2014. november 30.

Valaki mondja meg! Miért?

Tudom, hogy egy öreg begyepesedett banya vagyok, de valaki mondja már meg, hogy miért családi program a bevásárlás?
Ritkán fordul elő, hogy szombat délután megyünk shoppingolni, de most így esett (soha többet).
Az áruház zsúfolásig tele, a parkolóra is sokat kellett várni.
Ekkor kellett volna visszafordulni.
:(

Szerencsére, kosár még volt.
A haladás nem egyszerű. Nem tudom, hogy az összes kisgyerekes szülő akkor érkezett-e, de nem hallottam mást, mint gyerekek üvöltését/visítását.
Éhes vagyok/szomjas vagyok/pisilnem kell/kakilnom kell/álmos vagyok, és a többi. Normális élettani jellemzők egy, 1-6 éves gyereknél.

A szülőket láthatóan kevésbé zavarja a helyzet. Önfeledten vásárolnak.
A nagyobb gyerekeknek már kocsit is visznek, mert hát nem elég nagy a tömeg, nekik az is kell. Percenként állnak meg előttem, tolják a lábamra, vagy ütköznek nekem hol innen, hol onnan.

Egy ideig mosolygok, mert hát nem a gyerek tehet róla, hogy egy idióta/barom/állat az anyja/apja/mindkettő.
Az esetek 90 százelékában teljes családot láttam, tehát nem kivétel, hogy "hátha szegény gyerekét egyedül nevelő szülőről" van szó.

A zombi fejekből ítélve ez nem csak engem zavart.
Még azt is aki rángatja a maga gyerekét, de egy másik tolja neki a kocsit.
Akkor miért?

Nem lenne egyszerűbb ha anya/apa elmenne szólóban és addig a másik szülő valami értelmessel kötné le a sajátját?
Szerintem egy játszótér/játszóház, mozi, meseolvasás bármi jobb, mint egy ABC.
Vagy nem?




2014. november 29.

Wienacht für alli

Bizony, bizony, megint eltelt egy év, lassan itt a Karácsony.
Nekem úgy tűnt, mintha az idén előbb kezdtek volna készülődésbe az emberek, mint az elmúlt évben.
Aztán lehet, hogy csak érzéki csalódás.
Jártamban-keltemben figyelem a házakat, persze önös céllal is. Hátha el tudok lesni valami újat.
Vannak nagyon szépen feldíszített épületek, de bizony sok az "ámerikás" giccs.

Nálam a szolid, de ötletes arculat a nyerő, villódzó fények nélkül.
Persze kinek a pap, kinek a papné.
A hét elején a falu fája is elkészült, egy jó nagy fenyő áll az önkormányzati hivatal mellett, megküzdöttek, mire felkerült az égősor. Jó munkához idő kell. Két napig tartott.
:)

Tegnap Magyarországra érkeztem és a városomban mindössze két házat láttam (az üzleteket leszámítva), ahol volt már valami karácsonyi cucc.
A kontraszt meglehetősen éles.
Kicsit le is hangolt.

Ti szerte a világban hogy álltok a készülődéssel?
Sajnos, most saját fotót nem tudok villantani, de néhány hangulatébresztő szerte a világból.


Karácsony Zürichben







NY City




Bécs



Japán



2014. november 27.

"Gettó" Svájcban

Soha nem fogok megfeledkezni arról a megdöbbentő élményről, ami első svájci látogatásom alkalmával ért.
Valamelyik autópályán kocsikáztunk, amikor kinéztem és sok apró faházat láttam.
Szerintem a döbbenet azonnal az arcomra ült.
:)
Abban a pillanatban a legkomolyabban azt hittem, hogy ez valami gettó. Lecsúszott alakok lakóhelye.



És ide akarok én jönni?
Már láttam magam, hogy csóringerként én is ide kerülök.
Egyik kisebb, mint a másik, sok helyen füstölgött a kémény.
Aztán a másik pillanatban eszméltem fel, hogy "á, ez kizárt."
:)
Amikor már itt laktunk, akkor kérdeztem meg egy ismerőst, hogy akkor ezek tulajdonképpen mik is?
Kiderült ezek ki családi "kertek".
Talán azért is volt megtévesztő, mert tulajdonképp ezek a terciák jó, ha 50m2 területűek.

Emlékszem, a '80-as években otthon is volt ilyen mozgalom.
Talán ingyen vagy minimális bérleti díjért lehetett igényelni. Sok városlakó élt ezzel, és ott töltötte a szabadidejét. Egyesek kis házat is felhúztak, volt aki pincét épített rá. A kertek, amik jóval nagyobbak voltak az itteninél, szépen megművelték.
Gyümölcsök, zöldségek, virágok.
Az emberek beszélgettek (!), bandáztak egymással. Jó kis közösségek is kialakultak.

Aztán eltelt 15-20 év, beköszöntött a nagy jólét, és kezdték elhagyni az "oázist". A kerteket felvetette a gaz, a kisház összedőlt vagy ellopták, a pince beszakadt.
Ha valaki nem tudja a történetét, ma már semmi sem emlékeztet erre az időszakra.
:(
Itt azonban élnek ezek a kis kertek. Télen-nyáron.
A mi falunkban (!) is van ilyen.
Soknak saját weboldala is van.
Ott kivétel nélkül azt emelik ki, hogy itt összejöhetnek az emberek és beszélgethetnek egymással, miközben jól érzik magukat, kipihenik a munka fáradalmait.
Akit bővebben érdekel, ITT nézelődhet, illetve kiválasztottam egyet, amit EZEN az oldalon találsz.

Kár, hogy otthon ez már senkinek sem fontos.

2014. november 26.

Út a jogosítványhoz - ami lemaradt

Igyekeztem minden jogosítvánnyal kapcsolatos tudnivalót leírni, egyet azonban elfelejtettem, pedig lényeges.
Ha a vizsga sikerült, azonnal lehet vezetni. Egyedül.


A vezetői engedélyre nyomnak egy pecsétet és az addig érvényes, amíg megérkezik a kártya.
Kb. két napot kell várni rá.
:)
Ez egy tanuló jogosítvány, ami arra kötelezi a tulajdonosát, hogy a következő három évben ne kövessen el semmilyen közlekedési kihágást, ne okozzon balesetet.
Ha bármelyik előfordul, akkor bizony ugorhat a jogsi, és lehet mindent elölről kezdeni.

Persze, itt is vannak "megoldások".
Itt nyilván nem arra gondolok, hogy nyugodtan autózzon a friss jogsis 200 km/h sebességgel az autópályán (az se tegye, akinek régi jogsija van!), hanem előfordulhat olyan eset, hogy valaki csak egy picit megy gyorsabban (mondjuk épp előz), és belefut a villanó fénybe.

Érdemes nem saját névre vásárolni autót, mert akkor az "viheti a balhét", akinek a nevén van a kocsi.
Családon belül ebből nem lehet probléma. Szerintem.




Ha kisebb balesetet okoz a friss jogsis (mondjuk belefut valakibe), akkor célszerű elkerülni a rendőri intézkedést.
Majdnem mindig az a hibás, aki hátul van. Ez tény.
:)
Tehát, ha vállalja a kárt okozó a felelősséget, akkor nem kell rendőr. Ki kell tölteni a biztosítási papírt és ennyi.

Ha nincs személyi sérülés itt sem kötelező a rendőrség értesítése.

Ezek olyan apró kihágások, amibe bárki belefuthat, nem érzem olyan súlyosnak, hogy emiatt ugorjon a jogsi.

Amire még figyelni kell.
Ebben a három évben el kell végezni még két kurzust. Kb. 300.- frankot kóstál darabja.
Ezek gyakorlati oktatások.
Ha erről is rendelkezik vizsgával, csak ezek után válik véglegessé a jogosítvány (újat állítanak ki).

A végére még egy praktikus dolog.
Azért is érdemes más nevére venni az autót, mert a biztosításban óriási a különbség egy régi és egy új vezető között.
Megnéztem a gyakorlatban: ha én vásárolok egy autót, annak a kötelező és a casco biztosítása 2000.- frankba "fáj" évente. Ha a friss jogsis gyerekem venné igénybe, a kalkulátor 3500.- (!) frankot dobott ki.
Azért ez elég jelentős.

Legutoljára pedig egy kis reklám.
Mi EZT a céget választottuk. A cégen belül pedig keressétek Joy-t.
:)


2014. november 23.

Federer, az Isten

Ha eddig nem, holnaptól az utolsó csapból is Federer neve fog folyni.
Én nem nagyon kedvelem a teniszt, de a pali tud valamit.
Gyakorlatilag már mindent megnyert, ami nyerhető.

Ma elhozta a Davis Kupát is.
Aki velem együtt nem tudja mi is ez, bővebben EZEN a linken olvashat.

Hír magyarul  ITT:
Eredetiben pedig ITT, és ITT:

Azt csak halkan és csendben jegyzem meg, hogy több ember volt kíváncsi az eseményre, mint a hazai NB1 egész fordulójára összesen.
:)



2014. november 22.

Sok van mi csodálatos...

... az emberi elme kifürkészhetetlen.
Az eredeti cím az volt, hogy "Ettől összefosod magad".
Melyik jobb?

Régen írtam alkalmazottakról, mert nehéz téma. Aki nem lát bele, nem volt vállalkozó, vagy nem dolgozott vezető beosztásban, annak fogalma sincs, hogy mennyire nehéz dolog emberekkel foglalkozni.
Sok munkavállaló szerint a főnök általában szemét. Vagy ezért, vagy azért.
Olyan nyuszika esete: ha van rajta sapka azért, ha nincs azért.
Mivel tudom magamról, hogy ez nincs így, nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam.

Nem is panaszként írom le a történetet, természetesen név nélkül, csak elrettentésül.

Október elején új munkatársankra volt szükségünk, meghirdettük az állást.
Jött sok jelentkezés, mivel azonban épp nem voltam otthon, elmaradt a személyes interjú, ezért skype-n, telefonon beszélgettünk a jelöltekkel.
Elmondtuk a lehetőségeket, az elvárásokat, átküldtük a munkaszerződést. Természetesen a munkakörülményekről is tájékoztatást adtunk, hogy a munkavégzés magasban, állványról történik.
Itt egy páran visszaléptek.
A végére maradtak ketten. Egyikük személyes ismeretség után jött ki, így ez nem is okozott problémát.
Kikértem az engedélyeket, és már-már azt hittem, hogy minden rendben van.
Indulás előtti nap jelentkezett a másikuk, hogy nem kapta meg a fizetést,  bla-bla ez előző munkahelyéről, előleg kéne majd neki.
Párom - mert ő is szemét-, azt mondta, no problem.
Egyébként soha nem csinálunk ebből problémát, ha valakinek szüksége van rá.
Itt csak halkan-csendben kérdem, biztos, hogy mindenhol így van?

Amikor kijöttek, emberünk megkapta az előleget (majd egy magyar fizetést), és sor került (volna) a munkaszerződés aláírásásra. Azonban nem írta alá, mert neki magyar nyelvű kell.
Kérdem a tisztelt külhoniakat, ők is kaptak magyar nyelvű munkaszerződést?
Ok, mindegy. No problém, csak egy kis türelmet, mert a könyvelőnk épp éves szabiját tölti, én szintén nem voltam elérhető.
Párom kért 3 nap türelmet. Elméletben akkor értem volna vissza. Ám, időnként szar kerül a levesbe, Nem tudtam jönni. Újabb két nap csúszás.
Két nap múlva lóhalálban visszaérkeztem és első dolgom volt, hogy lefordítsam a papírt.
Ok, ez is pipa.
Párom viszi ééééés... ember nem írta elá.
Merthogy, most figyelj: " határidő, amit ő adott, lejárt".
:D
Na, most akkor mi van?
Itt kifejtette, hogy remek ajánlatai vannak, így inkább elmegy haza.
Megjegyzem az eltöltött 8 (azaz: nyolc) munkanap alatt kiderült, hogy nem tud magasban dolgozni.
Azt meg ugye előzőleg elmondtuk, hogy ott lesz a munkavégzés nem a földön.
Amikor számon lett kérve, hogy mi a pálya, a válasz az volt, hogy "csak meg kell szoknia".
Hát a nagy túrót.
Nekem is tériszonyom van. Már egy sámlin is. Azon nincs mit megszokni.
Vagy van, vagy nincs.
Nem volt mit tenni, emberünk bére ki lett fizetve zsebből. Ugye érvényes szerződés nélkül, nem tudok AHV-számot kérni.

Ok, ember elment haza.
Végülis, ha remek lehetőségei vannak, akkor mindek kínlódna nálunk?
Ez világos. Még nekem is, De csak azért, mert szemét főnök vagyok.
:D


Itt vége lenne a történetnek, de...
... jött egy e-mail Majd továbbiak.
Változtatás nélkül adom közre:
"
Guten Morgen! 

Olyan helyzet alakult, hogy talán egymás hasznára a lehetnénk. 
Feleségem kb tíz napja kapott egy ajánlatot .........ból (Ő fodrász). 
Két napos próbamunka után lakás is lenne, ..........ban vagy 
............lben. Onnan simán be lehet buszozni Zürichbe. Ha sikerül 
mindent leszerveznünk, akkor már a hét elején utaznánk. A helyzetből 
adódik a kérdés: ha megfeleltem és  szükség van emberre, dolgozhatnék 
megint az ..............

Tisztelettel: XY
----------------
A cég válasza:

Tisztelt Uram! 

Levelét az alábbiakban válaszoljuk meg: 

1./ Kollégám tájékoztatása szerint a munkaszerződés aláírását ön tagadta meg. 
2./ A munkatársak egyöntetűen elmondták, hogy önnek problémát okoz a magasban történő munkavégzés. Cégünk nem
tud földi munkát biztosítani, ezáltal felelősséget nem tud vállalni az esetleges baleset bekövetkeztéért. 
3./ Mivel nem írta alá a munkaszerződést, ezért a bevándorlási hivatal visszavonta az ön egnegdélyét az idei 
évre. 

Fentiek értelmében nem áll módunkban Önt ismételten alkalmazni, 
Minden jót kívánunk a további álláskeresésben. 
Tisztelettel, 
A cég
......................
Válasz:
Köszönöm! 
Önöknek is minden jót! "
X.Y

Na, itt azt hittem vége.
De nem.

Üdv! 
Elnézést, hogy csak most írok ezügyben, pár napja jöttem haza 
Münchenből és csak most néztem meg a postámat. Nem kaptm Önöktől 
elszámolást . Nem  ismerem a svájci szabályokat. Itthon a munkaviszony 
megszünése után pár nappal postán szoktak küldeni egy részletes 
elszámolást, amin rajta van a ledolgozott órák száma, a befizetett 
biztosítás, nyugdíj járulék, levont adó előleg, meg minden ilyesmi. Ez 
nekem kelleni fog az adóbevallásomhoz és később a nyugdíj 
jogosultságom megállapításához. Kérem küldjék el nekem mielőbb! 
Szerintem akár emailben is jó. 
"

Kiegészítésként, a levelezés időintervalluma két nap, tehát a legutóbbi levél elején állítottak is marhaságok. :)
Gyanítom ezek után az a sztori jön, hogy amennyiben nem kapja meg a papírokat, úgy a hatóságokhoz fordul, vagy valami ilyesmi..
Mivel e levél  érkezése péntek délután (21/11/2014 - 12:33),  így  majd csak hétfőn válaszolom meg.

Addig is, mivel itt a hétvége és semmi ennél komolyabbat nem szeretnék írni, átadom a történet fonalát.
Ti mit válaszolnátok?
:D


2014. november 21.

Megérkezett az első ebolás beteg

Sokan reménykedtek abban, hogy az ebola nem éri el azt az országot, ami épp lakhelyül szolgál, de a mai nyitott világban ez elkerülhetetlen.
Szerencsére, Európa felkészült az "érkezésre", és bár vannak félelmek, hisztéria nincs. Azt hiszem, ezt a témát -kivételesen- a média is jól kommunikálja.

Tegnap éjszaka Svájcba is megérkezett az első fertőzött beteg. A 43 éves kubai orvos Sierra Leonéban harcolt a vírus ellen, ami közben ő is megfertőzödött.
A gép landolása után azonnal a genfi egyetemi kórházba szállították. A kezeleőorvos szerint állapota kielégítő, jól viselte az utazást.

Természetesen egy hermetikusan elkülönített szobában fogják elhelyezni.
A kórház vezetősége megnyugtatta a közvéleményt, hogy minden körülmény adott ahhoz, hogy ne okozzon fennakadást, problémát, esetleges továbbfertőzést a beteg elllátása.


Vonatkozó cikkek ITTITT és ITT olvasható.



Foto innen: AFP/Fabrice Coffrini

2014. november 18.

Nő a bűnözés

Elgondolkodtatott a múltkoriban, amikor egy svájci azt mondta, hogy két évtizede még eszébe sem jutott bezárni az ajtót, de ma már biztonsági zárat is használ.

Nálam is maradt már nyitva az autó, a lakás és soha nem aggódtam, de az alábbi hír hallatán, most kissé berezeltem. Jobban kell figyelni a jövőben.
Ahol most lakunk, nem igazán forgalmas hely, ráaádsul a földszinten három erkélyajtó is van, amit ha nem zárok be belülről, akkor akadálytalanul juthat bárki a házba.

A hétvégén az aargaui rendőrök nem unatkoztak, 48 óra alatt 25 betörés volt a kantonban. Ez kissé soknak tűnik, gyanítom valami banda állhat mögötte.

Ennek fényében azon sem csodálkozom, hogy egyre erősödnek az idegenellenes hangok.
:(
Ide vonatkozó cikket ITT: olvashatjűtok.
És egy régebbit pedig ITT:




2014. november 17.

A szélsőséges időjárásról

Szerencsém van, mert soha nem éltem veszélyeztetett területen, így az időjárás maximum bosszúságot okozott, de az anyagi javakban nem tett jelentős kárt (leszámítva, amikor jégeső csinált néhány horpadást az autón).
Itt is sikerült hasonló területen lesátorozni.

Milyen időjárási vészhelyzet alakulhat ki itt jellemzően?

A legveszélyesebb a lavina, bár szerencsére ez is inkább a kirándulókat és sportolókat veszélyezteti, mint a civil lakosságot.

Áradás: bár több jelentős folyó is átszeli Svájcot, a védművek jól megépítettek. Néhány éve a Reusstól nem messze laktunk, de még a heves esőzések és olvadás idején sem kellett félni, hogy a folyó kiönt.

Ezen az őszön azonban olyan sok eső esett a déli területeken (Ticinóban), hogy a Lago Maggiore teljesen megtelt. Egy hét alatt leeset Magyarország éves csapadékmennyisége.
A múlt héten már kiköltöztettek egy kórházat, mert veszélyben érezték a működését.
Cikk róla ITT:


forrás: nzz.ch

Ennél sajnálatosabb esemény történt a hétvégén, ami szintén az esőzésnek tudható be. Földcsumszamlás történt, ami elsodort egy házat.
Semmi sem maradt belőle.

Eredeti cikk, képekkel ITT.
Magyarul pedig ITT:

2014. november 14.

A dolgok vége

Az utóbbi időben több problémás ügyünk is volt, most -remélhetőleg- mindegyik lezárult, így végszavazok.

- Először volt a parkolás, amikor szomszédasszony balhézott.
Azóta csend és hullaszag. Ha panaszkodott is a tulajdonosnak (volt férj), szerintem lyukra futott, mert nekünk nem szólt senki. Ő azóta leáll a garázsba.

- Másodszor is parkolás.
Egy, a szomszédos házban lakó állt a helyünkre. Ö kapott egy cetlit, amiben megkértük, hogy ne álljon oda. Azóta nem parkol ott. Azt csak halkan kérdezem, hogy az nem baj, hogy itt lakóként a látogató parkolót használja? Persze, svájci. Neki lehet. :(

- Hittérítők.
Megtaláltak!!!
Most a lányom volt soron. Szegénykém csomagot várt és kinyitotta, amikor csengettek.
Éééééés, már a magyar bácsi jött téríteni.
Gyerek mondta, hogy reménytelen, mert ő meg sincs keresztelve, nem érdekli a téma, de a kisöreg csak a kezébe nyomott egy Bibliát.
Most itt van porfogónak.
Ja, és visszajönnek.
A Bibliáért. Jó duma.
Remélem nem mostanában, már megrendeltem a fóliát az ajtóra.
Viszont ha nem engedem be őket, hogy adom vissza a könyvet?
Banyek.
:)

- Munkahelyi probléma: végül hagytuk annyiban a dolot, mert időközben kiderült ez a részleg jobb, mint a másik volt. Ráadásul itt a fő-fő Lehrmeister keze alatt van, aki szembesült vele, hogy tényleg olyan jó a gyerek, mint az híresztelik, és rögtön elhintette neki, hogy esetleg jövőre elmehetne egy fél évre valamelyik külföldi leányvállalathoz. Hm. Ez nem hangzik rosszul.

A ház még mindig jó.
:)
Végre!
El sem hiszem.
Szép napot nektek!
(itt sötét van, mint az egérlyukban)


2014. november 13.

1336 km

Rendhagyó írás következik,  nem Svájc, és nem Magyarország.
Spanyolországban, Valenciában jártunk.

Párom kedveli a MotoGP-t, a nyáron egy alkalom kapcsán megleptem az évadzáró versenyre egy belépővel. Más ügyünk is volt, ezért összekötöttük a kellemeset a hasznossal.
Én eddig még nem jártam erre, így teljesen új volt az út.

Időközben úgy alakult, hogy egészen az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy egyáltalán eljutunk-e, így aztán a végén mát annyira el voltam csúszva, hogy az indulás reggelén hajigáltam be a ruhákat a bőröndbe, és hajrá.
Felkészülés gyanánt annyit sikerült intéznem, hogy kinyomtattam az útitervet, mert navi ide, vagy oda, nem árt, ha papír alapon is kézben tartom a dolgokat.

Még a HÁ-n akadtam össze egy ott élő, nagyon kedves hölggyel, akinek írtam egy gyors e-mailt, hogy adjon pár hasznos tanácsot.
El kell mondjam, olyan leírást rittyentett nekem, hogy a legjobb útikönyv sem lett volna hasznosabb.
Itt is szeretném megköszönni neki.
:)

A "gondos" felkészülésben még azt is elfelejtettem, hogy nem ártana némi készpénzt váltani.
Így indultunk.
Svájcban már Genf előtt meggyűlt a bajunk a dugóval. Na, ha ez így megy végig, befonom a szemöldököm.
:(
Aztán átjutottunk a határon. Itt kell megjegyeznem a másik oldalon több kilométeres sor várt bebocsátásra. Akik idejárnak dolgozni, azok naponta végigállják ezt?
:(
Aztán Franciaországban már nem volt ilyen tömeg.
Itt ért az első meglepetés. Az autópályadíjról teljesen megfeledkeztem.
Csak amikor a kinyomtatott tervet néztem, akkor láttam, hogy nincs is nálunk elég készpénz.
Na ez jó lesz...
Aztán mint Micimackó: gondolj, gondolj,gondolj!
Elkezdtem figyelni a táblákat, hol lehetne nagyobb kerülő nélkül pénzhez jutni.
Észrevettem, hogy az egyik táblán van egy euros ábra. Na, ez jó lesz, ha lesz még.
Volt.
Vannak olyan nagyobb benzinkutak, ahol van "Petit Casino". Itt rendszerint lehet pénzhez jutni.
Ok, megálltunk, kávé, lóvé.
Innen már nyugodt voltam. Az autópályadíj horror, a svájci, az osztrák matricához képest, nem beszélve a német ingyenes autózásról.
Franciaországban 59,60 (!) eourót kellett kicsengetni.
Ez a kapus módszer elég halálos tud lenni.
:(
Az út érdekesebb, mint a hazafele vezető. Sokkal több a látnivaló, mint a német vagy az osztrák részen.
Szerettem.
Sok érdekes és szép falu között vezet a pálya, nem beszélve a rengeteg várról, kastélyról, monostorról.
Gyorsan repültek a kilométerek. 
Átérve a spanyolokhoz, az autópálya kvázi üres volt. Mint valami Mad Max filmben, csak mész és mész, és sehol senki.
:)
A pálya kiváló, mindenhol 2*3 sávos. Ahogy haladtunk dél felé, megjelentek az utat elválasztó, még mindig színpompás leanderek. A földeken olajfa,- és citromfaligetek.
Nagyon üdítő látvány volt, így novemberben.
Az autópályadíj ezen a szakaszon 50,55.
Ez sem kevés.


A szállodába este 7-re értünk. Ahhoz képest, hogy mindenhol betartottuk a sebességhatárokat (FR: 130, ES: 120 km/h), nem futottunk rossz időt.

A szálloda: nem voltak különösebb elvárásaim, a booking.com keresőjébe csak azt állítottam be, hogy legyen parkoló, reggeli és Wi-Fi. Aztán azt választottam, ami közel van a belvároshoz és a tengerhez.
:)
Picit meglepődtem, mert a recepción csak angolul, illetve spanyolul beszélt az ember.
Első meglepetés: a Visa kártyám nem működik. Még jó, hogy van másik.
Az internet szolgáltatás olyan, mint egy magyar népmese: hol volt, hol nem volt. Nálunk inkább az utóbbi dominált.
:D
Persze, nem netezni mentem, de azért jó lett volna, ha nem a betárcsázós, ledobós szinten nyomják.


Reggelit ugyan kaptunk, de minden reggel ugyanaz a kétféle sonka, és szalámi volt a választék. 
A hátránnyal indulók pedig le voltak tojva. Semmilyen "mentes" cuccal nem szolgáltak, így aztán vittem magammal a reggelimet.
Ott derült ki, hogy ugyan foglaltam parkolót, de azt nem tartalmazza a szobaár, azért külön kell fizetni, 15 ojró/éjszaka. Hát....
Na, szóval a vendéglátástól nem ájultam el.
Bár Valencia nem(?) kifejezetten turistaparadicsom, de a tengerparton sem találtam semmilyen nemzetközi feliratot. Az étlapok is csak spanyolul voltak nyomtatva. Egyetlen "amerikai" éttermet találtunk, ahol volt angol menükártya.


Kedves ismerősöm tájékoztatóját szem előtt tartva indultunk másnap várost nézni. Hát, azt megállapítottuk, hogy jobban járunk, ha legközelebb GPS-t viszünk. A térkép megtréfált bennünket. Így sikerült a két km, sétából legalább tizenkettőt csinálni.
Persze, ennek is meg volt az előnye. Olyan helyeket is láttunk, ami nem a látogatóknak van kitalálva.
Széles sétányok, zöld növényzet. Ami rontja az összképet, az a rengeteg kutyaszar. Az bizony nincs összeszedve, így nagyon kell figyelni, hogy ne lépj aknára.
A város gyönyörű, csodaszép és még jobb jelzők.
Az egész várost, mint egy folyó, egy liget szeli ketté. A ligetben sportpályák, játszóterek, csobogók, stb. Minden zöld. :)
A belvárosból indulnak kirándulóbuszok, amikkel körbe lehet járni a várost. Szuper találmány. Mi napijegyet vettünk (17 .-), amivel annyiszor mész, amennyiszer akarsz.
Kihasználtuk. Keresztül-kasul körbejártuk a várost, még haza is azzal mentünk.
A belvárosban 2 kávéért, és 2 üdítért 9 eurót fizettünk.
Ha már árak, kb. mint Németország.
A kínálat nagyon jó. Én pl. rengeteg  "mentes" cuccot láttam, amit sem itt, sem otthon, sem a németeknél.


Másnap elmentünk egy kicsit tengerpartozni, megnéztünk néhány környező települést, és elintéztük a dolgainkat. 
Hétvégén verseny. Szerencsére a motorpálya sem volt messze, mindössze 25 km a szállodától.
Életemben nem voltam még ilyen versenyen, így erre (sem) készültem. Az első nap után szerintem maradandó halláskárosodásom lett. :)
Sajnos a video nem adja vissza, de azért ízelítőül ITT:

A közlekedésről még annyit, hogy tanuló vezető ne itt akarjon gyakorolni. Olyan körforgalmak vannak, amint kevés helyen láttam eddig. A három sávból egyszerre lesz vagy tíz. Meggyűlt a bajunk ezekkel. Egy menekülés maradt, lesni a lámpát és kövér gázzal, lehetőleg elsőnek kijönni abból.
Annak van elsőbbsége, akinek nagyobb az autója. A gyalogosoknak teljesen felesleges a lámpa, akkor mennek, ha nem jön autó, függetlenül, hogy épp piros van.
Engem mondjuk nem zavart ez a kicsit káoszos autózás, csak meg kell szokni.

:)
Sajnos, nagyon hamar eltelt ez a néhány nap. 
De!
Remélem, hamarosan újra visszamehetek.




2014. november 7.

Olyan bizonytalan vagyok ma... vagy nem?

Minap levelet hozott a posta.
No, semmi érdekes.

Igaz, a levél elején még férfi voltam, aztán hirtelen nő lettem.
Most akkor?
:D
:D

2014. november 5.

Svájci fejlesztések

Svájcban nincs sok egyetem. Ami van, az jó.
Alább a választék:

Universities[edit]


Mivel, mindegyik specializálódott valamilyen területre, így aki valós tudást akar szerezni, az beiratkozik arra, ami érdekli és ott tanulhat.
A helyiek a zürichi ETH-t emelik ki, mint legjobbat, de én rosszat még nem hallottam egyikről sem.

Kis kritikaként az otthon oktatással kapcsolatban, itt nem láttam még olyan álláshirdetést, amiben az lenne kikötésként, hogy x vagy y-n egyetemen végzettek pályázatát nem várják.

Természetesen, ezeken az egyetemeken pénz is jut kutatásra, hisz ez viszi előre a világot. Szükség van rá.

Minap jelent meg egy hír a zürichi egyetem honlapján: elektromos autójukkal megdöntötték az eddigi sebességrekodot.
Grimsel (egy hegycsúcs neve) nevű autójuk, kevesebb mint 2 másodperc alatt ( 1,785 mp) alatt gyorsult fel 100 km/h sebességre, az eddigi rekordot 30 méterrel előzve meg.

Bár, ezek az eredmények sokak számára csak játéknak tűnnek, addig a kutatók fontos következtetéskre juthatnak, amik akár 5-10 éven belül a mi autózásunkat is befolyásolják majd.
Hozzáértőknek, eredeti cikk ITT:


2014. november 4.

Keresési kulcsszavak - :D


Mindig elcsodálkozom a google-n.
:D
A legutóbbi keresések:

svajci blog

becsületkassza nav

katonai svájci sapka

lebara kártyával nem lehet telefonálni

napi megélhetés németorszàgban

padlófűtés légtelenítés

pisi szex

svajci elelmiszer arak

svájci cégnél mennyit lehet keresni

svájci mobil telefonszámok

Van néhány, ami teljesen rendben van, de az a "pisi-szex". Az meg hogy?
:D
:D

2014. november 3.

Hogy jót is írjak

Szó-szó, az utóbbi időben elég sok negatív dolog történt, ami felbosszantott. Ez persze, akár otthon is megtörténhetett volna, de most itt élünk, itt történt. Az emberek itt sem jobbak, mint otthon.
:)

Azért előfordulnak normálisak is,  hogy a mérleg nyelve visszazökkenjen, erről is kell szólni.

Mikor beköltöztünk, hiányzott két redőny, amit a szerelők kiszereltek, mert nem lehetett javítani.
A múltkor, amikor itt járt a tulajdonos, már említette, hogy megint telefonálni fog nekik, mert nagyon elhűzódik a dolog.
Bennünket nem nagyon zavart eddig.
Max. ha télen nagyon hideg lesz, akkor fogjuk használni.

A múlt héten telefonált az ember, hogy másnap reggel 8-ra jönnének. A párom mondta neki, hogy inkább kicsit később. Megegyeztek 9-ben.
Jött is a manus, egy tanulóval. Egy kislánnyal. Ha ezer évig élek, akkor sem fogom megszokni, hogy férfiak által művelt szakmákat itt lányok/nők is tanulják.

Már az elején láttam, hogy beszélgetős típus lesz, ami ugye velem nem egyszerű, pláne swiccerül.
Az elején elkezdett poénkodni, hogy a 8 óra, az még korán van nekem?  Mondtam, hogy nincs korán, 5-kor kelek, csak reggel dolgom van, és 8-ra nem biztos, hogy hazaérek.
Már itt levágta, hogy jobb ha átvált rendes németre, úgy nagyobb esélye lesz, hogy megértem.
:)
Kérdezte, hogy milyen eredetű a nevem? Honnan jöttünk? Aztán elmesélte, hogy a gyereknek van egy magyar osztálytársa, stb.
Aztán azt is megtudtam, hogy ő sem "tiszta vérű". Az egész családfát megismertem.
:D
Közbe azért járt a keze. Nem egész egy óra alatt végeztek.



Úgy gondoltam, hogy nem árt, ha szólunk a tulajnak, hogy a munka el van végezve, hisz a számlát ő fizeti.
Küldtünk egy mail-t, amire ez a válasz érkezett:

"Guten Abend liebe Familie ....
 
Vielen Dank für Ihr Mail. Es freut uns, dass die Montage der beiden Rolladen so gut geklappt hat.
Wir wünschen Ihnen weiterhin alles Gute an der .....strasse.
 
Freundliche Grüsse 
XXXXX"

(Nagykából annyi, hogy köszönik az értesítést, örülnek, hogy minden klappol, és minden jót kívánnak az x utcában).

Bunkó szomszéd ide, vagy oda, a tulaj még mindig normális.
Ez a lényeg.
:)

2014. november 2.

Soha sem lesz vége...

Hétvége lévén, valami humorosat szerettem volna kitenni, de a zÉlet közbeszólt.
Nem fogod kitalálni, még mindig parkolás. A lányom a hátam mögött megjegyzi, hogy lassan elpártoltok a blogtól, mert nem írok másról, mint a parkolási mizériáról. Remélem, nem így lesz, de tanulságul szolgálhat, azoknak akik ide készülnek. Nem minden rózsaszín köd.
:(
A sztoriról egyébként a Van másik c. előadás jutott eszembe, ITT:

Péntek este érkeznek haza a fiúk a munkából, még le sem állították az autót, már egy tata ott terem az ajtóban, és majdnem felszakítva azt, előáll a kéréssel (pelenkát felcsatolni, mert befosol):

tudja, hogy nekünk van négy parkolóhelyünk, és csak három autónk (honnan az anyja....-ból?). Nekem fogalmam sincs, hogy melyik autó kihez tartozik. Egész nap leskelődik, vagy mi a bánat?
Várj!
Azt is tudja, hogy kettő a mélygarázsban van (minő meglepetés, hogy a kocsikkal ott parkolunk).
Itt jön a kérés: a harmadik autóval álljunk át a parkoló másik oldalán lévő parkolónkba, mert ő nem tud szellőzetetni, mert bemegy a kipufogógáz. Ráadásul, mindjárt itt a tél,és akkor még jobban bemegy.

Mi van????
1. Az autó este 6 és reggel 6 között parkol ott.
Semmi közöm a szellőztetési szokásaihoz, de talán át kellene térni a napközbenire.
2. Svájcban az a szabály, hogy 120 mp-ig járathatod a motort egy helyben.
Mi ezt a szabályt be is tartjuk. Ráadásul minden reggel késve indulnak, tehát egyetlen másodpercet sem álldogálnak az indítás után.
3. Az autó, amiről beszélünk nem egy 20 éves csotrogány, nem füstöl.
Ezen nincs is mit magyarázni.
4. Mellettünk még 1-2 autó parkol.
Azok füstje biztos, az ellenkező irányba száll.
Most akkor mi megy be hozzá? Honnan tudja, hogy az a mi gázunk? Analizáltatja?
:D
Megjegyzésként: közvetlen mellettünk egy rét van, amit időnként a gazda megtrágyáz. Aki élt már hasonló helyen az tudja, hogy a trágyázás után, akut szarszag van napokig, napszakra és ablakra való tekintet nélkül.
:D
5. Hogy miért nem állunk a másikba?
Rém egyszerű oka van. Az a parkolóhely, ahol most áll az autó egy verda részére lett kialakítva, jó tágas. Nem kell félni, hogy valami barom meghúzza az autó oldalát. Ami ugye itt úri sport.
(Témától elgurulva, pont tegnap voltam fültanúja egy ilyen esetnek. Egy teherautó elhúzta egy parkoló személyautó oldalát, és meg sem állva elviharzott. Szerencsére, volt szemtanú, aki meghagyta az elérhetőségét a tulajnak.)
:(

A másik parkoló két autó részére van kialakítva, de olyan szerencsétlenül sikerült a padkát ék alakban kialakítani, hogy padkázás nélkül, csak két normál autó fér be szűkösen. Ha beállunk a naggyal, akkor oda max. egy Smart fér be még. Most foglaljuk el a másik, látogató parkolót? Akkor előbb-utóbb azzal lennen valakinek baja.
A fiúk elmagyarázták az öregnek, hogy ez a mi helyünk, és ne adjon már tanácsot, hogy melyik helyet használjuk. Sőt fiam előirányozta, hogy épp autót készül venni, és valószínűleg egy DODGE Ram lesz a nyertes, ami mivel nagy, azt fog a jelenlegi helyébe parkolni. Ennek aztán olyan hangja van, hogy a halottak is felriadnak.

Ez nem igazán kisautó. :)

:D

Este beszélgettünk. Én egyszerűen nem hiszem, hogy valaki ekkora debil/köcsög/barom/ állat legyen, hogy ilyennel idejön. Gyanítom a szomszédasszony panaszkodhatott neki vagy az egész lakóközösségnek, hogy mekkora türhő parasztok (ezek mi vagyunk) költöztek a szomszédba. Ő meg mint Darth Vader a védelmére akart kelni.


Hát, hagyjanak már lógni.
El  tudom képzelni szegény előző bérlőket (Philippinók), hogy micsoda terrorban tarthatták őket, most meg lesnek, hogy valaki nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek.
:D
Bízom benne, hogy ez volt az utolsó "kedves szomszéd" történet.
Szép vasárnapot nektek.