Hogyan
lehet munkához jutni?
Azt hiszem
akkor leszek a legkonkrétabb, ha ízeire szedem képzettség szerint az egész
témát.
Legelőször
haladjunk fentről lefele:
A csúcson
Magasan
képzett mérnökök, fejlesztők, marketingesek (bocs, ha kihagytam valamit).
Magyar
honfitársaim közül talán ők kapnak itt legkönnyebben munkát. Sokan dolgoznak a
Google-nál, a CERN-nél (részecskutató intézet), UNILEVER-nél, vagy épp az
IWC-ben, a bankszektorban.
Itt azért
megjegyezném, hogy nem azokra az emberkékre gondolok (bocsi, nem akarok senkit
megsérteni), akik valami rissz-rossz „no name“ fősulit elvégeztek, és van
papírjuk is róla. Ahogy a Showder klubban hallottuk: „x + 5 évig jártam egy 4
éves egyetemre….“ Nem róluk van szó, hanem olyanokról, akik vérprofik a
szakmájukban, külföldi tapasztalattal, publikációval rendelkeznek.
Orvosok,
egészségügy
Ők is jó
helyzetben vannak, nagyon sok magyar orvos, fogorvos, ápoló dolgozik Svájcban.
Egy hivatalos oldalt nézve, közel 100 magyar orvost találtam.
A diploma
honosítása – hallomásom szerint – már nem egyértelmű. Hallottam olyan esetről,
ahol szó nélkül elfogadták a magyar diplomát, de hallottam olyanról is, hogy
újra vizsgázni kellett. Maga a honosítás is elég macerás, szintén hallomásból
ismerek olyan esete, ahol már több, mint egy éve tart az eljárás.
Hogy ez
miért van így? Miért nem egyértelmű?
Nos, a
svájci kantonoknak nagy az önrendelkezési joga, tehát ami egyik kantonban így
van, a másikban lehet, hogy pont ellenkezőleg. Sőt, vannak még kantonon belül
is eltérő esetek. Ezt az elején nehezen veszi be a gyomrunk, de idővel meg
lehet szokni.
Csak egy
rövid példa, ami ugyan nem a témához kapcsolódik, de érdemes megemlíteni:
amikor először kijöttünk, csak egyéves tartózkodási engedélyt kaptunk. Egy ismerősünknek
szintén ilyen engedélye volt. A hosszabbítási kérelmet egyszerre adtuk be, sőt
ugyanaz a cég intézte. Mi megkaptuk a B típusú engedélyt 5 évre, ő is B-t
kapott, de ismét csak egy évre, pedig ugyanaz a kanton, ugyanaz a település, és
még lehet az ügyintéző is ugyanaz volt. Szóval vannak itt ilyen érdekességek.
Kár
agyalni rajta.
De térjünk
vissza az eredeti témához!
A
pedagógusdiplomát nem fogadják el. Ez alól csak egy-egy kivételt ismerek, azok
is testnevelés és matektanárok. Mondjuk ez érthető valahol…. Gondoljunk csak
bele: nálunk is érdekes lenne, ha egy kínai, aki a hazájában szerzett diplomát,
magyar irodalmat tanítana. Természetesen ha valaki vállalja az átképzést, és
megszerez egy svájci papírt, akkor már teljesen más a felállás.
Lépjünk lejjebb
a képzettséget tekintve – középfok
Nos, egy
sima érettségivel kb. annyit érsz, mint otthon: WC-papírnak kemény. :)
A múltkor
mesélte egyik ismerősöm, hogy neki el sem fogadták. Ellenben, ha valakinek van
egy jó szakmája, azzal már lehet keresni valamit a piacon. Nem egyszerű ez sem,
és esete válogatja…
Sok helyen
nem is kérik/nem fogadják el a magyar bizonyítványt. Általában két opció van:
vagy arra hivatkoznak, hogy alulképzett vagy (még segédmunkásnak is), ebben az
esetben nem is biztos, hogy komolyan szükségük van munkaerőre. A másik eset,
hogy meg sem nézik a papírt, már kezdhetsz is.
Azon nem
szabad megsértődni, ha – bármilyen jó vagy is szakmádban - az utolsó utáni
segédmunkás leszel. Ha valóban jó vagy, kiderül, ha csak Te gondoltad magadról,
az is…
Nyilván ez
a bérekben is jelentkezik. Először nem kell csodát várni, és nem kell
megsértődni, hogy nem keresel annyit, mint egy svájci. Csak mellékesen jegyzem
meg, az egyik ismerősöm az utolsó utáni segédmunkás volt, hiába volt otthon,–
nem hazudok – a legjobbak között országosan a szakmájában. Nos, eltelt két év,
és többet keres, mint a svájci kolléga.
És az
utolsó fok - szakma nélkül…
Szoktam
olvasni hazai weblapokon, hogy „bármely országban, bármilyen munkát
elvállalok“. Na, ilyen nincs. Amit látni kell: a képzetlen munkaerő jelen van
minden országban, találnak helyben is, nem akarnak importálni. Itt Svájcban pl.
elég sok a balkáni vagy épp afrikai menekült. Nos, nekik is kell munkát adni,
ők lesznek a takarítók, mosogatók.
A másik
kategória, akik otthonról várják, hogy kimenjenek egy magyar családhoz
dolgozni. Ennek az esélye is konvergál a nullához. Egyrészről, bármilyen furcsa
is, a sok kivándorolt magyar között kevés a kőgazdag, akinek szüksége van
háztartási alkalmazottra, kertészre, kutyasétáltatóra.
Ha pedig
igen, azt sem feltétlenül ottlakással. Erről már egy korábbi poszt kapcsán
kialakult éles vita… ha jól emlékszem.
Nyelvtudással
vagy nem?
Mindenképp
jó, ha van. Legalább egy, a magyaron kívül…:) A hivatalos nyelv itt a német, a
francia, és az olasz. Ha angolul beszél valaki, már az is jó.
Vannak
olyan nemzetközi cégek (a Google-t már említettem, de mondhatnám a bankszektort
is), ahol az angol a kommunikációs nyelv. Van több ismerősöm, aki nem beszéli a
hivatalos nyelveket, csak az angolt és remekül el van vele.
Ami
érdekes, és egyben vicces is: pl. egy építkezésen megértetni magad. Ugyanis a
többség külföldi menekült vagy bevándorló, mindenki a maga akcentusával beszél
és próbál érvényesülni… hát néha nem egyszerű megérteni. Kész bábeli zűrzavar.
Nem
beszélve arról, amiről még nem esett szó: a német nem az a német, ami mi az
iskolában tanultunk. Illetve, majdnem, de van benne egy kis csavar. Az
iskolában a klasszikus hochdeutschot (irodalmi német) tanulják, de amint
kilépnek a kapun, már átváltanak a a saját nyelvükre, a schwizzerdütsch-re. Nem
nevezném dialektnek, mert egészen más szavakat, ragozást használnak, mint a
német.
Ha valaki
jól beszéli a németet és bekerül egy munkahelyre, ahol csak svájci kollégái
vannak, nem lesz egyszerű az első pár hónap. :) Tovább ragozva a témát, egy
echte svájci, aki a német területen él, ha elutazik a 200 km-re lévő barátjához
a francia vagy olasz részre, már lesznek nehézségei. :)
Ha
valakinek kellő szerencséje, szaktudása és hozzá kis önbizalma is van, akkor
nyelvtudás nélkül is el tud helyezkedni. De még egyszer hangsúlyozom, nem ez a
standard!!!!
Lépjünk
tovább!
A (nem hivatalos) minimálbér pillanatnyilag 3-3200 frank. A munkanélküli segély a bér 80
százaléka. Egy évnyi aktív munkaviszony szükséges hozzá. A munkanélküli
időszak: 360-520 nap között változik, aszerint, mit ítél meg a hivatal. Persze
itt sem lehet lábat lógatni, aktívan kell munkát keresni, vagy átképzésre
járni.
Hogyan
keressünk munkát?
Otthonról
nagyon nehéz. Gondoljunk csak bele, ha beírod Magyarországot, mint lakcímet,
kissé elrettentő a munkaadónak. Természetesen itt is előfordul kivétel.
Elmondható,
hogy a poszt elején említett magas képzettségűek találhatnak maguknak könnyen
otthonról munkát, hisz ahogy említettem vagy olyan referenciával, vagy olyan
publikációs múlttal rendelkeznek, amik önmagukért beszél.
Rengeteg
álláskereső portál van, nekem is van egy 100-as listám ezekből.
Amit tudni
kell: a cégek előszeretettel alkalmaznak fejvadászokat. Ha fix állásra keresnek
embert, akkor előfordul, hogy ők maguk keresnek munkaerőt, de inkább megkímélve
magukat a macerától átadják ezt a feladatot.
Kölcsönzőben
ragadva
Sok cég
használja a munkaerő-kölcsönzőket. Ez indulásnak, jó lehet, de sajnos ismerek
olyanokat, akik évek óta dolgoznak így. Hogy ez miért nem jó? Mert egyik napról
a másikra mondhatják, hogy köszi szépen, ennyi volt. Előfordul, hogy egy héten
mindennap más munkahelyen dolgozik valaki.
Szóval ez
a rendszer – bár marhára kényelmes a munkaadóknak -, a munkavállalóknak nem
éppen. Nyilván ha meg vannak elégedve a munkával, akkor akár kaphat fix
szerződést is, de elég nehéz.
Ami még
egy macera, hogy van itt egy 22-es csapdája: ha valaki kijön és nincs munkája,
nem kap lakást, és ha nincs lakása, nem kap munkát… Jó, mi?
Hát ezért
történt az, hogy amikor májusban feloldották a kvótarendszert, nem tudták
ellepni a keleti blokkból jövők az országot.
Szóval
ügyesen ki van ez találva. Bár minap azt hallottam, egy munkaerő-kölcsönzőben
dolgozó ismerősömtől, hogy halkan, csendben vissza fogják hozni a
kvótarendszert, mert sok a visszaélés. Hát majd meglátjuk.
Nem
lazsálnak
Még pár
érdekesség: itt Svájcban a munkaidőt kidolgozzák. Nem láttam még építkezésen
lapátra támaszkodó embereket, vagy 5 percenként cigi szünetet tartókat.
Ami szent
az a „znüni“-nek nevezett, általában 9 órakor tartandó kávészünet. Az ebédidőt
munkahelye válogatja, de általában nem számít bele a munkaidőbe.
Az
általános munkarend, ha emlékezetem nem csal 42 és 46 óra között változik.
Az éves
szabadság mértéke 20 nap. Persze ettől feljebb el lehet térni, ha a munkáltató
úgy dönt. Az enyém nem döntött így, bizony félre állt a szám, amikor megtudtam.
A legutolsó otthoni munkahelyemen épp a duplája volt.
Tartózkodási
engedélyek
Ezt
különböző betűkkel kódolják. Mindet nem sorolom fel, amik a munkavállalókra
vonatkoznak, az alábbiak:
L – rövid
itt tartózkodásra jogosít, 3 hó és egy év között. Ezzel már lehet telefon, Tv
előfizetést intézni, bankszámlát nyitni.
B – 5 éves
engedélynek is hívják, pedig nem az, gyakorlatilag 1-5 év közötti időtartamra
szól. Ennek az engedélynek a birtokában már lehet hitelt felvenni (ha megfelel
a delikvens a feltételeknek).
C –
hosszú, korlátozás nélküli tartózkodást jelent. Tulajdonképpen a szavazati
jogtól eltekintve olyan, mintha állampolgár lenne az ember.