A Schweiz am Sonntag-ban jelent meg egy cikk egyik hétvégén, mely azt feszegeti, hogyan használják ki a tanulókat, a gyakornokokat a szupermarketek, jellemzően a Coop.
Elég érdekes téma, ezért magyarul is teljes egészében olvasható:
"
Nem minden diák talál tanulói munkahelyet. A szupermarketek
ebből üzletet csinálnak – az állam segítségével.
Polcfeltöltés, padlómosás és a Supercard reklámozása a vásárlóknak. 15 vagy 16 évesek, naponta nyolc órát dolgoznak és 3,75 CHF az órabérük. Ők a Coop Pronto gyakornokai. És nincsenek egyedül. Egyre több új ágazat és üzem fedezi fel a diákokban rejlő potenciált, mert így sokat spórolhat. Miközben a képesítés nélküli dolgozóknak 25 CHF órabért kell fizetni, az általános iskolát épphogy elvégzett gyakornok csak 30 CHF-be kerül - naponta.
A diákokat azokban az üzletekben kedvelik leginkább, amelyek
franchise rendszerben működnek. A Coop Pronto mellett az Avec, amely a Valora
konszernhez tartozik. A Cooptól és a Valorától beszerző kiskereskedők saját
üzleteiket maguk szervezik, és saját zsebre gazdálkodnak. A boltüzemeltetőknek
az is a saját döntésük, hogy milyen feltételekkel vesznek fel személyzetet. Az
anyavállalat csak ajánlást ad. A Coop irányelvei nem kötelező érvényűek a Coop
Pronto üzletre. Tehát a csábítás, hogy olcsó diákokat foglalkoztassanak, a
franchise partnereknél különösen nagy.
A diákok később részben teljes értékű munkavállalókká válnak, ahogy a dolgozók is igazolták. Egy nagyobb és központi fekvésű Coop Pronto üzlet vezetője Zürichben kimondottan meg van elégedve a költségkímélő bolti segítséggel. „Két-három hónap alatt minden diák betanul, és nagyon jól végzi a munkáját.” A diákok akár egy évig is maradnak.
Sem a Coop Mineralöl AG, akik a
Coop Pronto üzletekért felelnek, sem pedig a Valora (Avec) konszern nem tudja,
hogy a franchise partnerek mennyi diákot foglalkoztatnak. Az anyavállalatok maguk
nagyon óvatosan bánnak a gyakornok foglalkoztatás témával. A Valora által
üzemeltetett Avec üzletekben jelenleg nem alkalmaznak diákokat. A Coop
Mineralöl AG pedig a franchise partnereket „kifejezetten” lebeszélte arról,
hogy gyakornokokat vagy diákokat fogjanak munkára, Sabine Schenker sajtós
tájékoztatása szerint. Természetesen nem biztosítható, hogy a shop üzemeltetők
ténylegesen rászánják a szükséges időt a diákok és gyakornokok képzésére.
Az UNIA szakszervezet is kritizálja a gyakorlatot. „Fiatalokat, akik nem találnak tanuló munkahelyet, olcsó munkaerőként használnak ki”, mondta Natalie Imboden, aki az UNIA-nál a kiskereskedelmi területért felel. „Alapvetően jó dolog, hogy léteznek ilyen helyek, mert így a diákok betekintést kapnak egy-egy szakmába. De ehhez pár hét vagy hónap elegendő. Véleménye az, hogy egy évig dolgoztatni őket napi 30 CHF-ért, ezt nem szabadna megengedni. A 16-évesek már képesek jó munkát végezni, amiért megfelelő bér járna.
A Coop Mineralöl AG nem szívesen veszi tudomásul a tényt, hogy bizonyos kantonokban a szakmai képzésért felelő szervek aktívan keresik meg Coop Pronto üzleteket, és bíztatják őket gyakornokok és diákok felvételére. Nem csak a shopüzemeltetők hirdetik a gyakornoki helyeket. Bizonyos szakképző iskolákban aktívan ajánlják a lehetőséget. Például Zürichben a Viventa Szakképző Iskola a 10. osztályos diákok számára maga intézi a gyakornoki helyek biztosítását kiskereskedőknél, sportüzletekben és egy nagyobb játékkereskedésekben.
A megfelelő osztályos diákok egy év alatt heti három napot töltenek a boltokban. A fennmaradó két napon iskolába járnak. Felháborító: a Viventa intézményében a 10. tanév tandíja 2.400 CHF. Tehát az első félévben kapott bért a diákok tandíj gyanánt kénytelenek az iskolának továbbadni. Kérdésünkre az iskolai vezetőség egyik tagja próbálta megvédeni a rendszert. Nem vitatja, hogy a diákok felvétele a shopoknak jó üzlet, de ő egy adok-kapok elvet lát mögötte. A szakmunkástanulók esélyt kapnak, hogy munkatapasztalatokat szerezzenek.
Az UNIA szakszervezet is kritizálja a gyakorlatot. „Fiatalokat, akik nem találnak tanuló munkahelyet, olcsó munkaerőként használnak ki”, mondta Natalie Imboden, aki az UNIA-nál a kiskereskedelmi területért felel. „Alapvetően jó dolog, hogy léteznek ilyen helyek, mert így a diákok betekintést kapnak egy-egy szakmába. De ehhez pár hét vagy hónap elegendő. Véleménye az, hogy egy évig dolgoztatni őket napi 30 CHF-ért, ezt nem szabadna megengedni. A 16-évesek már képesek jó munkát végezni, amiért megfelelő bér járna.
A Coop Mineralöl AG nem szívesen veszi tudomásul a tényt, hogy bizonyos kantonokban a szakmai képzésért felelő szervek aktívan keresik meg Coop Pronto üzleteket, és bíztatják őket gyakornokok és diákok felvételére. Nem csak a shopüzemeltetők hirdetik a gyakornoki helyeket. Bizonyos szakképző iskolákban aktívan ajánlják a lehetőséget. Például Zürichben a Viventa Szakképző Iskola a 10. osztályos diákok számára maga intézi a gyakornoki helyek biztosítását kiskereskedőknél, sportüzletekben és egy nagyobb játékkereskedésekben.
A megfelelő osztályos diákok egy év alatt heti három napot töltenek a boltokban. A fennmaradó két napon iskolába járnak. Felháborító: a Viventa intézményében a 10. tanév tandíja 2.400 CHF. Tehát az első félévben kapott bért a diákok tandíj gyanánt kénytelenek az iskolának továbbadni. Kérdésünkre az iskolai vezetőség egyik tagja próbálta megvédeni a rendszert. Nem vitatja, hogy a diákok felvétele a shopoknak jó üzlet, de ő egy adok-kapok elvet lát mögötte. A szakmunkástanulók esélyt kapnak, hogy munkatapasztalatokat szerezzenek.
Szerinte arra is kell gondolni, hogy itt olyan diákokról van
szók, aki különböző okokból nem találtak megfelelő tanuló munkahelyet, és az ő
felügyeletük a shopüzemeltetők számára még plusz ráfordítást is okozhat. A
Viventa örül a jó együttműködésnek a boltokkal. Sok diák esetében előfordul,
hogy a későbbi tanulóéveiket is ugyanabban a boltban töltik.
Hogy a végzősökből diákmunkások lesznek, az elgondolkoztató. Az esély a tanuló munkahelyekre régen eléggé kedvezőtlen volt. A tanuló munkahely hiány, ami a kétezres évek elején tapasztalható volt, mára viszont kezd megszűnni. Sok tanuló munkahely betöltetlen is marad. Sokan mégis gyakornokként dolgoznak vagy egyéb átmeneti lehetőséget választanak, aminek az az oka, hogy a tanuló munkahely keresők igényei, de egyben a vállalatok elvárásai is nőttek.
A vállalatok főleg idősebb diákokat keresnek, már valamennyi szakmai tapasztalttal. „Az általános iskola tulajdonképpen fel kellene, hogy készítsen egy szakma kitanulásának megkezdésére", mondja Theo Ninck, Bern Kanton Középiskolai és Szakképzési Hivatalának vezetője. „De a tanulói munkahelyek számára kedvezőbb, ha a tanulók képzettebbek és egy évvel idősebbek.” Bernben az a rendszer, hogy a tanuló munkahelyre történő felvétel előtt gyakorlatot kell teljesíteni. „Előgyakorlat”, így hívják a 10. osztályba beépített szakmai gyakorlatot. Az, hogy az un. előgyakorlati időszakban a diákokat olcsó munkaerőként foglalkoztatják, állítása szerint csak néhány kivételes esetben fordul elő. „Mindig vannak fekete bárányok a vállalatok között", mondja Ninck.
Viszont ő is megállapította, hogy főleg olyan gyakornokokat vesznek fel, akik nem úgy, mint az előgyakorlatnál, még iskolába járnak. Például óvodákba vagy az egészségügybe. „Ezt elutasítjuk. Ezeknek a fiataloknak meg kell adni az esélyt a képzés azonnali megkezdésére egy tanuló munkahelyen", mondja Ninck.
Ugyanezt kívánja a szakszervezeti tag Imboden is a kiskereskedelmi gyakornokoknak. „Egyszerűen nem lehet, hogy diákoknak a tanulói munkahelyre történő felvétel előtt, ahol amúgy is nagyon keveset keresnek, még egy év gyakorlatot kelljen teljesíteni. "
Hogy a végzősökből diákmunkások lesznek, az elgondolkoztató. Az esély a tanuló munkahelyekre régen eléggé kedvezőtlen volt. A tanuló munkahely hiány, ami a kétezres évek elején tapasztalható volt, mára viszont kezd megszűnni. Sok tanuló munkahely betöltetlen is marad. Sokan mégis gyakornokként dolgoznak vagy egyéb átmeneti lehetőséget választanak, aminek az az oka, hogy a tanuló munkahely keresők igényei, de egyben a vállalatok elvárásai is nőttek.
A vállalatok főleg idősebb diákokat keresnek, már valamennyi szakmai tapasztalttal. „Az általános iskola tulajdonképpen fel kellene, hogy készítsen egy szakma kitanulásának megkezdésére", mondja Theo Ninck, Bern Kanton Középiskolai és Szakképzési Hivatalának vezetője. „De a tanulói munkahelyek számára kedvezőbb, ha a tanulók képzettebbek és egy évvel idősebbek.” Bernben az a rendszer, hogy a tanuló munkahelyre történő felvétel előtt gyakorlatot kell teljesíteni. „Előgyakorlat”, így hívják a 10. osztályba beépített szakmai gyakorlatot. Az, hogy az un. előgyakorlati időszakban a diákokat olcsó munkaerőként foglalkoztatják, állítása szerint csak néhány kivételes esetben fordul elő. „Mindig vannak fekete bárányok a vállalatok között", mondja Ninck.
Viszont ő is megállapította, hogy főleg olyan gyakornokokat vesznek fel, akik nem úgy, mint az előgyakorlatnál, még iskolába járnak. Például óvodákba vagy az egészségügybe. „Ezt elutasítjuk. Ezeknek a fiataloknak meg kell adni az esélyt a képzés azonnali megkezdésére egy tanuló munkahelyen", mondja Ninck.
Ugyanezt kívánja a szakszervezeti tag Imboden is a kiskereskedelmi gyakornokoknak. „Egyszerűen nem lehet, hogy diákoknak a tanulói munkahelyre történő felvétel előtt, ahol amúgy is nagyon keveset keresnek, még egy év gyakorlatot kelljen teljesíteni. "
Vagy itt:
http://www.20min.ch/finance/boerse/story/3-75-Fr--Stundenlohn-fuer-Coop-Pronto-Praktikanten-10307532
Hát igen. Itt is megtalálják a kiskapukat.