Csússz a városban! - Program nyárra

A múlt évben debütált kísérleti jelleggel a városi csúszda Luzernben. Idén, az elmúlt év sikerére tekintettel megrendezik a programot Luzern mellett St. Gallenben, Bernben és Lausanneban is.
Egy hétvége erejéig az autók zaját és a kipufogógázt a látogatok zsivaja fogja felváltani, ugyanis egy 200 m hosszú, felfújható vízi csúszdát üzemelnek be.

Jegyek az alábbi linken elérhetőek, ITT:

Időpontok és helyszínek:

Slide-my-City-Tour 2017

St.Gallen
Datum: 22./23. Juli 2017 | Teufener Strasse 

Bern
Datum: 29./30. Juli 2017 | Aargauerstalden

Lausanne
Datum: 5./6. August 2017 | Av. Frédéric-César-de-la-Harpe

Luzern
Datum: 11./12. August 2017 (Freitag und Samstag) | Studhaldenstrasse

Jó szórakozást!

Minden harmadik embernek bevándorló háttere van

A svájci lakosság 36 %-a rendelkezik bevándorlói háttérrel - számolt be a tényről a statisztikai hivatal.
Jelenleg mintegy 2,5 millió ember él az országban, akik migrációs háttérrel rendelkeznek.
Ennek mintegy 1/5 része második generációs. Közülük 62 % szerezte meg a svájci útlevelet.

2003 és 2015 között a nem migrációs hátterű származó 15 évnél idősebb korosztály aránya 70-ről 63 százalékra csökkent. 

Ez az arány a jövőben valószínűleg nem csökken tovább, de az utóbbi 20 évben mindig többen vándoroltak be, mint ki az országból. Ez a gyermekek körében is megmutatkozik: Minél fiatalabbak a gyerekek, annál gyakoribb, hogy migráns hátterű családból származnak, ahogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal állítja. A 6 évnél fiatalabb gyerekek 54 százaléka él migráns hátterű háztartásban.

A legtöbb külföldi Európából érkezik

Az arány a többi korosztálynál is jelentősen magasabb, mint 36 százalék. A 31-40-évesek körében majdhogynem minden második személy migráns családból származik (49%). A 32-, 37- és 38-évesek között az arány már az ő javukra dől el. A 61-70-éves korosztályban viszont csupán 23%.

A Svájcban élő külföldiek legnagyobb része, 85%-a, Európából érkezik. Ázsiai származású 7%, akiket az afrikaiak követnek 5%-al. A legtöbb külföldi, közel 300.000 fő, olasz állampolgár, őket pedig országok tekintetében a németek és portugálok követik.

Társadalmunk gazdagítása

- Ezek az emberek is a svájci társadalom részét képezik. Gazdagítják az országunkat – kulturálisan és gazdaságilag is -, mondja Silvia Schenker szocialista képviselő. 

Svájc mindig is változatos volt: Gondoljunk csak a négy hivatalos országnyelvre. 

Nem az a döntő szempont, hogy mikor érkeztek a szülők Svájcba, hanem hogy mennyire sikerült beilleszkedniük. A megfelelő együttéléshez sikeres integrációra van szükség. Ebben a tekintetben az elmúlt 20 évben sokat tanult az egész társadalom: - Ma már nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek korán elsajátítsák az ország nyelvét -, véli Schenker. A svájci kultúra nem okoz problémát számukra: - Ugyanúgy vannak külföldiek, akik magukénak érzik a svájci kultúrát, mint ahogy svájciak is vannak, akik nem érdeklődnek iránta.

Ennél pesszimistább az álláspontja Mauro Tuena oktatási politikusnak: - A növekvő bevándorlás rosszabb bűnügyi mutatókhoz, kevésbé hatékony szociális rendszerhez és a gyerekek nyelvtudásának elégtelensége miatt a pedagógusok túlterheléséhez vezet -, véli a szocialista képviselő. Ezek a kihívások egyre erősödni fognak, ha nem tesznek semmit a bevándorlás ellen. Véleményét saját tapasztalataira alapozza: iskolájában az oktatást hátrányosan befolyásolta a külföldiek nagy aránya.

 Migrációs hátterű személynek számít: 1. Külföldi állampolgárságú személyek, 2. Svájci állampolgárságot szerzett külföldiek (kivéve, ha a személy és az ő szülei Svájcban születtek), 3. Svájcban született személyek olyan szülőkkel, akik külföldön születtek. A statisztika szerint nem migrációs hátterű az a személy, aki svájci állampolgárként született, és szüleinek legalább egyike ugyancsak svájci születésű.

Az internetes portál -ahol a cikk megjelent -, feltette a kérdést olvasóinak, hogy ki rendelkezik migrációs háttérrel. Természetesen a felmérés nem reprezentatív.

A kérdés: Rendelkezik ön migrációs háttérrel?
1./ Igen. Külföldön születtem és nincs svájci útlevelem. - 10 %
2./ Igen. Legalább az egyik szülő külföldi. Nincs svájci útlevelem. 3 %
3./ A szüleim külföldről jöttek és van svájci útlevelem. 14 %
4./ Külföldön születtem, de van svájci útlevelem. 8 %
5./ Nem, az egész család svájci. 57 %
6./ A nagyszüleim külföldiek. 8 %.

Félünk vagy nem félünk?

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de az elmúlt évek terrortámadásai sokak gondolkodását megváltoztatták.
Bár jóval kisebb az esélye, hogy Magyarországon vagy Svájcban terrortámadás történhet, mint egy balesetnek vagy, hogy fejünkre esik egy cserép, az utazások tervezése során többek fejében megfordul, hogy biztonságos helyen töltse a szabadságát.
Ez azért régebben nem így volt. A világ megváltozott és sajnos meg kell tanulni ezzel együtt élni.
:(
Bevallom én is abba a csoportba tartozok, akinek azért megfordul a fejében egy-egy utazás tervezésénél, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen.
Így aztán a bakancslisámon lévő helyek közül is van, ami még várat magára.

Nemrégiben Alicantéba utaztam és a "heringelésnél" (amikor az útlevél és jegyellenőrzés után egymás nyakába lihegve vársz, hogy felszállhass a gépre) látom, hogy az előttem álló manus útlevele arabul íródott. Útitársam is a fejével odabökött. Én voltam közelebb, sikerült az angol szöveget is kibetűzni. Líbiai útlevél volt. Bár nem volt ráírva, hogy terrorista lenne, én azért jól megnéztem. A repülőn is pont előttem ült, szemmel tartottam. Nem mintha bármit is tudtam volna tenni, ha rossz szándékkal szállt volna fel.
:)
Persze, nem volt semmi gond, az ő legnagyobb problémája az volt, hogy egy normális szelfit készítsen magáról.

Ezen gondolatok mentén, már évek óta elkészítenek egy listát, amely azt tartalmazza, hogy mely országokat tekintenek épp biztonságosnak.
Egy angol oldalon jelent meg a napokban (a londoni támadás előtt) egy ilyen összeállítás, miszerint jelenleg 45 országban áll magas fokon a fenyegetettség, így oda nem ajánlják az utazást.
A térkép szerint pl. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Svájc a béke szigete, ugyanakkor veszélyes országnak számít gyakorlatilag az összes nyugati állam.

Erre a linkre kattintva megnézhetitek az összeállítást:ITT:
A hazai külügyminisztérium friss listáját ITT találjátok.
Ti mit gondoltok?
Szavazni a jobb oldalon lehet.

Hogyan szúrjunk ki a gyerekünkkel?

Mi mást lehetne ez, ha nem kiszúrás, amikor az éppen 18. életévét betöltött gyermek kap egy több ezer frankra is rúgó számlát az egészségügyi biztosítótól...
Krankenkassáról már többször beszélgettünk, csak dióhéjban még egyszer róla. Aki 90 napnál többet tartózkodik az országban, annak kötelező fizetni. Ez az egészségbiztosítási járulék.
Az összege sok változótól függ, de felnőttek esetében havi 200.- frank alatt nem találni jó szolgáltatást, gyerekek esetében ez jóval kevesebb, de fizetni kell. Ha jól emlékszem, mi 50.- frank körüli összeget utaltunk havonta. Ezzel biztosítva volt a gyerek egészségügyi ellátása. Ez nem sok, de ha 18 éven keresztül gyűlik, bizony komoly összeg lehet belőle, mint tartozás.

De miért követelik a biztosítók?
Itt van egy pici joghézag, ugyanis annak ellenére, hogy a kiskorú gyermekért a szülő felelős és neki kell(ene) helytállnia, ugyanakkor a biztosított a gyermek. Erre apellálva próbálják a biztosítok visszaperelni a felgyűlt tartozást a gyermek nagykorúvá válása után.
Erről az esetről jelent meg egy írás, különböző véleményekkel.

- Önhibájukon kívül eladósodni és már fiatal éveikben behajtási eljárással szembesülni az érintettek számára hatalmas megterhelés. Ha végrehajtásra kerül sor, az azt jelenti, hogy az illető a létminimum szintjén él -, mondja Odermatt. 
A fiatalok gyakran a rendszeres adókat sem tudják fizetni, ami további tartozásokhoz vezet. 

A Caritas, mint ahogy a Svájci Adós-Tanácsadó Szövetség is ezért a következőket kéri: Az egészségpénztárak a fiataloktól a jövőben ne hajthassanak be olyan járuléktartozást, amelyért nem az érintettek felelnek. Ehelyett a szülők maradjanak az adósok. A szövetségi KVG (Egészségbiztosítási törvény) törvényben létre kell hozni a megfelelő törvényi alapot.   

A szocialista képviselő, Bea Heim a május eleji ülésszak során benyújtott egy ezzel kapcsolatos kezdeményezést: 

- Egyszerűen nem fordulhat elő, hogy a fiatalok viszonylag alacsony jövedelmüket arra kényszerülnek fordítani, hogy olyan adósságot fizessenek vissza, amelyért nem ők felelnek -, mondta a Svájci Adós-Tanácsadó Szövetség elnöke. Ez a kereső tevékenység megkezdését jelentősen megnehezíti, ill. bizonyos szakmák esetében, mint adótanácsadó, ügyvéd, ékszerész vagy órás, akár még meg is akadályozhatja. Aki ellen egyszer már indult végrehajtási eljárás, annak alig marad esélye lakáshoz jutni.

A gyermekek perelhetik szüleiket

A svájci Santésuisse egészségpénztári szövetség a javaslatot - mérlegelendőként-  értékeli, főleg - azért, mert az egészségbiztosítóknak jelenleg nincsen törvényi hátterük arra, hogy a szülőket gyermekeik eltartására kötelezzék - mondja a szóvivő Christophe Kaempf. A törvény szerint a 18-éves nagykorú személy a felelősségre vonható adós, ha járulékait nem fizeti meg. A törvény viszont lehetőséget ad, hogy szülei ellen pert indítson az eltartási kötelezettség megsértése miatt.

- Ha a fiatalokat terhelik az egészségpénztári járuléktartozásokkal, akkor nekik kell szüleiket bevonni a kötelezettségvállalásba - , véli Sebastian Frehner (SVP) egészségpolitikus, aki ellenzi a vonatkozó törvény megalkotását. Az egészségpénztárak szuverén joga, hogy mindig az érintett személy ellen indítsák meg a behajtást.

Nos, ennyi a cikk, ezek a politikai, szakértői vélemények.
Mit gondoltok?