia bejegyzés ITT.
És azt sem hittem, hogy van morderpédia is...
:(
Adatok ITT.
Aki nem ismeri a nyaktilót, annak bővebben ITT róla.

Egyúttal ajánlom magát a múzeumot is egy hétvégi kirándulás erejéig, ITT.

Szép hétvégét nektek!

2015. október 15.

Programajánló

Jövő héten vendégeink érkeznek, és elkezdtem programok után kutakodni. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy nehéz dolgom van, nem tudok mit kezdeni a bőség zavarával.
Nem akartam egész napos elfoglaltságot, és sok utazást sem, ezért a megszokott oldalakat nem vettem figyelembe. Milyen jól tettem!

Ezt találtam, nézzétek:
A program több településen elérhető országosan. Általában néhány óra alatt (programtól függően) megcsinálható. Élvezetes gyereknek és felnőttnek, megfizethető.

Tulajdonképpen nem is tudom minek nevezzem. Kincskeresés?
Valami olyasmi. Modernkori, interaktív felfedező túra.
Egy adott útvonalon el vannak rejtve különböző feladatok, melyek megoldása útbaigazítást is nyújt a következő pont megtalálásához és egyben játszva tanít. A túra végén étkezés is kérhető, igény szerint. Szerveznek kis társaságoknak, de akár komplett csoportoknak is játékot, sőt mint céges rendezvény is megrendelhető.

Aargauban a várak állnak a középpontban, Lenzburg, Wildegg és Turgi. Az idei évtől már Brugg is szerepel a programban. Itt arra érdemes figyelni, hogy télen nem elérhető.
Erről részletebsen itt olvashatsz.


Próbáljátok ki, jó szórakozást!!!

2015. október 13.

Káros szenvedélyek

Ebben sem marad le Svájc...
A legfrissebb felmérések szerint minden negyedik ember dohányzik, 7 % füvezik, és nő a masszív alkoholisták száma is.
A svájci Közegészségügyi Hivatal 11 ezer embert kérdezett meg szokásaikról.

10,3 % naponta fogyaszt alkoholt, területi megoszlás szerint a német részen a legkevesebb ez a szám (8,2%, a francia részen 14,7%,  az olasz részen pedig 20,8 %).
A megkérdezettek több mint fele iszik legalább hetente egyszer.
A "krónikusan kockázatos" kategória nem sokat változott az elmúlt négy évben. Nők esetében több mint 3 dl sört vagy 1 dl bort iszik, urak tekintetében ennek a duplája a mennyiség.
A 2011-es adatokhoz képest nőtt azok száma, akik legalább egyszer egy hónapban lerészegednek. Ez pillanatnyilag 22 %.
12,5 % azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt.

Keystone/Alessandro Della Valle

A dohányzási statisztikák nem változtak lényegesen. A 15 éven felüliek több mint negyede dohányzik, 17,3 % rendszeresen, a többi alkalmanként.
A napi elszívott mennyiség 13,5 szál.
Minden harmadik dohányos elszív egy dobozzal (vagy többet) egy nap.
Megduplázódott az elektromos cigarettát szívók száma is. A lakosság 14 százaléka már kipróbálta ezt, de a rendszeres használók száma még elenyésző (0,7 %)

Továbbra is a kanabisz a legnépszerűbb illegális drog. Az elmúlt 12 hónapban nőtt azok száma, akik kipróbálták.
Kokain és a heroin tekintetében is nőtt ez a szám, azonban ezek nem tükröznek valódi eredményt, illegális mivoltuk miatt.
Az összes megkérdezett, aki elmúlt 15 éves, 31,5 %-a kipróbálta már a füvet.
Sajnos, nőtt a legfiatalabbaknál is a szer használata.
A felmérés megerősítette, hogy a prevenciónak nagyobb szerepet kell szánni.

Eredeti cikk ITT:
http://www.20min.ch/schweiz/news/story/Rauschtrinken-nimmt-in-der-Schweiz-zu-29804772

2015. október 10.

Nyugdíjakról

Európa elöregedett...
Miből lesz pénz a nyugdíjakra?
Naponta hallani ilyen megjegyzéseket szinte minden országból.
Probléma ez otthon is, és itt is.
Bizony-bizony, itt sem más a helyzet. Itt sem rózsás minden nyugdíjas élete.
A menekültkérdés mellett, másik fő téma a nyugdíjakkal kapcsolatban merül fel manapság.


A minap láttam egy közvéleménykutatást az egyik internetes oldalon, ahol  kérdést tettek fel, hogy mire számítanak, mire elérik az öregségi nyugdíjat. A nem reprezentatív felmérésben 20 ezren adtak választ. Az eredményben megfogalmazódig az az aggodalom (tízből kilencnél), hogy nem érzi biztonságban öregkori éveit.
A válaszolókat két részre osztották, külön mezőt foglalnak el a 30 év alattiak.
A kérdés: Mit gondol, meg tud élni az állami és a második oszlop nyugdíjából?
A válaszok:
Igen, biztosan: 6,2 % illetve 2,1 % (utóbbi adat mindig a fiataloké).
Inkább igen: 14,3 % / 7,4 %.
Nem, talán nem: 45.4 % / 48,8 %
Nem, biztosan nem: 30,6 % / 39,4 %.


A kutatás arra is kitért, hogy reális-e a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár: Ezt sokan illúziónak tartják.
2020-től kerül(het) bevezetésre az egyenlőség a férfiak és a nők között. Ezek szerint a hölgyek nyugdíjkorhatára is 65 évben lesz megállapítva.
A felmérés adatai szerint több mint 50 százalék gondolja úgy, hogy legalább 70 éves korig kell dolgozni. (Jó kilátások.)



Az eredeti cikket ITT olvashatjátok.

Ha már témánál vagyunk, akkor a nyugdíjakról egy picit bővebben, általánosságban...
Jelenleg Svájcban az öregségi nyugdíj korhatára hölgyeknél 64, urak esetében 65 éves életkor.
A nyugdíj három oszlopból tevődik össze. Ebből mindössze 2 kötelező. Illetve csak egy.
A könnyebb érthetőség kedvéért az első oszlopot nevezzük állami nyugdíjnak. Az összeg kiszámításának alapja a ledolgozott évek száma, a kereset mértéke.
Ez mai nap minimálisan 1175.- frank lehet (ha az éves jövedelme elérte a 14 040 frankot), maximálisan 2 350.- frank (éves jövedelme legalább 82 240.- frank volt), feltételezve, hogy valaki ledolgozta az életét.
Az alap kiindulópont, hogy mindenki 20 éves korában kezd dolgozni. Ha később, akkor a nyugdíj időarányosan csökken, évente 1/44 résszel.
Fontos, hogy a külföldön ledolgozott évek is beleszámítanak, amennyiben tudjuk azt igazolni.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy házastársak esetében nem lehet több a kapott összeg, mint a legmagasabb nyugdíj 150 %-a, azaz 3 525.- frank.
Ugye-ugye? Ez nem olyan sok.
Ebből nem lehet ficánkolni.

Fontos az öngondoskodás, amit már el kell kezdeni 25 éves korban.
Itt jön képbe második oszlop, nevezzük magánnyugdíjnak. Ezt kötelező fizetni, ha valaki éves szinten 21150.- franknál többet keres és betöltötte a 24. életévet.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezzel nem trükköznek (később meg sír a szájuk, vagy mennek a Gemeindébe nyugdíjkiegésztésért).
Van még egy kivétel, amely esetben nem kötelező ezt fizetni, mégpedig ha valaki egyéni vállalkozó.

Erről annyit érdemes még tudni, hogy ez a biztosítás felel a túlélő házastárs és a rokkantsági nyugdíjért is.
(A bérpapíron BVG rövidítés alatt találni és szokták még Pensionskassének is nevezni.)
Az évek előrehaladtával nő a befizetésre fordított összeg, az elején 7 %, a végén már 18 %.

Ez halmozódik éveken keresztül és ha elérjük a korhatárt, akkor eldönthetjük, hogy egyösszegben vagy járadékként kívánjuk felhasználni öreg éveinkre. (Itt arról most nem beszélek, hogy menet közben lehetőség van ebből felhasználni pl. lakásvásárlásra.)
Ezt a pénzt közösen fizeti a munkavállaló és a munkaadó (szerencsés esetben csak a munkaadó). A pénz egy egyéni számlán halmozódik, így évente láthatjuk, hogyan állunk.

A harmadik oszlop, vagy pillér, ahogyan itt nevezik,  az egyéni megtakarítások összege, hívjuk most önkéntes pénztárnak is.
Ebbe az oszlopba évente maximálisan 6768.- frankot lehet befizetni (ez a 2015. évi adat, miden év elején közzéteszik az aktuális évi számot).
A befizetett összeg tulajdonképpen egy lekötött betét, amit szintén bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megbontani (lakásvásárlás, Svájc elhagyása, önálló vállalkozás indítása, rokkantság stb.)
Az állam adójóváírással ösztönzi a megtakarítási hajlandóságot.






Ha végiggondoljuk, nem nehéz eljutni a következtetésre, hogy minél kevesebbet dolgozott és vagy minimálbér körüli összeget keresett Svájcban, annál kevesebb nyugdíjra számíthat.
Nem véletlen, hogy sok bevándorló hagyja el az országot nyugdíjas éveire, hisz a kapott nyugdíj összege nem, vagy csak alig fedezi a megélhetését.
Persze, itt is van kiskapu. Ha valaki itt él, és kevés a nyugdíja, akkor kaphat az önkormányzattól kiegészítést. Igaz, ezt kérvényezni kell, stb.

Akit érdekel, hogy mennyi nyugdíjra számíthat, EZEN az oldalon kikalkulálhatja.
Részletes információ nyugdíjról, még ITT.

2015. október 7.

Csőd

Látom lelki szemeim előtt, hogy rosszakaróim dörzsölik a tenyerüket, de ki kell ábrándítsam őket, nem rólunk van szó.

Habár, azt sem árt leszögezni, hogy nem egyedi eset, ha egy cég tönkremegy. Még itt sem hull a manna a fejre, itt sem biztos, hogy egy-egy vállalkozó rövid időn belül megveszi a La Ferrarit. Még az sem, hogy a jó ötletből, nyereséget generáló üzlet lesz.
Azt mondják - ha nem egy nagyon egyedi dologról van szó -, hogy az első 1-1,5 év mutatja meg, hogy érdemes volt-e befektetni.

Bizony-bizony, legalább akkora kockázata van Svájcban vállalkozni, mint Magyarországon. Megkockáztatom nehezebb, hisz aki nem ide született kevésbé látja át a rendszert. Ugyanakkor láttam már svájci cég csődjét is (nemrégiben a megrendelőnk bukott be).
Elég egy rossz üzlet, vagy épp az erős frank, egy nagyobb kockázat vállalása, betegség, baleset és kész a baj.




Magam is megtapasztaltam néhány magyar cég agonizálását is. Voltak vendéglátósok, kereskedők, egyéb, a szolgáltatóiparban tevékenykedő cégek.
:(

Egy ideje ugyanazon a környéken élünk, és van szerencsém megtapasztalni, hogy a közeli faluban lévő éttermet már vagy a negyedik bérlő próbálja újraindítani, kevés sikerrel.
Most elméletileg megint nyitva, csak épp vendéget nem látok.
Nem egyszerű...

Az írásom alapjául egy, a napokban megjelent cikk szolgál a témában.

Az év első hat hónapja - az erős frank ellenére -, jó képet mutatott, ám utána megfordult a trend, és növekedett a cégek csődje. Szeptemberben 6,4 %-al volt több a csődeljárás megindítása, mint az azt megelőző hónapban.
Szeptemberben 391 cég jelentett fizetésképtelenséget.
Ugyanakkor új cégek is bejegyzésre kerültek. Az előző év azonos időszakát tekintve ez csak 0,5 %-os elmaradást jelent.

A statisztikát alapul vevő Creditreform véleménye szerint a cégek száma nőni fog. Optimisták.
A számok szerint 2014-ben kevesebb vállalat ment tönkre, mint az azt megelőző két évben.

Eredeti cikk ITT:

Akit részleteibe menően érdekel, az itt megtekintheti az elmúlt évek statisztikáit.
A színezett sort ajánlom megnézni, ez tartalmazza a veszteséget, ezer frankban.
Szép számok.

Unternehmen – IndikatorenBetreibungen und Konkurse

Konkursverfahren und Betreibungshandlungen, 2011 - 2014

20112012201320144
Eröffnungen von Konkursverfahren113'55114'55614'37613'556
Davon: Konkurseröffnungen11'07312'00812'47811'842
Davon: Auflösungen (Art. 731b OR)2'4782'5481'8981'714
Abschlüsse von Konkursverfahren111'92412'95513'19712'805
Verluste in 1'000 Franken22'125'5292'218'4611'887'7932'515'856
Zahlungsbefehle32'687'9442'726'9382'779'5042'826'314
Pfändungsvollzüge31'424'2611'482'7971'454'7231'525'408
Verwertungen3529'397561'873569'772636'033
1 Auflösungen (Art. 731b OR) inbegriffen
2 Aus ordentlichen und summarischen Verfahren
3 Daten 2012 und 2013 zu Betreibungen sind aktualisiert worden.
4 Daten 2014 wurden am 23.09.2015 korrigiert.
Aktualisierung: 23.09.2015

2015. október 5.

Nyelvtanulás itt és ott

Ha megkérdezik, hogy mit csinálnék újra, mit tanulnék, ha visszamehetnék az időben, akkor az a nyelvtanulás lenne.
Persze, lehet tanulni most is, de ez már közel sem annyira hatékony, mint gyerekkorban.
Emlékeim szerint, a '70-es években nem nagyon szorgalmazták az idegennyelv tanulását, az oroszon kívül.
Megyeszékhelyen jártam iskolába, és egy, azaz egy osztály/iskola volt az egész városban, akik felső tagozatban már tanultak angolt is.
Mikor gimibe kerültünk, érdekes összetétele volt az osztálynak. Az ebből az osztályból érkezetteket összecsapták, és így lett egy haladó csoport. Ők el is érték a középszintet, mire érettségiztünk.
Én egy évet tanultam angolt, majd inkább azokkal a tárgyakkal foglalkoztam, amik kellettek a továbbiakhoz. Érettségizni egy nyelvből kellett, az értelemszerűen az orosz volt.
:)
Akkor még kevésbé éreztük, hogy valaha is nagyobb szükségünk lenne rá.
:(
Arra is emlékszem, hogy amikor vége lett a kötelező orosz nyelv tanulásának, a feleslegessé vált orosztanárokat egy röpke nyári kurzus alatt képezték át más nyelvek tanáraivá.
Nem is csoda, hogy a minőség olyan volt, amilyen. Kvázi a tanár együtt tanulta a gyerekekkel az új nyelvet.
Később sem lett jobb a helyzet.
Jellemzően olyan tanárok álltak a katedrán, akik maguk is könyvből tanultak, és jó esetben már eljutottak egy-egy kirándulás erejéig az adott nyelvterületre.



Nagyobbik gyerekemmel nagy szerencsénk volt, mert ő már "tagozatos" osztályba járt, így harmadiktól tanulta az angolt. A tanárnőt is kifogtuk, a szó jó értelmében. Egy megszállott volt, fő célként a nyelv megtanulását, az alapok lefektetését tűzte ki célul.
Ennek eredményeképp a gimiben már nem tudtak mit tanítani, így az érettségi is kipipálásra került kilencedikben.
Ez sajnos a ritka kivétel.
Lányomat az alsó tagozat után két tannyelvű iskolába járattuk, hogy majd ott jól megtanulja. Hát, két év után ugyanannyit tudott. Nem sokat.
A színvonal - nem csak nyelv tekintetében -, a béka segge alatt volt, így visszakerült az "egyszerű" állami oktatásba. Ott sem lett jobb nyelvből.

Ahogy látom, a helyzet nem sokat javult. Több ismerősnek is van friss nyelvvizsgája, mégse megy a beszéd. Marha jól mutat a felvételinél, hogy van ilyen, vagy olyan vizsga (plusz pont is jár érte), azonban egy tök egyszerű beszédhelyzetben elbuknak.
Ez nem túl szerencsés.

Érdekes volt kijönni német nyelvterületre egy szó tudása nélkül.
Ám, hamar rájöttünk, hogy az oktatás minősége teljesen más.
Csak úgy ragadt a német a kisebbre.
Így van ez más nyelvekkel is.
Más a tanárok hozzáállása, más a módszer, más a tapasztalat.

Ha valaki gimnáziumba akar menni, ahhoz már két idegennyelv ismerete szükséges A2 szinten. Ez a belépő. Innen haladnak tovább.
Érettségizni két idegennyelvből kell és ez már használható nyelvtudást kell jelentsen. Nem makogást.

Még nem találkoztam olyan svájcival, aki a saját nyelvén kívül, ne beszélt volna 1-2-3 másik nyelven folyékonyan. Ok, a hegyi paraszt nem, de nincs is érettségije.
Legnagyobb pofon akkor ért, amikor még magyar rendszámmal közlekedve megállított egy rendőr, és kapásból elsorolt négy nyelvet, amin tudunk értekezni.
Tanulságos volt.

E téma kapcsán találtam egy érdekes otthoni cikket, ami a fent leírtakat erősíti. Az írás nem tartalmaz svájci adatokat, ezért azt hozzávadásztam.
Magyar cikk ITT:
Az Eurostat elemzés ITT olvasható:

Friss svájci jelentés EZEN az oldalon olvasható.

A svájci koncepció a négy hivatalos nyelv léte miatt speciális. Kötelező az adott nyelvterület mellé egy másik hivatalos nyelvet tanulni és ezek mellett a -mi kifejezésünknek megfelelő idegennyelv - az angol.
Elméletileg...
A kantonok oktatási rendszere eltérő, évtizedek óta próbálják harmonizálni, több kevesebb sikerrel.
Született egy egyezmény - HarmoS - névre hallgat, mely elméletileg egységet teremtene. Ehhez már csatlakozott a kantonok többsége, ITT megnézhetitek részletesen, hogyan áll ez jelenleg.
Pillanatnyilag 22 kanton írta alá, a 23. Vaud ettől a tanévtől.
Na, ki lóg ki?
Hát persze, hogy az egyik a mi kantonunk, Aargau.
:)

Már az általános iskoláben megkezdődik a nyelvtanulás jellemzően a harmadik osztályától. Ez a második nemzeti nyelvet jelenti, ötödiktől pedig az idegennyelv is bekerül a tananyagba (ez az
angol). Vagy épp fordítva, mert ebben sincs egység. Vagy az angollal kezdik a nyelvoktatást, majd a második nemzeti nyelv csak később csatlakozik a tananyaghoz.
:)

Svájci adatok, itt:
A részletes bontást az utolsó oldalon találjátok, sajnos nem tudom ide átemelni.

Összegzésképpen, bár tulajdonképp egységről mint kifejezésről nem beszélhetünk, ugyanakkor nagyon fontos szerepet játszik a nyelv oktatása. A használható nyelvoktatás.
Valahogy ezt kéne átültetni a hazai oktatási rendszerbe. Talán sikeresebbek lehetnénk.