Nos erre is van természetesen
lehetőség. Miért nem lenne?
A vállalkozási formák az
alábbiak.
Selbstständig – ez gyakorlatilag
annyit jelent, hogy egyéni vállalkozó. Ezzel annyi a bibi, hogy csak az
csinálhatja ezt a vállalkozási formát, akinek legalább B permitje van.
Semmilyen jogi formulát nem
igényel, be kell menni a helyi Gemeindébe, ahol az ember bejelenti, hogy önálló
lesz. Ki kell tölteni az adatlapot, és utána minden hatóság megtalál majd. (nyugdíj,
adó)
Einzelfirma – a nevéből
értetődően egyéni cég. Elég nehéz különbséget tenni a kettő között, pláne
magyarra fordítva, hisz ez is tulajdonképpen egyéni vállalkozás. Itt azonban
már a „cég“ bekerül a Handelsregisterbe (Cégnyilvántartás). Annyi kötöttséggel,
hogy a cég nevében benne kell lenni az illető nevének. (Pl. Kovács-festő)
Ezt úgymond „friss hús“ is
alapíthat. Ehhez azonban kell egy üzleti terv és meglévő szerződések,
elvégzett, megrendelt munkák. Ha ez működik, már adnak is egy B permitet.
Ennek költsége ca. pár száz frank. Vannak erre
szakosodott cégek, akik segítséget nyújtanak az elintézésében.
Adó szempontjából ugyanaz a
kettő, és a magyar egyéni vállakozáshoz
tudnám minden tekintetben hasonlítani.
Van x bevétel, van y költség, és a kettő különbsége után kell adózni.
Ezekkel annyi a probléma, hogy
gyakran ellenőrzik, és ha nincs kellő megrendelés, bizony be is zárhatják. Sőt, itt is ellenőrzik, hogy nem kényszervállalkozásról van-e szó. Tehát, ha mindig
csak ugyan annak számláz az ember, akkor előbb-utóbb elővehetik miatta.
A következő, már társas
vállalkozás a GmbH, magyarul Kft.
Alapítási költség: 20 ezer frank,
és a közjegyző, illetve a cégbejegyzés költsége (1000-2000 frank).
Ennél a variációnál már nem árt
egy könyvelő is, hisz úgy mint otthon, kettős könyvezetést kell csinálni.
Itt is van egy kis probléma: az
ügyvezetőnek kell rendelkeznie svájci lakhellyel.
A csúcs az AG (részvénytársaság). Erre most nem térnék ki részletesen,
mert nem hiszem, hogy ez érdekes lehet . Ha mégis majd úgyis megkérdezitek.
Ami elmondható a vállalkozásokról, és ami nekem is új volt: nem jár állandóan a
nyakadra semmilyen hatóság – hagynak
dolgozni. Mi például még munkavédelmist nem láttunk.
A könyvelésben jóval több költség elszámolható. A
könyvelőknek jóval nagyobb szabadságuk van, mint otthon. Kvázi egy jó könyvelő
aranyat ér.
Jobban megbíznak az adófizetési hajlandóságodban. Félreértés
ne essék, itt is mindenki „spóról“ az adóval, és ezt tudják is. Azonban, ha
valaki tisztességesen fizet valamenyit, akkor nem piszkálják.
Ha meg kell jelenni hatóság előtt, nem kezelnek úgy, mint
egy bűnözőt.
Ha tévedsz, vagy elrontasz valamit nem jön rögtön a
bírságról csekk; elhiszik, hogy nem direkt felejtettél el bevallani valamit.
Megkérdezik mikorra tudod kijavítani, és addig várnak
türelmesen.
Persze nagy a rizikó, és nehéz az indulás, de ismételve
önmagam, aki nagyon akarja és kitartó, annak ez is sikerülhet. Nem beszélve
arról, ha van fogalma arról, hogy mi is egy vállalkozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése