Minden jót!

Remélhetően ennél szerencsésebb lesz a jövő év.

Katt:

1,886 000 külföldi

Felmérések szerint, évről-évre növekszik a bevándorlás Svájcba. Ennek nem mindenki örül. Az SVP (a jelenlegi kormánypárt) szeretné visszaszorítani ezt, és egy fix éves kvótát megállapítani. Ennek érdekében ismét népszavazást kezdeményeztek, ami jövő év április 9-én lesz esedékes.

Pillanatnyilag majdnem 2 millió bevándorló él az országban, 2012-ben 53 ezer engedélyt adtak ki az újonnan érkezőknek.
Érdekes lesz a szavazás, ugyanis ugyanannyi érv van mellette, mint ellene.
A legfőbb érvek mellette:

• Eltúlzott a bevándorlás, amely károkat okoz a szociális ellátó rendszernek. Az utak túlterheltségét is ennek a rovására írják.
• Az olcsó munkaerő lenyomja a helyi béreket.

Ellene a következők szólnak:

• A kvóta bevezetésével Svájc felrúgná az EU-val kötött egyezményt, mely káros lehet a gazdasági kapcsolatokra.
• Égető szükség van szakemberekre (legfőképp szakmunkáshiány van).

Cikk innen:

Időjárásjelentés a végekről

Karácsonykor egy rövid körkérdést tettem fel a barátaimnak, hogy ahol ők élnek fehér lesz-e az ünnep. A válasz egyöntetű nem volt. Itt is gyönyörűen sütött a nap, majd csapadék minden mennyiségben. Mivel nem volt túl hideg és nem is lakunk elég magasan, ezért nekünk az eső jutott.
Ezzel szemben az Alpok lábainál, 600 méter fölött olyan havat kaptak, hogy ki sem látszottak belőle. St. Moritz, a kedvelt síparadicsom megközelíthetetlen volt, egyetlen éjszaka 120 cm hó esett.
Sajnos, ilyen időjárási viszonyok között, megindultak a lavinák is. Két ember vesztette életét.

Cikkek innen:

Képek innen:

Karácsony a mini metropoliszban

Miután egyéb okok miatt előbb tartottuk a karácsonyi ünnepséget, ezért 24-e napja teljesen szabaddá vált, nem kellett a konyhában tüsténkedni, a fa már rég fel volt díszítve, elmentünk egy kicsit nézelődni a karácsonyi forgatagban.

Ezt én követtem el. :)

Svájc már november utolsó napjaiban kezdi a felkészülést az ünnepre. Az üzletekre felkerülnek az izzók, a kirakatok is díszes csomagolásba bújnak. Természetesen a közintézmények és munkahelyek sem maradnak ki. 

Gyakorlatilag minden településen rendeznek vásárt, hol kisebbet, hol nagyobbat. A magánházakra is kiteszik az égősorokat, egyéb díszeket.

Természetesen a nagyobb városokban hosszabb ez az időszak. Mi az agglomerációban élve, Zürichbe látogattunk. Már a megérkezés sem volt zökkenőmentes, mert az összes parkolóház tele volt, így kellett egy kört autókázni és visszamenni a pályaudvarhoz. Ott még akadt pár hely.

A sokak által fővárosnak hitt település egy világváros. Ugyan, méretét és lakosságát számítva nem tekinthető metropolisznak, de a többi jelző mindenképp stimmel. Egy bábeli zűrzavar volt az utcán sétálva. Tízig számoltuk a felismert és felismerni vélt nyelveket, legkevesebbet a német beszédet hallottuk. A mi beszélgetésünkön kívül magyart is felfedeztünk, nem is egyszer.

Ahhoz képest, hogy dél már elmúlt, az üzletek dugig voltak, az emberek még jócskán vásároltak. Tömegek álltak az olcsón ajándékokat kínáló elárusítóhelyeken, de a méregdrága ékszer és óraboltokban is volt ajándékra vadászó.

Itt megemlítem azt a számomra érdekes kettősséget, hogy míg erősen készülnek az ünnepre, itt nem áll meg az élet, csak azért mert ünnep van. Míg otthon az utolsó napokban már semmit sem tudsz elintézni, mert ledolgozzák a napokat előbb-vagy utóbb, itt ilyen nincs. Ha pénteken bemegyek a bankba vagy a postára, nem fogok zárt ajtókat találni.

Az üzletek többsége 18 óráig, de van, ami 20 óráig tart nyitva.

Visszatérve Zürichre, a belvárosnak tekinthető sétálóutcák is gyönyörűen fel vannak díszítve, itt-ott csoportokban kirakodóvásár is van.

Nem hiányozhat a kínálatból a sült kolbász (wurst), a ráclett, a forralt bor, de még a kürtős kalács sem. Kicsit fel is szaladt a szemöldököm, amikor echte svájci termékként hirdették. A vásárlás végén „megbocsátottam”, mert az eladó ugyan iszonyatos akcentussal, de magyarul köszönte meg a vásárlást, és kívánt kellemes ünnepeket. Bizonyára valami leszármazott, akinek egy kevés magyar vér még folyik az ereiben. Nem hazabeszélek, de van még mit gyakorolni, a 10 frankos ár picit túlzó volt érte.

Lehet forralt bort inni, alkoholos és alkohol nélküli puncs is kapható. Remélem nem hagytam ki semmit.

A McDonalds is tele volt...

Nekem csak a hó hiányzott, a vakító napsütés és a jócskán + hőmérséklet kevésbé idézte a telet. Majd talán jövőre.

Sétánk végeztével megnéztük a szintén minden évben megrendezésre kerülő vásárt a főpályaudvaron, ahol szintén nagy volt tömeg. Sokan most érkeztek, vagy indultak és az utolsó pillanatban vásároltak még valamit a szeretteiknek. Egyébként ez egy nagyon jópofa dolog, mert sok kézműves termék kapható. Ugyan, ez sem számít olcsónak, de mindenképp egyedi ajándék.

Végül néhány fotó:

 

A kalácsosnál...

Aki nem bírja a tömeget, hamar feladta.

Utcadísz

Egy gyönyörűen feldíszített kirakat.

Már csak Jancsi és Juliska hiányzott,

Ez az egyik bank előtt áll.

Az árakról...

Az édesség is lehet ajándék.

Ékszerbolti bejárat.

Az ár itt sem alacsony.

Ebben a boltban kimérve is lehet táblás csokit venni.

A főpályaudvaron.

A Swarovski beletett apait-anyait.

Nehéz a választás...

Mi szem-szájnak ingere.

Hazafelé, délután négy körül még sokan mennek vásárolni.

Boldog ünnepet!

Kedves Olvasóim!



Kívánok mindenkinek szeretetteljes ünnepet, békés és boldog Karácsonyt!

Karácsonyi étkek

Maradok a hagyományoknál, így idén is kiírom, hogy mivel küzdöttem meg a konyhában.

Akik személyesen ismernek tudják, hogy ez egy nagy kihívás a számomra. Nem tartozik kedvelt elfoglaltságaim közé a főzés. 

Több variáció felmerült, legyen leves vagy ne legyen, ha igen, akkor milyen... Végül úgy döntöttem. hogy ebben az évben is kimarad a repertoárból. A Kauflandban ugyan láttunk pontyot, és bevillant egy röpke pillanatra a halászlé gondolata, de a gyerekek nem eszik meg és számomra is létezik élet nélküle, így nem vásároltunk belőle ( 8 euro volt kilója, a Frisch fishben 25 frank ugyanez). 

Úgy döntöttem, ha már nem lesz leves, akkor - az olasz konyhából merítve -, több előételt fogok kreálni.   

Így a következő menü állt össze:

Sárgadinnye prosciutto-val

Guacamole

Majonézes birgonya saláta

Töltött tojás

Mozzarella i pomodori

Főétel:
Citromos-vajas bárányborda

Pármai sonkával töltött csirkerolád

Desszert:

Csokikosár mascarpone krémmel

Gyakorlatilag minden elfogyott.
:)

Az én karácsonyi "ajándékom"

Azt mondják, mindenki olyan ajándékot kap, amit megérdemel.
:D
Én egy egeret kaptam, ami az ajtó előtt, a lábtörlőn hevert.
Igazit, de már döglöttet.
A macskám hozta nekem. Hogy melyik? Valószínűleg Berci volt, a kicsi szerintem fél az egértől.
:D
Ha az ő szemszögéből nézzük, ennél "értékesebb" ajándékot nem is kaphattam volna.
Ezek szerint, jó gazdája voltam ebben az évben is.

A kérdés már csak az: hogyan jutok ki a lakásból?
:D

Még mindig fűtés...

Előző írásom óta lényegi változás nem történt, még mindig nincs fűtés a nappaliban.
:(
Lassan már csak mosolygok rajta. Az annyira nem vicces, hogy jól felfáztam, gondolom ennek köszönhetően.
Szóval ott tartottunk, hogy váltottunk már x számú levelet, ahol próbáltuk rávezetni az emberünket a problémára.
Az előzményekről  itt:

Ez a levél az ismételt megkeresésre december 4.-én 09.42-kor érkezett:

" Guten Tag Herr X

Bitte nehmen Sie mit dem Sanitär/Heizung Hilpert Kontakt auf (Tel. ...............).

Der Boden muss nicht warm sein, wenn die Raumtemperatur erreicht ist heizt die Bodenheizung nicht weiter."

Freundliche Grüsse

Y"

Majd 09.52-kor a következő:

"Guten Tag X

Sie müssen den Sanitär nicht aufbieten. Z wird heute Abend um 18:00 bei Ihnen vorbeikommen.

Freundliche Grüsse

Y"

Tehát, hívjam én a szerelőt, aztán mégse hívjam, előbb megnézik ők.

:)

Határozottság a csúcson.

:)

Herr Z jött is, a megadott időpontban (dicséretes). Beljebb nem lettünk, mert hosszas beszámoló után értette meg ő is, hogy az nem normális, ha a padló mindenhol langyos, csak a nappaliban jéghideg. Arról nem beszélve, hogy mindenhol több fokkal melegebb a ház.

Ő maga is kipróbált valamit, amit mi már rég megtettünk, hátha.

Hát nem. Így kénytelen volt szólni a szerelőnek.

Harmadnap hívott a szerelő, hogy délután fél 4-kor jön. Hurrá!

Fiúk eljöttek előbb, a szerelő sehol. Fél 6-kor telefonált, hogy ma már nem tud jönni, majd szombat délután 3-kor. Gyorsan átszerveztük a programunkat, végtére ez fontos, nem lehet lemondani. 

Szombaton várunk, várunk, várakozunk. Fél 4-kor cseng a telefon, hogy nem tud jönni, mert balesete volt.... Khm..khm... aham, az én hátam meg tollas.

Hétfőn a párom felhívta az irodát, hogy akkor most mi lesz. Ó, jönnek, még aznap délután. Meg is érkezett a fiú, zsebre tett kézzel.

O-óóó, gondoltam, ebből sem lesz ma fűtés.

Neki ugyan elég volt egyszer elmagyarázni a problémát, de előbb nem tartunk.

Most ismét ki lett próbálva az, amit már mi is megcsináltunk, meg a tulaj is. Én közben "ráolvastam", hátha...

Abban egyeztünk meg, ha nem "gyógyul" meg magától, akkor megint telefonálunk.

No commet.
Várjuk a szerelőt.

Folyt. köv.

Jól van ez így?

Korábban már utaltam rá, hogy itt minden álláshirdetés nőknek, illetve férfiaknak szól, nincs nemi megkülönböztetés. Tehát felvesznek kőművest, vagy női kőművest, festőt vagy női festőt.

Alább egy egészen friss ajánlat: 

Für diverse bekannte Bauunternehmungen in der Region Luzern und Aarau suchen wir zum schnellst möglichsten Termin eine/n

Maurer/in / Schaler/in

Anforderungen:

-Ausbildung als Maurer

-Berufserfahrung als Maurer

-Sie sind mobil

-Sie arbeiten selbständig, zuverlässig und speditiv 

Aufgaben:

Als gelernter Maurer übernehmen Sie selbständig alle Maurerarbeiten. (Maurern, Schalen, etc.)

Sie schalen, betonieren, taloschieren und helfen bei allen anfallenden Arbeiten im Werk mit. Von Vorteil besitzen Sie Erfahrungen als Betonbauer und können selbstständig gemäss Plan arbeiten.

Wenn wir Ihr Interesse geweckt haben, senden Sie uns noch heute ihren Lebenslauf und Ihre Arbeitszeugnisse an a.cetra@temporispersonal.ch oder kommen Sie in unserer Filiale vorbei.

Wir freuen uns auf Sie!

Temporis Personal AG
Herr Antonio Cetra
Personalberater
Igelweid 5
5001 Aarau
062 832 94 94

Németül nem tudóknak: a Maurer illetve a Schaler szó végén feltűntetett (in) képző utal a hölgyekre.

Ez számomra nagyon furcsa. Otthon elenyésző számban dolgoznak ilyen munkakörökben nők.
Persze, itt is azok a lányok választanak ilyen szakmát, akiket máshova nem vettek fel. Női egyenjogúság ide, vagy oda, én nem értek ezzel egyet.

Egyrészt, a természet nem úgy rakta össze a nőket, hogy több mázsát mozgassanak meg.

Ebből kiindulva a munka hatékonysága sem olyan, mint a férfiaké. Ezáltal nem gazdaságos, megkockáztatom, veszteséget termel, aki ilyen munkakörben nőt alkalmaz.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyenjogúság csak a munkához való jogban érvényesül, a bérezésben nem köszön vissza. Jelentős a különbség a női és a férfi dolgozók keresménye között.
A festő szakmában dolgozók között havi 700 frank az eltérés a férfiak javára. Egyébként ebben a szakmában 15 % a női dolgozók aránya.

Végezetül érdemes megnézni ezt a kis videót. 

Munkacíme: Lányka küzdelme a talicskával.

(elnézést a nem túl jó minőségért, telefonnal készült)

A fogyatékkal élők napján

Érdekes kezdeményezése volt a svájci fogyatékkal élők szervezetének a fogyatékkal élők napján. Az egyik legforgalmasabb utcában, a zürichi Bahnhofstrasse egyik üzletének kirakatába helyezett el olyan próbababákat, amik visszaadják a különböző testi fogyatékosságokat.

A program munkacíme: Because, who is perfekt? Get Closer! (Mégis ki a tökéletes? Kerülj közelebb.)

A fogyatékos babák elkészítéséhez fogyatékkal élő modellek és színészek segítségét kértek, róluk formázták meg azokat.

A projekt célja az elfogadás erősítése a hétköznapi emberekben. Ezt segíti az elkészült rövid videó is, amely bemutatja, hogyan viszonyulunk ezekhez a problémákhoz.

Hm, nagyon nagy ötlet.

A filmet nézve, az alanyokat nagy örömmel töltötte el a munka, nekünk meg? Van még hova fejlődni.

Cikk ITT:

Pro Infirnis ITT:

Mikulás napján

A mai történetnek mondhatni se füle, se farka, semmilyen információt nem rejt magában, de néha kell ilyen is. Mondjuk úgy, hogy a Mikulás ezt hozta.

Mindegyik eset tegnap este történt, kb. fél óra leforgása alatt. Visszaemlékezve Friderikusz műsorára, meglepő és mulatságos.

Este fél 7 körül autókáztunk haza a lányommal, és épp kifogytunk a szóból, amikor magyar beszéd hallatszott a rádióból. Legnagyobb meglepetésünkben először egymásra, majd a kijelzőre néztünk. Nem tévedés, ez az Argovia rádió.

Annyira meglepődtünk, hogy az sem jutott el az agyunkig, hogy miről is volt szó, csak a magyar beszéden csodálkoztunk.

Hogyan lehet ez? Nem értek a rádiózáshoz, talán valami magyar spotot átvettek a zene, vagy ki tudja miért, és benne maradt a magyar szöveg. Passz.

El tudom képzelni, hogyan néztek a magyart nem értők, akik épp a rádiót hallgatták (vannak egy páran).

Az egészből csak a dátumot sikerült megjegyezni, és hogy az esemény a Hallenstadionban lesz.

Hazaérve, ez volt a második dolog, aminek utána néztünk.

Miért második?

A garázsban is volt egy érdekes eset. Ugyan nem írtam róla eddig, mert magam sem tusom elhelyezni az egészet, most pár szóban megemlítem, hogy kibogozható legyen a történet lényege.

Amikor ideköltöztünk azonnal kiderült, hogy a második szomszédunk egy magyar család. A párom már a költözéskor „lekezelt” az egyikükkel. Aztán ennyiben maradt a történet, nekünk már svájciul köszöntek, annak ellenére, hogy mi magyarul nyomtuk (szóval még véletlenül sem hihették, hogy svájciak vagyunk). Én nem vagyok az a keblemre ölelős fajta, és nem is barátkozni jöttünk, ennyiben hagytam. Maradtunk a napszaktól függő svájci üdvözlésben (Morgen, Obig).

Lehet, ha rájuk rontok másképp alakul, de a sok rossz tapasztalat miatt, már én sem erőltetem az ismerkedést. Nem akarom, hogy bárki azt gondolja, hogy ráakaszkodok. A régebben itt élők pedig az esetek 99 %-ban "félnek" az újonnan jöttektől. A magánvéleményem az, hogy nem értem, de erről majd később, egy külön posztban bővebben. 

Visszatérve a történethez, hazaértünk és leparkoltam. A magyar pasi parkolója a feljáró mellett van, a mienk kicsit távolabb. Láttam, hogy jön ki, és épp pakol a kocsiba. Halkan oda is súgtam a lányomnak, hogy „hurrá, ismét egy kellemetlen pillanat”. Ugyanis megfigyeltük, hogy az illető kerül bennünket, ahogy lehet. Viszont most nem sikerült gyorsan bepakolnia. 

Gondoltuk – kerülve a kellemetlen helyzetet-, elosonunk a háta mögött. Azonban legnagyobb meglepetésünkre, amikor már túl voltunk a szemkontaktus lehetőségén, elhangzott a bűvös „Jó estét”. Magyarul.

Ezen kb. annyira lepődtünk meg, mint a reklámon.

¾ év kellett ahhoz, hogy megnyugodjon, hogy nem fogok a nyakára járni kölcsönkérni vagy munkáért könyörögni? Hm…

Szerintem soha nem fogom megtudni. 

Mi is nagy "jó estéttel" üdvözöltük, majd felmentünk.

Elmeséltük a fiúknak is, ők is jót derültek rajta.

Hogy ne maradjunk információ nélkül, megnéztük, hogy milyen eseményt reklámoztak a rádióban.

Íme ITT:

Ez nem más, mint Mercedes Benz CSI – Around the World címet viselő 3 napos rendezvénye, ahol a díjugrató versenyen kívül látványos show-t is meg lehet nézni, főszerepben a lóval.

Programnak sem rossz.

Kedves Olvasóim!

Mikulás napján itt elég rossz az idő, a szél majd elvitt reggel. 

Ennek ellenére kívánok nektek nagyon kellemes napot és hétvégét!

Már megint a fűtés

Illetve a fűtés hiánya. Úgy látszik, itt Svájcban ez lesz a mumus számunkra. Az első lakás kivételével mindenhol probléma volt vele. Vagy hideg volt, vagy cirkuszolni kellett, hogy novemberben bekapcsolják.

Azt nem tudom eldönteni, hogy ennyire bénák, sz@revők, vagy mi?

Jelenlegi problémánk az, hogy a nappaliban nem megy a padlófűtés. Illetve minden bizonnyal levegős a rendszer, ez okozza a jelenséget. Nem egy nagy cucc, egy szerelőnek egy órai munka a légtelenítés. Otthon megcsináltuk saját magunk, de itt - mivel ez bérlakás-, nem nyúlhatunk hozzá.

Hideg nincs, mert esténként megrakjuk a kandallót, de ez akkor sincs így rendben. Hétvégén csak úgy húzott a hideg felfele. Megfázni a legegyszerűbben lentről lehet.

Meg, egyébként is. A lakást fűtéssel vettem ki, Hogy nekem elég a 15 fok, vagy 30 kell, az én dolgom, én állom a számlát (szerintem).

Jobb ötlet nem lévén, levelet írtunk a tulajnak. Véleményem szerint, minden udvariassági formulával ellátva jelentettük a dolgot neki.

" Tisztelt X úr,

Egy probléma jelentkezett az általunk bérelt lakásban, a nappaliban a padlófűtés nem működik.

Többször kipróbáltuk (elzártuk, megnyitottuk), de a probléma továbbra is fennáll.

Tudna segíteni a probléma megoldásában? "

Hálálkodás, elköszönés, stb.

Y.

Néhány nap múlva érkezett  a válasz:

"Tisztelt Y úr,

A fűtés működik, ellenőriztük.

Önnél még mindig nem megy?"

X.

Itt először kezdett eldurranni az agyam.

- Te nagyon hülye! Hát milyen okból szórakoznék azzal, hogy levelet írogatok egy nem létező problémáról?

Megjegyzem, nem tudom hol és hogyan ellenőrizték, a lakásban nem voltak.

Minden háznak egyedi a fűtése, központi vezérlés nincs.

Újabb levél:

"Tisztelt X úr

A fűtéssel csak a nappaliban van probléma, a padló hideg.

Tisztelettel

Y.

Válasz:

Tisztelt Y úr,

Ellenőriztük a fűtést, működik.

Hány fok van a nappaliban? (a padlónak nem kell melegnek lennie)

Tisztelettel.

X.

Arra lennék kíváncsi, hogy kinek a fűtését ellenőrizték, mert a miénket nem, az 100 százalék.

És persze, hogy nem forrónak kell lennie a padlónak, de nem is olyannak, mintha a jégen csúszkálnék. Főleg úgy, hogy minden más helyiségben kellemesen langyos.

Adjatok ötletet, mi módon lehetne megértetni vele, hogy NEM MEGY A PADLÓFŰTÉS!

Lehet jobb lett volna, ha azt írom csak, hogy "ba+, nem megy a fűtés, gyere ide, mert feljelentelek…"