Hogyan tovább?

A legutóbbi népszavazás elutasította, a nyugdíjak érdekében történő többletbefizetést.
Sok statisztikai adatot tettek közzé a témában.
Néhány közülük:
Az előre borítékolható volt, hogy a fiatalok nagyobb számban mondtak nemet, mint az idősebbek. Ez a korosztály még nem gondol a nyugdíjas évekre.

Érdekes számokat mutat a foglalkoztatottság szerinti megoszlás is:

Első sorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak állnak, majd a részmunkaidőben dolgozók. Ezt követik a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a tanulók, a munkanélküliek, és végül az egyéb kategóriába tartozók.
A magam részéről azt gondolom, hogy a szavazás eredménye inkább annak tudható be, hogy az emberekben nagy a bizonytalanság a kérdésben. Már évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot, hogy jelen formájában nem működtethető tovább a nyugdíjkassza, tíz vagy 20 év múlva erősen deficites lesz.

Egyik lap feltette olvasói számára a kérdést, hogyan lenne megoldható a nyugdíjak zavartalan kifizetése.

Umfrage

Was soll nun mit der AHV geschehen?

Jetzt braucht es Rentenalter 67.

6 %

Frauen sollten gleich wie Männer bis 65 arbeiten.

31 %

Es sollte alles so bleiben, wie es ist.

11 %

70 Franken mehr Rente sollte drinliegen, um das fehlende Geld von der Pensionskasse zu kompensieren.

38 %

Die AHV gibt es sowieso nicht mehr, wenn ich pensioniert werde.

14 %

Insgesamt 5023 TeilnehmerA mintegy 5 ezer válaszoló közül 6 % mondta, hogy a nyugdíjkorhatárt 67 évre kellene emelni.31 % nyilatkozott úgy, hogy a nők és a férfiak egységesen 65 éves korukban menjenek nyugdíjba.11 % szerint így kell hagyni mindent.38 % szerint a 70.- Frank kompenzálást a Pensionskassának (nyugdíj 2. oszlop) kellene kipótolni.14 % arra voksolt, hogy mire nyugdíjas lesz nem kap több nyugdíjat.A kérdés a politikusokat is megosztja. Több verzió létezik a nyugdíjrendszer megreformálására vonatkozóan, kérdés, hogy melyik lesz a befutó.Lássuk: az öregségi és özvegyi nyugdíj finanszírozására a Szociális Biztonsági és Egészségügyi Bizottság (SGK) az áruforgalmi adót két lépésben 0,6 százalékponttal kívánja emelni. Ez a 2030-as évben előreláthatólag 3,56 milliárd frank bevételt jelentene.A kantonok Tanácsa további 1 % áruforgalmi adó mellett érvelt, a Szövetségi Tanács 1,5 százalékponttal többet akart.A Kantonok Tanácsának akarata szerint a nők nyugdíjkorhatárát egy évvel, 65 évre kellene emelni. A nyugdíjkorhatár emelésének átmeneti ideje 3 év. A Nemzeti Tanácsi Bizottság ezt támogatja. 13/12 szavazat aránnyal az SGK továbbá egy automatizmus létrehozását is indítványozza az AHV stabilizációja érdekében. Amint az árkiegyenlítési alap az éves kiadás 100 % alá csökken, a Szövetségi Tanács a parlament felé korrekciós intézkedéseket kell, hogy javasoljon. Amennyiben az alap szintje ennek ellenére 80 % alá süllyed, a nyugdíjkorhatárt 67 évre, az áruforgalmi adót pedig 0,4 %-al emelik.Az AHV - nyugdíj emelést az SGK elutasítja. A Kantonok Tanácsa megszavazta a havi 70 Frankos pótlékot, valamint a házastársi nyugdíj plafonjának emelését 150-ről 155 %-ra. A finanszírozáshoz 0,3 bérszázalékra van szükség.A Nemzeti Tanácsi Bizottság viszont azt javasolja, hogy a nem indokolt bérkülönbséget a nők és a férfiak között az AHV-nyugdíjak keretében egyenlítsék ki. Hogy a pótlék milyen magas, arról a Szövetségi Tanács dönt. A bizottság erre 260 millió Frankot szán, ami átlagosan egy havi nyugdíjpótlékot jelent a legalacsonyabb területen.Jelenleg általában 62 évesen folyósítható legkorábban nyugdíj. A Szövetségi Tanács által javasolt, könnyített előnyugdíjat hosszú járulékfizetési időszak és alacsony jövedelem esetén a Kantonok Tanácsa és az SGK elutasítja. Aki akar, akár 70 éves koráig is dolgozhat.A Kantonok Tanácsa és az SGK egyetért abban, hogy a szakmai előtakarékosságban alkalmazott minimális konvertálási tételt 6,8 -ról 6 %-ra csökkentsék. A nyugdíjak ezáltal 12 %-al fognak visszaesni.Ennek kiegyenlítéseképpen az SGK a koordinációs levonást is enyhén csökkenti. Ez a részmunkadiőben foglalkoztatottak esetében is megfelelően csökkenni fog. Az előtakarékosság már 17 évesen kezdődik, hogy a nyugdíjazásig több öregségi tőke álljon rendelkezésre. 44 évig, az öregségi jóváírási értékeket lépésenként növelik, utána pedig állandóak maradnak. Ezzel a bizottság részben eltér a Kantonok Tanácsának döntésétől. Egyetértés van abban, hogy a munkavállalók 50 év felett kapjanak először egy egyszeri emelést az öregségi tőkéhez. A szövetségi Tanács azt 40 évnél akarta megállapítani. Az SGK szándéka ezen túl azt biztosítani, hogy csak azon munkavállalók előtakarékosságát támogassák, akiket tényleges hátrányok fenyegetnek.A Kantonok Tanácsától eltérően az SGK a 45 év feletti, megözvegyült nőknek nem akar automatikus özvegyi juttatást adni. Ez már csak azoknak járnak, akik kiskorú vagy gondozásra szoruló gyermeket nevelnek. A nyugdíjat, az öregségi nyugdíj 80 %- ról 60 %-ra csökkentenék.Az SGK a nyugdíjas korú szülők gyermekei utáni juttatást is megszüntetné. Az az AHV költségvetésére nézve 2030-ban összesen közel 600 millió Frank könnyítést jelentene.330 millió Frank adódik a vállalkozók kiegészítő járulékaiból. A bizottság szándéka szerint a jövőben a teljes, 8,4 bérszázalékot be kellene fizetni.A Kantonok Tanácsa és az SGK a teljes demográfiai adószázalékot az AHV-nak juttatná. Ezzel a szövetség majdnem 600 millió Frank kiegészítő hozzájárulást adna. A Szövetségi Tanács a szövetségi járulékot csökkenteni akarta, hogy a szövetségi kasszát tehermentesítsék.AZ SGK ötletei viszont érezhetően alacsonyabb öregségi nyugdíjhoz vezetnének. A jól kereső, 40 és 50 év közötti dolgozóknak kellene a legnagyobb veszteségre számítani. Az AHV ugyancsak lényegesen rosszabb képet mutatna, mint a Kantonok Tanácsának döntése alapján. 111 % helyett az alap szintje 2030-ban előreláthatólag csak 99 % lenne.A nyugdíjrendszer reformjára a parlamentnek szűkös idő áll csak a rendelkezésére. A végső szavazást legkésőbb a tavaszi ülésszakban meg kell tartani, hogy a szükséges alkotmánymódosítási javaslatot 2017. szeptember 24-ig be lehessen nyújtani.Ez az utolsó lehetséges szavazási időpont, ha a reformot 2018-ba életbe akarják léptetni. Ha ez nem sikerül, akkor problémák adódnak az áruforgalmi adó területén, 2017 év végén ugyanis kifut a 0,4 % kiegészítő finanszírozás. 2018 elején az áruforgalmi adó 0,1 százalékkal emelkedik a vasúti infrastruktúra területén. Ha a Szövetségi Tanácson és a Kantonok Tanácsán múlik, akkor a fennmaradó 0,3 % akadály nélkül az AHV büdzséjébe kerül. Ez egy közel 1 Mrd Frankos növekmény lenne, anélkül, hogy a fogyasztók bármit is éreznének belőle.Ha ez a végső megoldás nem jön létre, akkor az áruforgalmi adó 2018 elején csökkenni fog, de egy későbbi időpontban azt az AHV miatt újra emelni kell. A svájci Adóigazgatóság adatai szerint minden tarifamódosítás 150 és 200 millió Frank közötti összegbe kerülhet a gazdaságnak. Mivel a csökkentett adó mértéket ez nem érinti, a költségek ez esetben kissé alacsonyabbak lennének.Hát nem lesz egyszerű menet. és gyanítom semmiképp sem fogunk jól járni.:(A végén egy kis kvíz a svájci politikusoknak, nyugdíj témában, ITT: (sajnos, csak /svájci/ németül elérhető)