Problémák a menekültügyi központokban

Néhány héttel ezelőtt nagy meglepetéssel olvastam a magyarországi amerikai nagykövetasszony nyilatkozatát, amikor párhuzamot állított az '56-os magyar menekültek és a jelenlegi menekültek között. Megmondom őszintén virtuálisan megmártottam volna a disznóvágókést benne.
(Persze, nem teszem, mert ez csak politika.)
Akár személyes sértésnek is vehetném, hisz a családomban is voltak ilyenek, és amikor az akkori helyzetről beszéltek, soha nem említettek semmilyen atrocitást a tábori életükben.
Örültek, hogy kijutottak és nem háborogtak. Elfogadták, amit a fogadó államtól kaptak, nem elégedetlenkedtek.
Pont.
Manapság napi szinten egész mást hallani mindenhonnan.
Elégedetlenség, zavargás, erőszak.
Kapcsolódva az előző írásomhoz, nem értem, hogy miért kell 24 évet várni arra, hogy valakit kiutasítsanak, ha nem hajlandó a beilleszkedésre.
Minek kell történni ahhoz, hogy megváltozzanak a törvények, a szabályok?

Minap olvastam a bevándorlási hivatal jelentését a helyi menekültügyi központokban történt erőszakos cselekményekről.
A beszámoló szerint jelentősen megnövekedett a problémák száma, konkrétan megduplázódott.
Az első negyedévben 240 alkalommal kellett beavatkozni a menekültügyi központok munkatársainak, ebből 77 esetben a rendőrség segítségét kellett kérni.
Jó példa erre, amikor a nyáron egy iraki fiatal férfi, nemes egyszerűséggel megmártotta a kését két honfitársában, akik közül az egyik azonnal meghalt.

A migrációs hivatal képviselője kiemeli, hogy azokban a táborokban van főleg probléma, ahol nagyobb számban csak férfiak vannak.
Ezen személyek általában Észak-Afrikából érkeztek és mivel nem muszlim vallásúak, nem vetik meg az alkoholt, aminek túlzott fogyasztása vezet sok esetben vitához, erőszakhoz.
Egyelőre nagy "maszatolás" van a témában. Egyesek szerint meg kellene szigorítani a házirendet, ne lehessen alkoholt fogyasztani, mások továbbmennek és nemes egyszerűséggel tagadnák meg a renitens személyektől a menedékjog lehetőségét.
Több politikus szerint sürgősen menekültügyi reformot kellene végrehajtani. Mások azzal érvelnek, hogy a sikeres integrációhoz szükséges lenne az azonnali foglalkoztatás. Jelenleg ez nem így van, néha évekig "lötyögnek" ezek az emberek, mert a szabályozás szerint nem is vállalhatnak munkát, még akkor sem, ha esetleg találnának.

Hogy állunk most?
Ebben az évben kevesebb kérelem érkezett a svájci hivatalokhoz. Július és szeptember között 7105 pályázat érkezett. Az adatok szerint jelentősen csökken az afgánok, szírek és eritreaiak száma.
Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy bezárt a balkáni útvonal, az átjutás szinte lehetetlen arra.
Egy másik szakértő szerint ez annak is köszönhető, hogy lassan változik az európai országok befogadási politikája. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a helyzet csak átmeneti, hisz például Olaszországban is rengetegen várnak arra, hogy valamilyen módon tovább tudjanak menni.
A migrációs hivatal szerint az elmúlt évi 39523 kérelemmel szemben az idei évben "csak" 30 ezer kérelmet várnak.
Nincs megállapodás abban sem, hogy hol bővítsék a központokat, vagy alakítsanak ki új férőhelyeket.
Van, ahol a lakosság részéről is komoly ellenállásba ütköznek ebben a témában.

Folyt. köv.

Már nem halok meg hülyén...

Azért az jó dolog, hogy így 50 fele elmagyarázzák, hogyan kell rendeltetésszerűen használni egy lakást.
:D
Örök hálám.
Gondoltam, megosztom veletek is. Hátha akad rajtam kívül is, akinek hiányossága van a témában.
(Azt hiszem, hogy a kis képek egyértelműek, nem fordítom le).

:)

Így kell(ene) ezt csinálni

Lehet velem vitatkozni, de már korábban is leírtam, hogy bizony nagyon elhibázottnak találom a nyugati államok bevándorláspolitikáját. És ez nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozik, hanem már évtizedekkel ezelőtt sem volt jó az.
Jó példa erre a másodgenerációs bevándorlók növekvő radikalizálódása, a növekvő bűnözés.
Hogy lehetne ezen változtatni?
Például megszigorítani a törvényeket. Aki nem tud/nem akar beilleszkedni, attól el kell venni a lehetőséget , hogy az adott országban maradjon, még akkor is, ha már állampolgár.

Azt is tudom, hogy ezt így nagyon egyszerű leírni, de előbb-utóbb valami hasonlóra kell jutni.
Svájcban gondolkodnak ennek lehetőségeiről és vannak egyedi esetek, amikor a törvény hasonlóan büntet.
Így történt ez mostanában.
Schwyz kanton Migrációs hivatala visszavonta egy koszovói férfi tartózkodási engedélyét és kiutasította az országból.
A hír nem friss, a visszavonás már két évvel ezelőtt történt, de a férfi megpróbálta minden lehetséges platformon visszafordítani az eljárást. Nem sikerült.

A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mennie kell.
A bíró azzal érvelt ítéletében, hogy a 42 éves férfi mintegy 24 esetben sértette meg a svájci törvényeket.
24 évvel ezelőtt érkezett családegyesítés keretében az országba, majd megnősült és három gyereke is született. 1994 és 2004 között 14 esetben kapott büntetést, elsősorban közlekedési kihágások miatt.
Ekkor kapott egy figyelmeztetést a területileg illetékes migrációs hivataltól, de nem vette a szívére azt, folytatta életmódját változás nélkül.
Ezt követően egy második felszólítást is kapott, de ez sem használt.
Itt fogyott el a hatóság türelme és vonta vissza a tartózkodási engedélyét.
Akkorra már több más bűncselekmény, például kábítószer birtoklás is volt a rovásán.
2014 végéig 83 ezer frank tartozást is felhalmozott, miközben a család nagyon jól élt, az állam nyakán.
A bírói konklúzió szerint az integráció semmilyen formája nem volt sikeres.
- nem tudott élni a lehetőséggel, hogy beilleszkedjen,
- a 24 év alatt folyamatosan gazdasági segítségre szorult (segélyen élt), és még sikerült ezt a tetemes tartozást is felhalmoznia.
A bírák mérlegelték, hogy ez az intézkedés a család szétszakadásához vezet, de ez sem volt elég az előzetes ítélet megváltoztatásához. Érvelésük szerint a családi életét ő maga sodorta veszélybe. Ráadásul a gyerekek már felnőttek, így nem okozhat gondot a távoli kapcsolattartás. Ezen túlmenően a férfi testvérei is Koszovóban élnek.

Hasta la vista, baby.
Nagyon helyes, a hivatalok még így is nagyon türelmesek voltak.
Szerintem.

Fejlemények 2. (szösszenet)

Nem is tudom, hogyan gondolhattam, hogy egyszerre megoldódnak a problémák.
Az először szimpatikusnak tűnő tulajt valószínűleg meggyőzte az általam leidiótázott szakértő, hogy a penészesedés a mi hibánkból ered (ja, nem tudunk 5 * szellőztetni egy nap).
Beszélt a lányommal és nagyvonalúan annyit ígért, hogy a napokban jön a házfelügyelő és valami speciális cuccal leszedi a penészt (na, erre nagyon kíváncsi leszek).
További feladatunk, hogy sűrű szellőztetés mellett, figyeljük, hogy mit csinál a penész (még jó, hogy nem kell hozzá magánnyomozói engedély... hát, majd figyelünk).

Itt még nem lett vége a történetnek, mert gyermek épp hazaért a munkából és látja, hogy 5(!) munkásruhás ember ott csoportosul a lépcsőház előtt és tanácstalanul állnak, egyik lábukról a másikra.
Mikor meglátják, hogy jön valaki, felderül az arcuk.
- Elnézést, elnézést, ön itt lakik.
Lányom mondja, hogy igen.
- Bemehetünk a lakásba?
(cirip, cirip)
A furcsa kérdés után lány kérdezi: segíthetek valamiben? (azért idegenek csak úgy ne menjenek be a lakásba.)
Kiderült, hogy a fűtést szeretnék ellenőrizni, mert az egyik lakásban nincs fűtés.

Vágod, ez akkor derül ki, amikor már laknak ott. Nem ám, amikor elkészül és csinálnak egy próbafűtést (mint más normális helyen).
Gyerek beengedi őket.
- Hú, de hideg van itt! - mondja az egyik, akin egyébként pufajka volt.
- Nem fázik?
Megnéztük, 21 fok volt a lakásban, meg sok pára...
:D
Tanácstalan körbetekintés.
-Nem tudja, hol lehet a doboz?
Hm... lányom megmutatta.
Ajtó lecsavaroz.
- Hű, de sötét van (a fejedben is).
Nem baj "ájfón 7" elővesz, elemlámpa funkció.
:)
-Hm, itt minden rendben van- mondja.
Király.

Majd kiviharoznak a lakásból. Le a pincébe.
A megbeszéltek értelmében nyitva az ablak, így hangos "kurvaanyázásra" lesz figyelmes gyermekem.
Még én is hallom, mert közben mi online vagyunk.
Telik az idő, majd hallja, hogy telefonálgatnak, mert nem jutnak be az alagsorba.
Eltelik vagy húsz perc, majd jön az egyik csávó (természetesen kopogás nélkül), és megkérdezni, hogy a lány beengedné-e őket a pincébe (20 percnyi agyalás, telefonálás kellett hozzá).
Gyermek (jól nevelt) készségesen lemegy és " szezám, tárulj", majd eltűnnek a kazánházban sűrű hálálkodás után. Még jó, hogy ilyen felkészültek.

Ismét eltelik egy kis idő, másik csávó nyit be a lakásba.
-Jaj, elnézést. Nem is kopogtam, már olyan mintha otthon lennék...(vihog).
Erre már a lányom is csak annyit mond, hogy "tessék, csak nyugodtan".
Még megkérdezte tőle (ha már itt van), hogy esetleg szándékoznak-e visszarakni a lecsavarozott ajtót.
A felhívásra visszakerült a helyére.
Ha már itt volt, további kérdést intézett az illetékes elvtárnak, miszerint van-e padlófűtés a fürdőben, mert mintha nem lenne...
Fejvakargatás.
- Úgy emlékszem, hogy valami cső megy a fürdőben...
Hm.

A testületi ülésnek eredménye is lett, kiderült, hogy nem kering a víz a rendszerben, ezért a következő nap nagyobb erővel térnek vissza.
Hát, így megy ez felénk.
:)
Folyt. köv.

Fejlemények

Előzmény, ITT.
Első lépésünk volt szólni az új Verwaltungnak, hogy valami kaki került a levesbe, mert az új ház falai szépen elkezdtek penészedni, az ablakokon folyik a víz.
:(
Kaptunk időpontot, hogy jönnek és felmérik a ház állapotát. Mondjuk nem egészen értem, hogy ezt miért az adás-vételt követően teszik.
Több milliót kiadni valamiért, amit még nem láttak?
Biztos van benne logika, csak én nem értem.

Ma délelőtt jött a testület. Hogy öten minek jöttek, azt nem tudom. Szépen köszöntöttem őket: Üdv. a pálmaházban. Nem értették.... A lakásba lépve egyből pofán csap a pára, nem tudom, hogy nem lehet észrevenni.
Mondom, hogy kedveseim, nagy a baj, bitte megtekinteni.
Nagy hümmögés. Ahogy láttam az új tulaj képviselője nem volt nagyon boldog.
Erre jön az experte (szakember), és mondja, hogy érti a problémát, de nem rendeltetésszerűen használjuk a lakást...
Itt emelkedett Mc. Donaldsba a szemöldököm, és kérdeztem, hogy vajon mire is gondol?

Figyelj!
Ez egy új épület és teljesen rendben van, hogy nedves. Nekünk kell megoldani, hogy naponta legalább öt (!) alkalommal szellőztessünk.
WTF?
Kérdezem, hogy ezt mégis hogyan gondolja kivitelezni? Vegyek fel egy szellőztető embert, vagy mégis, valami ötlet?
Vállvonogatás.
Persze, nem adtam fel, mutatom, hogy már a lépcsőház is penészes.
Ó, az nem probléma: nyitva kell tartani az ajtót, azt a pár foltot meg majd letörlik, és kész. Probléma megoldva.
Hát édesanyádat. Majd az utcát is én fűtöm.
Mondom neki, hogy ezzel csak az a probléma, hogy nem nyár van, sőt marha soká lesz megint. És a penész nem fog visszavonulót fújni.
Erre ő ismét csak jön a szellőztetéssel. Meg hogy ő szakember és tudja, hogy ez a megoldás.
Na, itt durrant el az agyam.
Mondom neki, kedves uram (szar ügy), de én is experte vagyok, és ha az én cégem ilyet csinált volna/ilyen baromságokkal magyarázta volna az elcseszett dolgokat, már rég lehúztam volna magam a budin.
És még egy kegyelemdöfést is bevittem: mondom ez nem svájci minőség, ez egy szar.
Jól esett a lelkemnek.
:D
Persze, ezzel nem vagyunk előrébb.

A hatás miatt még annyit megemlítettem az új tulajnak, hogy jó lenne valami megoldást találni, mert nem szeretnék egyéb lehetőségekhez folyamodni.
Kértem, hogy szíveskedjen írásban válaszolni.
:)
Folyt. köv.

Lesz-e burkatilalom Svájcban?

Korábban már írtam arról, hogy idén nyártól Ticinoban bevezették a burka viselésének tilalmát, ami akkor is, most is parázs vitákat szült az ország egész területén.
Már 2013-ban elfogadták a törvényt, de csak idén vezették be az arc takarásának tilalmát nyilvános helyen.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek ebből országos ügyek pro és kontra.
Volt itt már "nem fogok kezet a tanárnővel, nem vagyok hajlandó úszni, és akkor is felveszem a kendőt" című történet, amit a portálok címlapjain lehetett olvasni.
Bevallom bennem is ellenérzést keltene, ha mondjuk egy jócskán kiskorú megtagadná a kézfogást, arra hivatkozva, hogy nő vagyok. Az is "vicces" volt, amikor a férfiak nem fogadták a kézfogásomat.

Pillanatnyilag ott tart a történet, hogy a Nationalrat jóváhagyta a parlamenti kezdeményezést.
A szavazás szoros volt, 88 igen, 87 ellenében, 10 tartózkodás mellett.

Az ellenérvek között szerepel az is, hogy a burka egy vallási jelkép, és annak esetleges tiltása visszariasztaná az arab országokból idelátogatókat, amivel jelentős visszaesést produkálna a turizmus.
Hát igen, egyszer Zürichbe járva láttam, hogy egy hatalmas limóból kiszáll a "hálóinges, kockásabroszos papa", majd utána néhány burkába burkolózott hölgy (gondolom a feleségei), majd bemennek az egyik elegáns hotelbe. A szobaárak nem egy hostel szintjén vannak ott. :)

Ugyanakkor mások a biztonsági kockázattal érvelnek, amivel szintén nehéz vitatkozni, hisz ki a manó tudja, hogy ki, vagy mi van a ruha alatt?

Az aláírásgyűjtés megkezdődött. 2017. szeptember 14-ig kell 100 ezer érvényes szavazatot gyűjteni, hogy ki lehessen írni a népszavazást.
Az előzetes közvéleménykutatások pozitív eredménnnyel kecsegtetnek, ami 60 %  körüli támogatást jelent.
A téma sokáig vörös posztó volt a különböző kantonok számára, ám a Ticinoi kezdeményezést átgondolva jutott arra a Nationalrat, hogy törvénybe lehetne foglalni a burka viselésének a tilalmát az egész országra vonatkozóan, egységesen.

Mondjuk vicces is, hogy egyik kantonban viselhetik, a másikban meg nem.

A helyi muszlim közösségek sem nyilvánítottak különösebb sértődöttséget a témát illetően, sőt egy prominens berni imám azt nyilatkozta, hogy a muszlim nőknek meg kell mutatni az arcukat.
Szerinte nem tartozik az iszlám kötelezettségei közé az arc eltakarása. Ellenben, ha a törvény a fej teljes láthatóságát akarná előírni, az már problémát okozna.
Na, most erre varrjunk gombot...

Az olvasói vélemények meggyőzőnek tűnnek.
Több mint 20 ezren válaszoltak a kérdésre, hogy egyetértenek-e a burka tilalmával.
55 % szerint a burka nem passzol Svájchoz.
6 % nem tiltaná be, mert szerintük ez csak egy populista húzás.
Újabb 6 % véleménye, hogy ez ellentétes lenne a vallásszabadsággal.
18 % szerint ez egy jelzés a fundamentalista iszlám ellen.
7 % gondolja helyesnek, amivel segíteni lehet az elnyomott nők harcát.
Újabb 7 % szerint nem lehet beleszólni, hogy egy nő mit viseljen.
1 %-nak pedig lövése nincs.

A -nem reprezentatív- felmérés az mutatja, hogy jelen esetben mintegy 80 % szorgalmazza a tilalmat.
Majd meglátjuk.
Ti mit gondoltok? Szavazni jobb oldalon lehet.

Umfrage

Sind Sie für ein Burkaverbot?

Ja, die Burka passt nicht zur Schweiz.

55 %

Weiss nicht.

1 %

Nein, das ist populistische Symbolpolitik, die nichts bringt.

6 %

Nein, das ist gegen die Religionsfreiheit.

6 %

Ja, das ist ein Signal gegen den fundamentalistischen Islam.

18 %

Ja, das hilft den unterdrückten Frauen, sich zu wehren.

7 %

Nein, wir sollten Frauen nicht vorschreiben, was sie anziehen dürfen und was nicht.

7 %

Weiss nicht.

0 %

Insgesamt 20044 Teilnehmer

Hola España

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt írom, hogy nem itt tervezem a nyugdíjas éveimet eltölteni.
1./ A svájci nyugdíjrendszer sem olyan gavallér, hogy 20 év munka után olyan összeget fizessen, amiből meg lehet élni.
2./ Ha az ember eléri azt a kort, hogy nem kell többet dolgozni, akkor egy olyan helyen tegye, ahol legalább jobban/jól érzi magát.
Mi ebből a kettőből szerettünk volna jót kihozni. Persze, még volt pár kritérium, amit így, vagy úgy kipipáltunk és esett a választásunk Spanyolországra.
Költözzünk oda!

Ennek a tervezésével telt az elmúlt két évünk és most száradt meg a tinta a papírokon.
Persze, köszönhetően a világhálónak volt segítségem az előzetes információk beszerzésében. Itt szeretnék köszönetet mondani egyik olvasómnak Viónak, és a Határátkelőn megismert Tucanonak.
Most, az Oscar átadása után, jöjjön egy kis szösszenet arról, hogyan intéződött a dolog, spanyolhonban.
Kattints  IDE, a HÁ oldalára!

Szép hétvégét nektek!

Hogyan tovább?

A legutóbbi népszavazás elutasította, a nyugdíjak érdekében történő többletbefizetést.
Sok statisztikai adatot tettek közzé a témában.
Néhány közülük:
Az előre borítékolható volt, hogy a fiatalok nagyobb számban mondtak nemet, mint az idősebbek. Ez a korosztály még nem gondol a nyugdíjas évekre.

Érdekes számokat mutat a foglalkoztatottság szerinti megoszlás is:

Első sorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak állnak, majd a részmunkaidőben dolgozók. Ezt követik a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a tanulók, a munkanélküliek, és végül az egyéb kategóriába tartozók.
A magam részéről azt gondolom, hogy a szavazás eredménye inkább annak tudható be, hogy az emberekben nagy a bizonytalanság a kérdésben. Már évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot, hogy jelen formájában nem működtethető tovább a nyugdíjkassza, tíz vagy 20 év múlva erősen deficites lesz.

Egyik lap feltette olvasói számára a kérdést, hogyan lenne megoldható a nyugdíjak zavartalan kifizetése.

Umfrage

Was soll nun mit der AHV geschehen?

Jetzt braucht es Rentenalter 67.

6 %

Frauen sollten gleich wie Männer bis 65 arbeiten.

31 %

Es sollte alles so bleiben, wie es ist.

11 %

70 Franken mehr Rente sollte drinliegen, um das fehlende Geld von der Pensionskasse zu kompensieren.

38 %

Die AHV gibt es sowieso nicht mehr, wenn ich pensioniert werde.

14 %

Insgesamt 5023 TeilnehmerA mintegy 5 ezer válaszoló közül 6 % mondta, hogy a nyugdíjkorhatárt 67 évre kellene emelni.31 % nyilatkozott úgy, hogy a nők és a férfiak egységesen 65 éves korukban menjenek nyugdíjba.11 % szerint így kell hagyni mindent.38 % szerint a 70.- Frank kompenzálást a Pensionskassának (nyugdíj 2. oszlop) kellene kipótolni.14 % arra voksolt, hogy mire nyugdíjas lesz nem kap több nyugdíjat.A kérdés a politikusokat is megosztja. Több verzió létezik a nyugdíjrendszer megreformálására vonatkozóan, kérdés, hogy melyik lesz a befutó.Lássuk: az öregségi és özvegyi nyugdíj finanszírozására a Szociális Biztonsági és Egészségügyi Bizottság (SGK) az áruforgalmi adót két lépésben 0,6 százalékponttal kívánja emelni. Ez a 2030-as évben előreláthatólag 3,56 milliárd frank bevételt jelentene.A kantonok Tanácsa további 1 % áruforgalmi adó mellett érvelt, a Szövetségi Tanács 1,5 százalékponttal többet akart.A Kantonok Tanácsának akarata szerint a nők nyugdíjkorhatárát egy évvel, 65 évre kellene emelni. A nyugdíjkorhatár emelésének átmeneti ideje 3 év. A Nemzeti Tanácsi Bizottság ezt támogatja. 13/12 szavazat aránnyal az SGK továbbá egy automatizmus létrehozását is indítványozza az AHV stabilizációja érdekében. Amint az árkiegyenlítési alap az éves kiadás 100 % alá csökken, a Szövetségi Tanács a parlament felé korrekciós intézkedéseket kell, hogy javasoljon. Amennyiben az alap szintje ennek ellenére 80 % alá süllyed, a nyugdíjkorhatárt 67 évre, az áruforgalmi adót pedig 0,4 %-al emelik.Az AHV - nyugdíj emelést az SGK elutasítja. A Kantonok Tanácsa megszavazta a havi 70 Frankos pótlékot, valamint a házastársi nyugdíj plafonjának emelését 150-ről 155 %-ra. A finanszírozáshoz 0,3 bérszázalékra van szükség.A Nemzeti Tanácsi Bizottság viszont azt javasolja, hogy a nem indokolt bérkülönbséget a nők és a férfiak között az AHV-nyugdíjak keretében egyenlítsék ki. Hogy a pótlék milyen magas, arról a Szövetségi Tanács dönt. A bizottság erre 260 millió Frankot szán, ami átlagosan egy havi nyugdíjpótlékot jelent a legalacsonyabb területen.Jelenleg általában 62 évesen folyósítható legkorábban nyugdíj. A Szövetségi Tanács által javasolt, könnyített előnyugdíjat hosszú járulékfizetési időszak és alacsony jövedelem esetén a Kantonok Tanácsa és az SGK elutasítja. Aki akar, akár 70 éves koráig is dolgozhat.A Kantonok Tanácsa és az SGK egyetért abban, hogy a szakmai előtakarékosságban alkalmazott minimális konvertálási tételt 6,8 -ról 6 %-ra csökkentsék. A nyugdíjak ezáltal 12 %-al fognak visszaesni.Ennek kiegyenlítéseképpen az SGK a koordinációs levonást is enyhén csökkenti. Ez a részmunkadiőben foglalkoztatottak esetében is megfelelően csökkenni fog. Az előtakarékosság már 17 évesen kezdődik, hogy a nyugdíjazásig több öregségi tőke álljon rendelkezésre. 44 évig, az öregségi jóváírási értékeket lépésenként növelik, utána pedig állandóak maradnak. Ezzel a bizottság részben eltér a Kantonok Tanácsának döntésétől. Egyetértés van abban, hogy a munkavállalók 50 év felett kapjanak először egy egyszeri emelést az öregségi tőkéhez. A szövetségi Tanács azt 40 évnél akarta megállapítani. Az SGK szándéka ezen túl azt biztosítani, hogy csak azon munkavállalók előtakarékosságát támogassák, akiket tényleges hátrányok fenyegetnek.A Kantonok Tanácsától eltérően az SGK a 45 év feletti, megözvegyült nőknek nem akar automatikus özvegyi juttatást adni. Ez már csak azoknak járnak, akik kiskorú vagy gondozásra szoruló gyermeket nevelnek. A nyugdíjat, az öregségi nyugdíj 80 %- ról 60 %-ra csökkentenék.Az SGK a nyugdíjas korú szülők gyermekei utáni juttatást is megszüntetné. Az az AHV költségvetésére nézve 2030-ban összesen közel 600 millió Frank könnyítést jelentene.330 millió Frank adódik a vállalkozók kiegészítő járulékaiból. A bizottság szándéka szerint a jövőben a teljes, 8,4 bérszázalékot be kellene fizetni.A Kantonok Tanácsa és az SGK a teljes demográfiai adószázalékot az AHV-nak juttatná. Ezzel a szövetség majdnem 600 millió Frank kiegészítő hozzájárulást adna. A Szövetségi Tanács a szövetségi járulékot csökkenteni akarta, hogy a szövetségi kasszát tehermentesítsék.AZ SGK ötletei viszont érezhetően alacsonyabb öregségi nyugdíjhoz vezetnének. A jól kereső, 40 és 50 év közötti dolgozóknak kellene a legnagyobb veszteségre számítani. Az AHV ugyancsak lényegesen rosszabb képet mutatna, mint a Kantonok Tanácsának döntése alapján. 111 % helyett az alap szintje 2030-ban előreláthatólag csak 99 % lenne.A nyugdíjrendszer reformjára a parlamentnek szűkös idő áll csak a rendelkezésére. A végső szavazást legkésőbb a tavaszi ülésszakban meg kell tartani, hogy a szükséges alkotmánymódosítási javaslatot 2017. szeptember 24-ig be lehessen nyújtani.Ez az utolsó lehetséges szavazási időpont, ha a reformot 2018-ba életbe akarják léptetni. Ha ez nem sikerül, akkor problémák adódnak az áruforgalmi adó területén, 2017 év végén ugyanis kifut a 0,4 % kiegészítő finanszírozás. 2018 elején az áruforgalmi adó 0,1 százalékkal emelkedik a vasúti infrastruktúra területén. Ha a Szövetségi Tanácson és a Kantonok Tanácsán múlik, akkor a fennmaradó 0,3 % akadály nélkül az AHV büdzséjébe kerül. Ez egy közel 1 Mrd Frankos növekmény lenne, anélkül, hogy a fogyasztók bármit is éreznének belőle.Ha ez a végső megoldás nem jön létre, akkor az áruforgalmi adó 2018 elején csökkenni fog, de egy későbbi időpontban azt az AHV miatt újra emelni kell. A svájci Adóigazgatóság adatai szerint minden tarifamódosítás 150 és 200 millió Frank közötti összegbe kerülhet a gazdaságnak. Mivel a csökkentett adó mértéket ez nem érinti, a költségek ez esetben kissé alacsonyabbak lennének.Hát nem lesz egyszerű menet. és gyanítom semmiképp sem fogunk jól járni.:(A végén egy kis kvíz a svájci politikusoknak, nyugdíj témában, ITT: (sajnos, csak /svájci/ németül elérhető)

A svájci építészet "remekei"

Elkezdtem egy sorozatot a fenti címmel, aztán rájöttem, hogy jobb, ha nem folytatom, mert akkor csak ebben a témában írnék.
Az elmúlt évek negatív tapasztalatai egy cseppet sem változtak. Az építkezés nem tartozik Svájc sikerágazatai közé.
Persze, ezt a nem szakmabeliek nem látják, ők csak azt veszik észre, hogy itt is egy tetszetős épület, és ott is szép ház épül.
Ami a nagyobb baj, hogy a hozzáértők sem látják, hogy baj van a minőséggel.
:(
Még nekem sem sikerült kideríteni, hogy mi okozza ezt, de azt hiszem a probléma komplex. Szerintem már az oktatásban is óriási gondok vannak, a tervezők úgy jönnek ki az iskolából, hogy alap dolgokkal sincsenek tisztában. Nem tudják összehozni a gyakorlatot az elmélettel.
Anyagismeret, fizikai ismeretek hiánya és folytathatnám.
További nehézség a szakértelem hiánya a kivitelezésben.
Sok esetben az építésvezetőnek sincs halvány fogalma az egész építkezésről. Ennek okát nem tudom.
Mivel többekkel dolgoztunk együtt, az az érzés alakult ki, hogy mintha elfelejtették volna, hogyan csinálták az előzőt.
:)
Aztán jönnek az alvállalkozók, mert a GU-nak (fővállalkozó), nincs vagy csak alig van embere.
Itt aztán van minden. Legfőképp olcsó, és még annál is olcsóbb munkaerő.
Azért olyan embereket látni, aki forgatja a vízmértéket, mint a bűvöskockát... hát, na. A cégeknek nem érdekük saját embert felvenni, ezért a munkaerő-közvetítőhöz fordulnak, onnan meg küldenek bárkit. Szakácsot, péket és folytathatnám.
Ha én holnap bemegyek egy ilyen közvetítőbe és azt mondom, hogy van építőipari gyakorlatom/dolgoztam már építkezésen mondjuk kőművesként, elhiszik. Beregisztrálnak és ha akad munka, akkor már csörög is a telefonom, és mehetek kőműveskedni. Pedig nem is értek hozzá.
:(
Erre konkrét példám is van. Hozzánk is küldtek sakácsot. Az építőipari gyakorlata abban merült ki, hogy otthon fel tudott fúrni egy képet a falra. Ez volt az első és utolsó esetünk.
:D

Egy-egy építkezés kapcsán hetente (!) készül új terv, ezen már egyáltalán lepődünk meg. Ezt még az ember megszokná idővel, de hogy az új terv nem jut el a kivitelezőig, az már produkál vicces dolgokat.
Megcsinálsz valamit, majd jön az építésvezető, hogy az nem jó. Miért nem jó? Itt a terv... Mikor készült a terv? Ja, már egy hete? Azóta van új...
Az elmúlt években nem volt olyan építkezés, hogy egy épületet ne terveztek volna át menet közben, akár teljesen. Mind az anyagot, mind a kivitelt illetően.
Gyakran fordul elő, hogy a betervezett anyag nem "működik együtt" egy másikkal és ez már csak akkor és ott derül ki a tervező számára, amikor az anyagot legyártották, leszállították.
Egy építésvezető szerint egy új épület költségvetésbe 20 % szemét van bekalkulálva.
Csoda, hogy ilyen drága?
Pedig hozzáértéssel ez elkerülhető lenne.
Aztán arról is érdemes szót ejteni, hogy a munkafolyamatokkal sincsenek tisztában. Sokszor egy-egy szakipar a másik elkészült munkáját teszi tönkre. Nem akarattal, csak épp annak kellett volna kezdeni, akit második helyre pozicionáltak. Ekkor az első visszamegy és javít, vagy újra megcsinálja.
Pénzért.
Mert nem volt jó az ütemterv.

De legfőbb dolog, amire figyelni kell és ami szöges ellentétben van a leírtakkal, az a híres "svájci takarékosság".
:)
Na, ez egy vicc.
Pl. egy csavar, ami szükséges lenne az elvégzendő munkához, mondjuk 25 rappen. Hú, az sok. Olcsóbb kell. Nézzük, hogy van-e valami maradék a raktárban. Ha van, használjuk azt, ha épp nincs, hoznak mást, ami 5 rappával olcsóbban. Nos, az építkezéshez kellett 100 ezer darab. Hurrá, spóroltak 5 ezer frankot.
Aztán menet közben kiderül, hogy nem tart a csavar (mert nem való hozzá).
Hoppá...
Bontás, új csavar (régi kuka), építés. Mennyibe fáj ez? Több tízezer frankba.
"Érdemes" volt spórolni.
Ezeket a példákat folytathatnám napestig.

Hogy miért is írok erről megint?
Két évvel ezelőtt kezdődött a COOP eddigi legnagyobb beruházása Schafisheimben. Egy logisztikai elosztó központot terveztek oda, mintegy 600 millió frank értékben.
"Készült is a raktár, terv szerint, takarékosan" (a la Hofi Géza), elérkezett a megnyitó, itt volt mindenki aki számít (miniszterek). Még én is, de én nem számítok...
:)
Viccet félretéve, épp arra jártam.
Szóval, megnyitó... hurrá-hurrá. Mindenki boldog, jók sikerült a presztízs beruházás.

Aztán a megnyitó után, az út felett átívelő összekötő folyosó egyik ablaka éjjel, fogta magát és kiesett. Szerencse, hogy éjjel történt, nappal akár komoly balesetet okozhatott volna.
Nem ez volt az egyetlen baki a megnyitó óta. Az ablakos eset előtt is fordult már elő komoly, balesetveszélyes helyzet, amikor magasnyomású gáz ömlött ki.
Azóta a folyosót lehálózták. Gyönyörű. :(
Most tanakodnak, hogy kinek a hibája.
Tervezés, kivitelezés?
Nagy összegben mernék fogadni az elsőre.
Eredeti cikk ITT olvasható.

Hogy tovább folytassam a sort.
Mit látsz a képeken?

Nem, az nem kosz. Penész.
Ez a lányom lakása. Két hónapja költözött a vadonatúj épületbe. És eddig jó volt az idő, mi lesz a télen?
:(
Gyanítom, új csaták kezdődnek a tulajdonossal...