Mivel mi nem voltunk képben a hellyel, ezért vezetőnkre támaszkodtunk, aki régebben már járt itt.
A hegy lábánál parkoló, ahol elhagytuk a kocsit, és araszolni kezdtünk felfele.
Csak mentünk és mentünk. Vezetőnk mesélte, hogy majd táblák fognak vezetni bennünket, lesz egy pihenő, illetve emlékhely is.
Már egy órája mentünk felfele, a környezet valóban csodálatos volt, csak épp az említett jelzéseket nem találtuk, annak ellenére, hogy ismerősünknek minden kanyar ismerős volt.
Kb. 2 órányi séta után felértünk a hegy tetejére, amikor vezetőnk szembesült azzal, hogy nem jó hegyre jöttünk, mert a szemben levő hegyre kellett volna felmásznunk.
:)
Ennek ellenére gyönyörű látvány tárult elénk, többek között a regényt ihlette tüdőszanatórium, amely ma is létezik. Szemben, a másik hegyen.
Amikor felértünk a nyelvünk is lógott, és örömmel tapasztaltuk, hogy van kiépített libegő, így a lefele vezető utat már kényelmesen, és nem utolsó sorban látványban bővelkedve tesszük meg.
Igen, amíg kiderült, hogy a libegő üzemen kívül van.
Így a visszafele vezető utat is gyalogosan tettük meg.
Bár nem Thomas Mann nyomában jártunk, de a kirándulás nagyon jó volt.
