Ami sok, az sok(k)

Úgy gondolom, hogy mindennek van határa...

Akik ismernek tudják, hogy politikailag nem vagyok elkötelezett, se erre, se arra. Mondhatni kívülállónak érzem magam. A politikai állásfoglalásom nagyjából egy mondásba tudom foglalni: az egyik 19, a másik egy híján 20. A véleményem így abszolút politika mentes, ha a kékek, zöldek, pirosak lennének pol-pozícióban, akkor is ez lenne.

Minap nagyon felháborodtam az otthoni hó-helyzeten. Illetve annak megoldásán/meg nem oldásán.

A hó rendszerint esik, és váratlanul jön. Igaz, a meteorológia már egy hete azt skandálta, hogy kritikus lesz az időjárás.
Nekünk most sem sikerült felkészülni. (Csak egyszer érném már meg az ellenkezőjét!) 

Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy közeli ismerősöm miatt sem kellett aggódnom, ha nem is értek haza, legalább nem az autópályán kellett éjszakázniuk.

Ellenben minden jóérzésű embernek kell lennie annyi empátiájának, hogy felfogja, mit éltek azok át, akik kisgyerekkel az autóban kellett töltsék az éjszakát, vagy akár csak pár órát, várva a mentést, étel, ital nélkül.

Az, hogy órák telnek el, és a felelős vezetésnek még csak eszébe sem jut, hogy valamit kéne tenni, az felháborító.
Hogy máshol már fejek hullottak volna, az biztos.

Ellenben nálunk mi történik?
A felelős személyek, a katasztrófavédelem (Bakondi Tél-tábornok György) és a rendőrség első embere (Pintér, a Sándor), a vészhelyzet kialakulása után, majd 24 órával előkerül, és a székükben hátradőlve, magukkal teljesen elégedetten nyilatkoznak.

" "Pintér Sándor belügyminiszter elégedett a katasztrófavédők munkájával, az állampolgárok fegyelmezetlenségével viszont már kevésbé."

Erre mondom én, hogy tegye az édesanyját áldott állapotba, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. (remélem, ez így szalonképes)

Hol van az elmúlt évben beharangozott tartalékos állomány, akiket direkt ilyen helyzetre képeztek ki?

Hol a katonaság?

Miért csak ma délelőtt küldték ki a lánctalpasokat?

Miért omlott össze az összes információs rendszer? (MÁV, Volán, Rendőrség stb.)

Máskor azt olvasom, hogy mekkora pénzeket költenek stressz-tesztekre.

Ez nem elég nagy stressz? Vagy túl nagy? Hm...

Válaszokat várnék, de gyanítom, nem lesznek.

Egyúttal le a kalappal a civil kezdeményezések előtt. Az utóbbi időben nem is emlékszem ilyen nagy kötelezettség vállalásra magánszemélyek, szervezetek részéről.
Ezt az összefogást kellene látni a mindennapokban is.

Talán előbbre tartanánk...