Egy kis kirándulás - Schaffhausen

Ez a város sem lesz a kedvenceim között soha.
Első lakhelyünk a tanya, ugyanis ennek közelségében volt. Igazából sok látnivaló nincs a városban. Az óváros kicsike, de szép, a Rajna part gyönyörű, de az máshol is az. Egy érdekességet emelnék ki, itt található a világhírű IWC márkájú óragyár.
Szóval számomra "felejthető" kategória.
A wikipédia szerint pedig:

Schaffhausen város 1050-ben a minden szentekről elnevezett apátság alapításával vált jelentőssé, a XII. században már mint városról tesznek említést róla, amely később birodalmi közvetetlenségre is szert tett. 1330-ban azonban a német birodalom a várost a Habsburgoknak zálogba adta, akiknek uralma alól 1415-ben váltotta ki magát. 1454-ben pedig, amikor a Habsburgok újra szorongatták, a svájci szövetséghez csatlakozott és 1501-ben fel is vették. 1529-ben elfogadta a reformációt. A XVI. században a város a kanton területét csaknem egészen megszerezte. 1798-ban a városnak a környéke feletti uralmát megszüntették és a vidék a függetlenségét visszanyerte, de 1803-ban a város régi hatalmát visszaállították és Stein városra is kiterjesztették. 1814-ben a város előjogai bővültek, ami a vidéken elégületlenséget támasztott és az elégületlenség 1831-ben lázadásba csapott át és új alkotmány készítésére vezetett, amely már demokratikus volt. Demokratikus irányban fejlődött tovább Schaffhausen alkotmánya, amíg 1876-ban elfogadták a későbbi alkotmányt, amelyet 1895-ben annyiban módosítottak, hogy a népszavazás elrendelését, ami azelőtt fakultatív volt, kötelezővé tették.

Egy kis kirándulás - Zürich

Még kijövetelünk előtti első célpontunk Zürich.
Nem tartozik a kedvenc városaim közé. Nekem túl zsúfolt, igazi nagyvárosi hangulatot idéz.
Történetéről a wikipédia szerint ennyit kell tudnunk:

A Római Birodalom idején a település neve Turicum volt. Német Lajos, Nagy Károly unokája itt épített fel egy palotát 835-ben.

A reformáció Svájcban Zürichből indult el, Ulrich Zwinglinek, a székesegyház plébánosának vezetésével, az 1510-es évek végén.

1218-ban a várost a Zähringer család uralta. 1230-ban Zürich területe 38 hektár.

Zürich 1351-ben csatlakozott a Svájci konföderációhoz, annak 5. tagjaként.

1799-ben a francia-osztrák hadsereg a város közelében ütközött meg. Június 4-én az osztrák csapatok, szeptember 25-én pedig a franciák foglalták el.

1847-től van vasútja a városnak a Spanisch-Brötli-Bahn vonalon, Ez a vasútvonal kötötte össze Badent Svájccal. 

----

Érdemes egy sétát tenni a Zürichi tó partján, akár autóval megkerülni azt, vagy átkelni komppal a tó túlsó oldalára. Említésre méltó a Hauptbahnhof-tól induló sétáló utca, ahol az összes világmárka megtalálható.

Több nagy banknak itt található a központja. 

Érdemes még megemlíteni a történeti múzeumot, ami szintén a vasútállomás mellett található.

Nem érdemes megemlíteni, de nem tekinthetünk el tőle: a vasútállomástól induló mintegy 1 km hosszúságú utca éjszaka vigalmi negyeddé alakul, ahol a lányok legnagyobb része magyar.

Hogyan lettünk "Svájcok"?

Nem kérem, nem gépelési hiba, ez a fiam aranyköpése, úgy 6 éves korából, amikor megkérdeztük egy sportesemény kapcsán, hogy ki nyert,  erre ő:  a Svájcok…

Adva van egy negyvenes évei elején járó pár, két kamasz gyerekkel. Mint a mesében: sokat dolgoznak és szép lassan araszolnak előre. Nincs ok különösebb panaszra.

De!

2008 fekete év volt a család számára. Az addig felépített életünk egy hét alatt dőlt össze. Jómagam egy bankban dolgoztam vezető állásban, a párom az egyik nagy építőipari cégnél volt projektfelelős.

Én hétfőn, a párom ugyanazon héten pénteken lett munkanélküli. Ott álltunk a gyönyörű, éppen felépült házunkkal, és egyre nagyobb igényeket támasztó gyerekeinkkel.

Először pár hónapig próbálkoztunk, de sajnos semmilyen lehetőséget nem találva, arra az elhatározásra jutottunk, hogy elmegyünk… Jó, de hova is?  Jómagam már évekkel ezelőtt be voltam sózva, Új-Zélandra szerettem volna menni. A család akkor nem támogatta az ötletet, mert minek is? Persze, logikus, ha megy az ember szekere, és nem fűti a kalandvágy, mi a fenének vándorolna ki.

 Sajnos, mire megszületett a döntés, hogy elhagyjuk az országot,  már nagyon megnehezítették a kivándorlást oda is, az ügynök szerint ca. 2 év kellett volna. Nekünk annyi időnk nem volt, így elkezdtünk "térképészkedni"… Szó szerint: világtérkép szoba közepén, fellette a család.

Én kijelentettem, hogy uniós ország szóba sem jöhet (elég volt elviselni az itteni marhaságokat), valamint a hideget sem szeretem… hát, így meglehetősen leszűkült az európai országok köre…  

Közben a párom össztelálkozott egy ismerőssel, akik épp indultak Svájcba. Ekkor kezdtem el jobban utánanézni ennek én is. No, ha arra gondoltok, hogy ez, az egyébként jó ismerős pár, valami infóval is, de segített, hát nagyon tévedtek… Hiába küldtem érdeklődő e-mailt hogylétükről, válasz azóta sem érkezett…

Biztosan úgy gondolták, hogy nekünk már nincs helyünk Svájcban, ők az utolsók, akiket befogadnak. Néhány év múlva (milyen a sors?), egy egyébként nagyon forgalmas autópálya-benzinkútnál összefutottunk… meg kell mondjam, nem mi voltunk zavarban… Azt mondták, hogy nem értek rá válaszolni… ha-ha-ha… Innen is csókoltatom őket… (a magyarok egymáshoz való viszonyáról még többször fogok írni)

Úgy tűnt, hogy Svájc - akár jó is lehet. Úgy döntöttünk, hogy januárban kimegyünk és körülnézünk.

Azt még meg kell jegyezzem, hogy egyikőnk sem beszélte a nyelvet. Mivel már nem a huszas éveinket tapossuk, mi még oroszt tanultunk, én angolt. De az is mikor volt már… Azóta is sokszor feleteszem magamnak a kérdést, hogy az otthoni nyelvtanulás színvonala direkt olyan, amilyen?

Visszakanyarodva a történethez, a párom egyszer, ca. 20 éve dolgozott egy keveset a németeknél, legalább annyit tudott, hogy Guten Tag…

Egy hetet töltöttünk Zürichben és környékén, és hamar megszületett a döntés: ez egy élhető ország. Így hazamentünk, átváltottuk a tartalék pénzünket, bepakoltuk a csomagokat, az egyik gyereket,meg a macskát és hajrá…

1000 km autózás után megérkeztünk egy, az interneten lefoglalt Ferienwohnungba, ami a halál után volt kettővel. Egyébként a ház csinos volt, 60 m² mindennel felszerelve. Mondjuk térerő az nem volt, és internet sem. Itt el kell mondani, hogy a hotel, motel és egyáltalán bármilyen szállás az arany árával vetekszik. Ezt 2000 frankért béreltük ki egy hónapra.