2013. május 29.

Szolgálati közlemény

Minap egy kedves olvasóm feltette az egyik írásomat a FB-ra, azon belül is a Svájcban élő magyarok egyik csoportjába.

http://svajcisapka.blogspot.ch/2013/05/meglepodtem.html

Néhányan hozzászóltak pro és kontra, de nem kívántam felfedni mindenki előtt az inkognitómat, ezért ott nem, hanem itt válaszolok a kommentekre:

- Alvállalkozóként miért ne jöhetne egy cég?
Azért, mert a Migrációs hivatal dönti el, hogy ad-e egyáltalán engedélyt magyar cégnek Svájcban történő munkavégzésre. Bennünket már utasítottak vissza néhány évvel ezelőtt. Ezen kívül, a procedúra is bonyolultabb. Ezt nem én találtam ki, hanem a Treuhandlerem (jogi képviselő) járt utána minden illetékes fórumon.  Az ő szava számomra meggyőző.

- A próbaidő alatt ki nem vett szabira jár a szabadságmegváltás. (ezt, mint ajánlást írta az úr)
Nem azt pedzegettem, hogy nem jár. Csak azt írtam, hogy bevett szokás szerint (sok esetben a munkaszerződésben is rögzítve), a munkáltató csak igen indokolt esetben köteles elengedni a munkavállalót (pl. haláleset). Természetesen ami jár, az jár, azt ki kell fizetni.

- Üdülési hozzájárulás fizetése.
Minden bizonnyal a kommentelő egy multinál dolgozik, ahol belefér a budget-be. Egy 10-20 főt foglalkoztató vállalkozás itt sem engedheti meg magának. Tudnék mondani nagyobb céget is, de ez nem a reklám helye.

- És végül az utolsó felvetés ettől a hozzászólótól: miért baj, ha valaki érdeklődik a juttatások iránt?
Természetesen nem baj.

Válaszul,  egy másik hozzászóló szavait idézném:
"Jelentkezők ugyan voltak, de nem az volt a kérdés, hogy mi a munka, hanem hogy kapnak-e munkaruhát, és hogy milyen logo lesz az autón, amit ugye (?) kapnak."

Az egész írásnak ez a lényege. Arra szerettem volna  felhívni a figyelmet, hogy az emberek munkához való (v)iszonya,  mentalitása nagyon megváltozott az utóbbi években, és nem pozitív irányba.
Persze, sokan megértették a szándékomat és nem azt gondolták bele, hogy a "köcsög, aki majd átveri szegény magyar munkavállalót".

Itt, még egyszer kiemelném, ahogy a cikkben is megjegyeztem: valamilyen szinten értem az óvatosságot, hisz naponta adnak hírt a különböző médiumok ilyen-olyan átvágós/lehúzós esetekről, de ahogy lejegyeztem a cégünk leinformálható (ezt egyébként egyik jelölt sem kérdezte), szabályos munkaszerződést ajánlottunk, normál bérrel, szállással, két hetenkénti fizetéssel. Ez nem korrekt?
:)

Volt még egy foteltábornok, aki természetesen tudja, hogy az író hülye.
De legalább ő a helikopter.
:D

Ami elgondolkodtatott még s megjegyzések kapcsán, hogy milyen nagy problémát okoz egyeseknek az értő olvasás. Pedig ez általános iskola 1-2 osztály. Igaz, ezzel már más webes felületen is szembesültem.
Ahogy néztem a profilokat, szinte mindegyik hozzászóló "tamult" ember, ezzel szemben a leírtakat sem sikerült sok esetben értelmezni, a helyén kezelni.
Jó magyar szokás szerint, nem kérdezünk, inkább csípőből tüzelünk.
:)
Vádaskodás, a munka törvénykönyvének ismeretének hiányáról, ugyanakkor a hölgy maga is marhaságokat állít.
"Svájcban a cégautó általában dierktori szinttől van."
Hm, akkor általában vagy nagyon sok a direktor itt Svájcban, vagy az üzletkötők mivel járnak, kedves? Rollerrel?
Következő: "az expatok általában 2-3 hazautat kapnak családostul évente. "

Bár az expat szó jelentése tartósan idegen országban való tartózkodót jelent, ugyanakkor jellemzően a multinál dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkoztatják.
Ha ez nem így van, akkor örömmel venném annak  a Svájcban dolgozó szakmunkásnak a jelentkezését, akinek családostul fizetik a 2-3 hazautat évente.

Aztán természetesen előkerült "a magyarokat szidó figura", mint jellemzés. Ezen jót nevettem, hisz aki olvassa az írásaimat, az tudja, hogy a negatív történéseket Svájccal kapcsolatban is megírom. Szerintem az arány is valahol 50-50 % között van.

Ahogy a blog indulásakor jeleztem, az vezérelt, hogy hírt adjak magunkról a családnak, ismerősöknek. Természetesen a saját hétköznapjainkon túl, igyekszem megosztani pár olyan gyakorlati tudnivalót, ami hasznos lehet másoknak.
Ha már csak egy embernek tetszett, amit írtam, vagy sikerült egy-egy információt lecsippenteni, már megérte.
A fotel-tábornokokkal nem foglalkozom. Gyanítom, ők azok akik még véletlenül sem segítenek másoknak, csak a szájuk jár, mit és hogyan kellene csinálni a másiknak.
:)
Szép napot kívánok minden olvasómnak itthon és otthon.




2013. május 28.

Meglepődtem...

Egy hete próbálom helyére rakni a dolgokat a fejemben, de nem sikerül.
Mást sem hallok, olvasok, hogy otthon az építőipar a béka segge alatt van, és még mindig inkább visszaesés tapasztalható, mint növekedés.
Tágabb ismeretségi körömből is csak panaszt hallok.
Nincs munka, nincs pénz.

Egy otthoni megyei lapban álláshirdetést adtam fel, mert szükségünk van néhány új kollégára egy rövidebb projekt-munkára.
Annak ellenére, hogy volt egy speciális kitétel (nem a nyelvtudás), fentieket figyelembe véve, azt gondoltam, hogy sok választ fogok kapni. Ezzel szemben meglehetősen kevés jelentkezés érkezett.
Szám szerint hét.
Ebből kettőt egyből el kellett utasítsak, mert egyáltalán nem szakmabeliek voltak.
Volt egy, aki nem adott meg telefonos elérhetőséget, így e-mailben kértem tőle azt.
Egy másiktól szintén e-mailben kértem pár kiegészítést.
Ők ketten a mai napig nem válaszoltak. Hm...

Volt egy cég, aki mint alvállalkozó ajánlotta magát. Sajnos, - bár ez lett volna talán a legkézenfekvőbb megoldás-, a jelenlegi jogi szabályozás ezt nem engedi.
Maradt kettő pályázat, ezek alkalmasak tűnnek. Természetesen, ez majd egy személyes találkozás alkalmával derül ki.

Egy ismerős is ajánlott pár embert, akikkel már volt személyes megbeszélés.
Bár, azt hittem minden világos, a megbeszélés után mégis olyan kérdések kerültek elő, amin magam is meglepődtem.
Csak egy példa: a hazalátogatásokat ki fizeti?
Ki fizetné? Aki hazautazik. :)
Vagy ez csak szerintem ilyen egyértelmű?
És még egy: hány nap a szabadság?
3 hónapra?
Nem értem...

Nekem is volt pár munkahelyem otthon, ahol kivétel nélkül az első 3 hónapban csak érvényes halotti bizonyítvánnyal lehetett hiányozni, szabadságra menni felejtős.
Abban az időben nem volt válság, viszonylag könnyen lehetett munkahelyet találni, mégis ha valaki odakerült egy új helyre, az első hónapokban igyekezett beilleszkedni, és nem azzal foglalkozni, hogy mikor mi jár. A bértárgyaláson kiderült mennyi az annyi és örült az új munkahelyének.
Szerintem, ez így van rendjén.

A hazautazással kapcsolatban még annyit jegyeznék meg, hogy bizonyára akad olyan nagyobb cég, aki valamilyen cafeteria címén ad ilyet a dolgozóknak, de biztos vagyok benne,  hogy ez ritkaságszáma megy.
Egyébként, ha már cafeteria. Itt sokkal kevésbé divat ez, mint otthon.
Több ismerőssel beszélve azt szűrtem le, hogy kisebb cégeknél egyáltalán nincs. 100 fő körüli alkalmazotti létszámnál már sok helyen van munkaruha, amit a cég biztosít, vagy ad egy összeget, amit le lehet vásárolni (ha nincs egységes formaruha).
Néhány helyen van üzemi konyha, ahol viszonylag nyomott áron lehet ebédelni. Több helyen a kávé, üdítő ingyenes.
Az utazást is ritkán térítik, sőt több helyen a cég saját parkolója is fizetős. Ha valaki kocsival jár, fizetnie kell a parkolásért.
Üdülési kedvezményről egyáltalán nem hallottam eddig.

Visszatérve az eredeti témához: félreértés ne essék, nem azt gondoltam, hogy mindenki eldobja, ami a kezében van és fut jelentkezni, de úgy gondoltam ez is egy lehetőség arra, hogy valaki egyenesbe jöjjön.

Persze, az éremnek mindig két oldala van, így próbálok az ő fejükkel is gondolkodni.
Mi jöhet szóba, mint visszatartó erő? Átverés?
A cégünk adatai nyilvánosak, bárki megtekintheti azt (itt a cégbíróság oldalán azonnal közzéteszik, ha valakivel probléma van).

Más nem jutott eszembe.

Inkább arra vezetném vissza, hogy sokkal kényelmesebb otthon várni a segélyt, és panaszkodni, mint dolgozni.
Amíg ez a mentalitás nem változik, nem fog beindulni a gazdaság.



2013. május 23.

Bilag

Ha valaki azt hinné, hogy ez valami varázsszó, vagy épp egy üzletlánc neve, azt ki kell ábrándítsam. Ez a helyi rádió-, és tv frekvenciadíjat beszedő cég neve.
Sokaknak feláll a szőr a hátán a szó hallatán, én sem ugrándozok örömömben, amikor érkezik az éves számla.

Többen kérdezték tőlem, hogyan lehet kikerülni őket. Jelentem sehogy. Illetve nem érdemes.
Bár hallottam már sok rémtörténetet, hogy hétvégén csengettek be, és ellenőrizték van-e tv a lakásban, nekem ilyenhez nem volt szerencsém.
Ugyan mi sem jelentkeztünk náluk, hogy szeretnénk fizetni (nem is tudtuk, hogy van ilyen), a cégünket "találták" meg.
Akkori levelüket végig sem olvastam, nem volt hozzá csekk, egy laza kézmozdulattal hajítottam a kukába.
Ez megtörtént következő alkalommal is.

Tudni kell, hogy itt is rengeteg szóróanyag érkezik, sokszor bontatlanul kukázom őket.
Így történt ez jelen esetben is, mígnem a harmadik, nagyon udvarias levelüket elolvastam.
Abban írták, hogy már kétszer próbálkoztak nálunk, hogy jelentkezzünk be hozzájuk, de eddig ezt nem tettük meg, így most ilyen-olyan törvényre hivatkozva ismételten felkérnek. Azt is meg kell jegyezni, hogy ennek ellenére semmilyen fenyegetőzés a jövőbeni bírság érvényesítésére vonatkozóan nem volt a levélben.
Off.
Ez most arról jutott eszembe, hogy a múlt héten nem hallottam, olvastam mást, minthogy aki elfelejti x dátumig beküldeni az adóbevallást, az 200 ezer forint bírságot kap. Nem tudom mikor jutunk el odáig, hogy az otthoni ilyen-olyan hatóságok nem megfélemlíteni akarják a polgárokat.
On.
Kicsit elszégyelltem magam a trehányságom miatt, és igazán nem is voltam tisztába a bejelentkezés módjáról, ezért átpasszoltam a lehetőséget a könyvvelőnek, hogy megoldást találjon.
Ő kezébe vette a dolgok intézését,  rögtön felhívta a figyelmünket  hogy jobb lenne, ha mint magánszemély fizetnénk, mert az lényegesebben olcsóbb, mint a cégeknek.
Természetesen, én is ezt választottam, majd mindössze egy 3 perces telefonnal el volt intézve minden.
Tőle tudom azt is, hogy nem érdemes cselezni, mert akkor is kell fizetni, ha valakinek nincs tv előfizetése, sem rádiója.
Magyarázat: az autóban, az buszon biztosan mindenki hallgat rádiót, kvázi használja.
Fizetni kell.
Nem kevés, nekem havi szinten ca. 50 frankot jelent. Ki lehet számolni az éves számla díját. Nem kevés, de legalább a számlát időben küldik, ca. 3 hónap áll rendelkezésre, hogy befizessük.

Megjegyzem, idősebbek emlékezhetnek rá, hogy régen otthon is volt. Utolsó emlékeim szerint az adóbevallásban kellett szerepeltetni.
:)
Nem akarok vészmadár lenni, de előbb-utóbb otthon is előkerül megint a kalapból.
:(

2013. május 21.

Dzsihád

Beköltözésünkkor nagyon megörültem, hogy lesz egy kis kert a házhoz. No, nem nagy, de kertnek kert. Néhány virág, egy kis tó, fű. Egyébként, itt a tanyákon kívül nem igazán vannak nagy kertek, de a feeling az így is hibátlan.

Múltkoriban, amikor otthon jártam bevásároltam pár növényt, és a családból is összetarháltam néhány ígéretes darabot.
Nagy büszkén ültettem körbe a kerti tavat velük. Ám, az örömöm nem sokáig tartott, mert pár nap alatt csak a tövük maradt. A meztelen csigák az összeset felzabálták.


Sajnos, az időjárás kedvez nekik, így esélyem sincs, hogy megszabaduljak tőlük.
Mára azonban meguntam ezt az állapotot és szent háborút hirdettem ellenük.

Első dolgom volt, hogy "kiműveltem" magam csigából.

A meztelen csiga szereti a párás levegőt, nyirkos, nedves helyeket. Melegben, nedves helyeken bújik meg.
Kedvenc eledeleik: uborka, fejes saláta levelei, káposzta, sárgarépa, paradicsom, paprika, pitypang levele, gomba, krumpli, zeller, zöldbab, földieper, árvácska és sok más.

A lehetséges védekezés formái:
Kézi begyűjtés: legjobb őket összeszedni.
Korán reggel amikor sétálnak, szórjuk be sóval, attól elpusztul. (Sót ne szórjunk a kertbe, mert ártalmas lehet a növényre és más hasznos élőlényre. Forró vízzel leöntjük összeszedés után, gyors halál. Spricceljünk ecetes vizet (1:1 arány 10% ecettel) a csigákra, vigyázzunk növényre ártalmas lehet.

Narancs vagy grapefruit, dinnye, banán héja: felezett héjat rakjunk ki a domború résszel felfelé éjszakára, reggel héjjal együtt össze lehet szedni.

Deszka: bármilyen fa deszkát fektessünk a földre, oda ahol a csigák általában kárt tesznek, Amikor később megforgatjuk, a csigákat alatta találjuk. Nagyobb kő, cserép vagy tégla alá is behúzódnak.
Benedvesített újságot lefektetünk este, az alá is összegyűlnek.

Sör csapda: vonzza a szaga, isznak és belefulladnak. Hibája, hogy esetleg a szomszéd csigáit is vendégül hívjuk. Este kell kitenni, és cserélni a sört minden nap.

Élesztő csapda: sör helyett, 1 evőkanál élesztőport fél teáskanál cukorral oldjunk 2 és fél deci langyos vízben.
Vagy  1 evőkanál liszt, fél teáskanál élesztő, fél teáskanál cukor
keverve 2 és fél deci langyos vízzel.

Vonzó növények: A pitypang mulcs vonzza a csigákat és akkor nem azt eszi amit nem szeretnénk. Ültessünk az ágyásoktól távolabb mustárt, spenótot, kányafüvet. A kihúzott gyomokat hogyha a növénykörül hagyjuk az is eltereli őket kissé, mert szeretik rágcsálni  tegyük fel ritkításból kihúzgált kedvenceiket is otthagyjuk. Egyébként jó komposzt, lehullott falevél feldolgozó is a meztelen csiga.

Riasztó növények: paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, majoránna vagy kakukkfű. Ezeket védővonalként ültethetjük az ágyás köré, főleg salátánál.

Paradicsom levél: A védendő növények köré öntött hígított paradicsomlevél-főzet szintén távol tartja a csigákat. A kezelést azonban minden esőzés után meg kell ismételni. Ugyanigy a begónialé.
Szedjünk le egy maréknyi begónia levelet, és áztassuk be 1 napig 10 liter vízbe. Ezután permetezzük be növényeinket ezzel a lével, nagyon hatásos védekező szer lesz.

Tojás héja, kávé zacc, fűrészpor, fahamu, kőpor: Törjük össze a kiszáradt tojáshéját vagy az érdes nedvszívó dolgokat szórjuk a növény köré amit védeni szeretnénk. Állítólag nem szeretnek rajta sétálni mert sérti a bőrüket. Eső után ismételjük.

Kávé:  Maradék kávéval spricceljük be a védendő növényt, leveleit, szárát és körülötte a talajt.

Csigaméreg: Csak a biokertészetekben engedélyezett, vas-III-foszfát hatóanyagú csigamérget szabad alkalmazni; ez az anyag nem veszélyes az egyéb hasznos állatkora, háziállatokra és gyerekekre. Összetételét tekintve az anyag trágyának felel meg.

Indiai futókacsa: Kiváló csigavadász az állatok kisebb kertben is tarthatók. Nyugat-Európában már bevált szolgáltatás a futókacsa-kölcsönzés.
(Forrás:  http://biokert.network.hu/)

Magam szívesen látnék egy kacsát, de az "elaknásítaná" a kertet, így erről a lehetőségről lemondtam. Első körben a sör csapdát választottam (ez volt otthon).
:)
Szadista hajlamaim kiélve látni akartam, ahogy csapdába esnek és elpusztulnak növényeim felzabálói.
Íme egy éjszaka eredménye:



Azt hiszem a képek magukért beszélnek. Szerintem a világ összes meztelen csigája a kertemben hesszel.
:(
Remélem nem sokáig.

2013. május 20.

Világbajnokság

Minap átfutva a helyi sajtót, az az érzésem támadt, hogy valami otthoni írást olvasok.
Tegnap este volt a jégkorong világbajnoki döntő, ahol nem kis meglepetésre bejutott a fináléba a svájci nemzeti válogatott.
Jól kezdtek, de már az első harmad vége felé érezhető volt a svéd nyomás, amit gólokkal tettek egyértelművé.
Végül a svédek nyertek, meglehetősen nagy arányban, 1:5 lett az eredmény. Ez a nagyarányú győzelem annak is köszönhető, hogy a svájci tréner az utolsó 5 percben levitte a kapust és támadó játékos beállításával próbálta meg a lehetetlent. Ritkán láttam olyat, hogy ez sikerült volna. Most sem.
Ettől eltekintve nagyon szép eredménye a svájci gárda részéről az ezüst érem megszerzése, hisz a VB előtt egy lyukas garast sem adtak volna érte, hogy egyáltalán a négybe kerül. Másrészről 1935 óta tudtak felmutatni hasonló eredményt. Az nem mostanában volt.

http://www.nemzetisport.hu/jegkorong/ki-lesz-a-vilagbajnok-svajc-svedorszag-2246293

Picit meglepődtem egyes sajtóorgánumokon, ahol az öröm helyett kritikát fogalmaztak meg a csapattal szemben, miszerint hiányzott az arrogancia a fiúkból, nem voltak kellően motiváltak és hasonlóak.

http://www.20min.ch/sport/eishockey/story/Der-Schweiz-fehlte-es-an-Arroganz-26393559

Szerintem, csatlakozva a privát kommentelőkhöz, igenis nagy eredmény. Méltán lehetnek büszkék magukra.



2013. május 16.

A borokról

Hogy miért jutott eszembe, hogy a borokról kellene írni, és hogy jön ez egyáltalán Svájchoz, ahhoz végig kell olvasni a bejegyzést, csak a végén fog kiderülni.
:)
Véleményem szerint a jó bornak nincs párja. Igaz, ehhez a felfedezéshez is meg kell érni egy bizonyos kort. Bár láttam már szemtelenül fiatal, és ennek ellenére profi borszakértőt, azt hiszem ők a génjeikben hordozták az érdeklődést, vagy épp egy borospincébe születtek.

Fiatal koromban soha nem ittam bort, a 30-as éveimben kaptam rá, és ismertem meg a hazai borvidékeket.
Abban az időben gyakorta olasz vendégek érkeztek hozzánk, akikkel a munka végeztével igyekeztünk megismertetni a hazai gasztronómiát, kultúrát.
Mivel ők is jellemzően borfogyasztók, ezért nem akartam szégyenben maradni, hogy lövésen sincs a hazai borkultúrából, így utána kellett nézzek a dolgoknak, és természetesen a puding próbája az evés, ki is próbáltam szinte az összes borvidéket.

Nem vagyok szakértő, de az évek során megismerem az érdeklődésem tárgyát.
Természetesen nekem is van kedvenc borvidékem, de nem vagyok száz százalékban elkötelezett.
Azt hiszem sokan vagyunk kissé elfogultak a villányi borokkal kapcsolatban. Nekem is ez a szívem csücske. Ott vannak a kedvenc boraim. De akad badacsonyi és tokaji is a repertoárban.
Persze különlegességek is szóba jöhetnek, mint például a jégbor.

Ha külföldön vagyok, rendszerint megkóstolom a helyi választékot is.
A magyar borok mellett az olasz ízeket szeretem még. Ott jóval nagyobb a választék a könnyű, asztali borokból, mint pl. nálunk.
Aperitif gyanánt ki nem hagynék egy Proseccot, ha ütőset szeretnék, akkor egyik kedvenc a Brunello. Igazi "beszélgetős, szivarozós" bor.
Sajnos, eddig még csak jellemzően az északi területeket sikerült megismerem, a déli borok tekintetében van még mit pótolni.

A Francia borokat illetően pedig még nagyobb a restanciám, így erről nem is tudnék bővebb információval szolgálni.

Azt gondolom, ha már iszunk, azt mértékkel és a minőséget szem előtt tartva tegyük.
Sajnos az otthoni KRESZ nem ad lehetőséget, hogy ebéd alkalmával elfogyasszunk egy pohár könnyű bort, így azt mellőzni kell. Szerencsére az olaszoknál, és itt is engedékenyebb a törvény. Az általam elfogadhatónak ítélt egy pohár délben és egy pohár este mennyiség könnyedén kivitelezhető. Ez sokak szerint egészséges is. Én ezt se pro, se kontra nem kívánom bizonygatni, de a magam részéről elfogadom.

Hogy mit igyunk? Vöröset, fehéret, netán rozét?
Kinek a pap, kinek a papné.
Szakértők szerint, és magam is azon a véleményen vagyok, hogy az étel határozza meg.
Száraz vagy édes?
Néhányan kijelentik, hogy csak a száraz bor a bor. Bár én sem iszom édeset (kizárólag desszerthez), de nem értek vele egyet. Mindenkinek különbözik az ízlelése, így én ezt a szabadon választható kategóriába tenném.

Svájcban is próbálkozom a borokkal, de még nem találtam meg az enyémet. A német részen -számomra- borzasztóak az ízek.
Nem akarom őket megbántani, de eddig leginkább az elhíresült kannás-borokhoz tudnám hasonlítani a "zamatukat".
Ráadásul az áruk sem olcsó, 8-10 frank körüli összegért lehet vásárolni egy-egy üveggel.

A minőségi borok a francia részen, vagy Lugano környékéről valók.
Itt az éghajlat és a talaj is kedvez a jó minőség eléréséhez.

Mellékesen jegyzem meg, hogy a  marketing nagyon erősen jelen van ebben a témában is.

És most jöjjön a hír, mely a téma feldolgozásának ötletét adta.
Minap olvastam a hírekben, hogy Mauro Turin nevű Lausanne-ban élő építésznek született egy ötlete,  amellyel népszerűsíteni kívánja a helyi borvidékek közül az egyiket.
Emberünknek elég vad a fantáziája, alábbi linken megnézhetitek néhány tervét:

http://www.swiss-architects.com/fr/mauroturin/en/

A svájci borvidékek közül talán a leghíresebb  Lavaux régióban található. Ez az ország legnagyobb összefüggő szőlőtermelő része, terjedelme mintegy 800 hektár (2007-ben nyilvánították védetté, az UNESCO világörökség programjának része). 
A borvidék több túraútvonalat kínál a látogatók számára, akik kikapcsolódásra vágynak. A borászcsaládok, akik gyakorlatilag a középkor óta foglalkoznak a borkészítéssel, különleges látványt kínáló teraszokat hoztak létre a szőlőtermesztéshez. Természetesen szívesen látják vendégül azokat, akik szeretnék megcsodálni a szőlőskerteket, illetve megkóstolni az ott készülő borokat.


És íme az ötlet:
http://index.hu/bloghu/vizpartifejlesztesek/2013/05/15/svajci_bormuzeum_a_levegoben


Hát, szó se róla, figyelemfelkeltő.
Szerintem nem illik a környezetbe, nekem nem tetszik.
Nektek?

2013. május 14.

Még egyszer a felelős állattartásról (szösszenet)

Tudom, ebben a témában már írtam korábban is, ma azonban egy olyan eset történt, amit meg kell osztanom feltétlenül.
Sajnos, képet nem tudok feltenni, pedig úgy lett volna az igazi, de sem fotóapparát, sem telefon nem volt nálam.
:(
Szóval, tegnap vártam a lányom a vasútállomáson, épp próbáltam magamba szívni egy kis D-vitamint, amikor egy vonat érkezett.

A vonatról leszállt egy feltűnően csinos fiatal hölgy (szerintem 25-30 között lehetett), és a kutyája.
Ebben nem lett volna semmi érdekes, maximum a pasik szépség igényét csillapította volna a látvány.
Amin fennakadt a szemem, az a kutyus volt.
Szegénykének mindössze három lába volt, és ezekkel futott a gazdája mellett.

Ami még feltűnt, és nagyon megindító volt, az a szemmel is látható szimbiózis, ami kettejük között van.
A hölgy olyan büszkén sétált az ebbel, mintha az legalább világbajnoka lenne fajtájának.
A fajtát nem sikerült egyébként meghatároznom, ebben nem vagyok tájékozott.

A jelen esetben háromlábú is a legnagyobb megelégedéssel nézett társára, és vidáman lépkedett mellette.
Nagyon szívet melengető érzés volt a látványuk.
:)

2013. május 10.

Miért van ez így?

Belenézvén a reggeli hírekbe rögtön ez csapott arcul:
http://index.hu/belfold/2013/05/09/igy_vertek_szet_a_105-os_buszt/

Hova tart a világ?
Hogy jut eszébe egy embernek kárt tenni a közös javakban?
Próbálom megérteni a motivációt, de nem sikerül.
Felszállok a buszra, ücsörgök, majd hirtelen az az ötletem támad, mi lenne, ha szétverném egy kalapáccsal? Vagy összefirkálnám?

Milyen beteg elmének jut ez eszébe?
Hol, hogyan nevelték ezeket az embereket?

És még azt sem tudom elfogadni, hogy hirtelen jött ötlettől vezérelve teszik, hisz ott volt náluk a festék. Nálam soha nincs festék egy tömegközlekedési eszközön. Gondolom, nálad sem.

Ezek a szörnyek (mert embernek nem nevezhetőek, az állatok meg szintén nem csinálnak ilyet), direkt azzal a szándékkal szálltak fel, hogy tönkretegyék a buszt.
:(
Szerencsére, a videokamera rögzítette az esetet és elkapták őket.
Ellenben attól tartok, néhány tízezer forint büntetéssel vagy egy ejnye-bejnyével el is lesz intézve.

Sajnos, mivel demokrácia van (illetve egy annak nevezett katyvasz) bármilyen visszatartó rendelkezés meghozása távol áll a törvényhozóktól. Mindig van kiskapu vagy egy jó ügyvéd.

A társadalom nagy szerencséjére nem vagyok döntéshozó, mert én sokkal drasztikusabb megoldásokhoz folyamodnék.
Aki kárt tesz a közvagyonban vagy lop, egyszerűen levágnám a kezét.
Hm, mennyi félkarú rabló lenne.
:D
Ez most jó kis szóvicc lett, de nem annak szántam.

Ameddig nem történnek precedens értékű ítéletek, semmi jóra nem számítok.
Mit gondoltok?




2013. május 9.

Magyarország! "Szeretlek!"

Hirtelen felindulásból született az írás, így lehet néhol keményebben fogalmazok. Elnézést.
Nem értem az otthon zajló dolgokat.
Ennyire jól működik minden? Nem kell a pénz? Nem akar senki dolgozni?
Vagy mi van?

Már korábban is írtam, hogy én hazajárok orvoshoz, mivel a bizalom nehezen épül fel bennem, és bizonyos területeket illetően komoly kórelőzményem van. Ezt figyelembe véve, nem szívesen cserélem le az orvosaim, másrészt a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad. Ugye nem kell magyarázzam, hogy az otthon privátban igénybe vett szolgáltatás lényegesen olcsóbb, mint az itteni? Ráadásul, szerintem az orvosi problémákat nem árt, ha az ember az anyanyelvén tudja megbeszélni. 
Lehet ezzel vitatkozni, de vannak olyan problémák, amiket magyarul sem egyszerű megérteni (itt nem egy náthára gondolok).
Off:
(Idősebben még emlékezhetnek a Tavasz tizenhét pillanata c. szovjet sorozatra, ahol aggódnak, hogy a kismama szülésnél az anyanyelvén fog megszólalni, és lebuknak.)
Bocs, elkalandoztam. Hogy ez most miért jutott eszembe?
:)
On:
Esetemben évek óta kifogástalanul működik a dolog. Az orvosaimhoz utazásom előtt bejelentkezek, és ők is próbálnak rugalmasan kezelni, mindegyikőnk megelégedésére.


Most a páromat szerettem volna egy menedzserszűrő programra elküldeni. Ugyan, itt nem volt korábbi ismeretség, de nem gondoltam, hogy ekkora gondot fog okozni a bejelentkezés. 

Google a barátunk, pillanatok alatt egy csomó rendelőt dobott ki, ezzel nem is adódott probléma.

Először, kényelmi szempontból egy, a megyeszékhelyen működő orvosi intézményt (szigorúan privát) kerestem meg, időpont egyeztetése céljából.

Az alábbi választ kaptam:

"Örömmel vettük és köszönjük visszajelzését GOLD szűrőprogramunkkal kapcsolatosan.
 Szeretném Önt tájékoztatni, hogy az Ön által megjelölt időpontban sajnos nem tudjuk elvégezni a kért Gold programcsomagban található szűrővizsgálatokat.
A legközelebbi férfi szűrővizsgálati napunkat  2013. június 04-én tartjuk, melyre  szeretettel várjuk."

Hozzá kell tennem,  hogy SEHOL nincs megjelölve a oldalukon, hogy a hét/hónap/év mely napjain van lehetőség a jelentkezésre.

Arról nem beszélve, hogy ők szabják meg, hogy mikor mehetek? ( jó sok pénzért)

Hm...


Sebaj, nézzünk egy intézményt "az nagy fővárosban". Kettőt választottam. Az elsőnél nagyon szimpatikus volt a webes felület, online jelentkezéssel. A személyes adatok mellett kérik, hogy két időpontot adjunk meg. Kitöltöttem, a kért két időponttal, és vártam a választ. Már kezdtem örülni, hogy minden rendben lesz, mert nagyon profinak tűnt minden.
A válasz:

"2. típusú menedzserszűrésre a május 20-i héten nem tudjuk fogadni.
Kérhetek más időpont javaslatokat?
Hétfő és szerdai napokon végezzük urak részére a menedzserszűrést, a 2. típusú kb. 3-3,5 órát vesz igénybe."

Ekkor már kezdett a vérnyomásom az egekbe szökni.
Miért kell komplett hülyét csinálni a fizető ügyfélből? 
Ha nem tudnak/akarnak szolgáltatni, akkor mi a bánatnak reklámoznak?

Három a magyar igazság - tartja a mondás, így nem maradt más, mint ismét jelentkezés.
Bevallom, már ennél is az előzőekre számítottam, ám itt szinte azonnal válaszoltak, és időpontot is tudtak adni abban az egy hétben, amit  megjelöltem.
Tájékoztató anyagot küldtek a vizsgálatok rendjéről, és még arról is, hol van lehetőség a kedvezményes parkolás igénybevételére.
Hogy még stílszerű is legyen a dolog, az intézmény a Swiss Clinic nevet viseli.
Remélem a szolgáltatásuk is hasonló lesz.
:)
Zárójelben jegyzem meg, az ő áraik a legalacsonyabbak a három közül.
Folyt. köv.





2013. május 5.

A svájci építészet "remekei" - IV

Anélkül, hogy különösebb problémát találtam volna jelenlegi otthonunkban, azért egy apróság szemet szúrt.
:)



A fotó a teraszon készült.
A beton tuskónak funkciója van, egy tartóoszlop. Így legalább nem kellett azt hinnem, hogy véletlenül maradt ott...

'Celebünk' elhíresült mondata jut róla eszembe: így kell ezt csinálnie, more?

Zsaluzásból egyes, de elégtelent érdemel az is, aki a "kiszivárgott" részt kifaragta a fából.
Szakmát picit kapiskálóként a kezeit tudnám eltörni.
:(

A fa kerítéselemnek így - természetesen- semmilyen tartása nincs, és hogy néz már ki? 

Hm...