1336 km

Rendhagyó írás következik,  nem Svájc, és nem Magyarország.

Spanyolországban, Valenciában jártunk.

Párom kedveli a MotoGP-t, a nyáron egy alkalom kapcsán megleptem az évadzáró versenyre egy belépővel. Más ügyünk is volt, ezért összekötöttük a kellemeset a hasznossal.

Én eddig még nem jártam erre, így teljesen új volt az út.

Időközben úgy alakult, hogy egészen az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy egyáltalán eljutunk-e, így aztán a végén mát annyira el voltam csúszva, hogy az indulás reggelén hajigáltam be a ruhákat a bőröndbe, és hajrá.

Felkészülés gyanánt annyit sikerült intéznem, hogy kinyomtattam az útitervet, mert navi ide, vagy oda, nem árt, ha papír alapon is kézben tartom a dolgokat.

Még a HÁ-n akadtam össze egy ott élő, nagyon kedves hölggyel, akinek írtam egy gyors e-mailt, hogy adjon pár hasznos tanácsot.

El kell mondjam, olyan leírást rittyentett nekem, hogy a legjobb útikönyv sem lett volna hasznosabb.

Itt is szeretném megköszönni neki.

:)

A "gondos" felkészülésben még azt is elfelejtettem, hogy nem ártana némi készpénzt váltani.

Így indultunk.

Svájcban már Genf előtt meggyűlt a bajunk a dugóval. Na, ha ez így megy végig, befonom a szemöldököm.

:(

Aztán átjutottunk a határon. Itt kell megjegyeznem a másik oldalon több kilométeres sor várt bebocsátásra. Akik idejárnak dolgozni, azok naponta végigállják ezt?

:(

Aztán Franciaországban már nem volt ilyen tömeg.

Itt ért az első meglepetés. Az autópályadíjról teljesen megfeledkeztem.

Csak amikor a kinyomtatott tervet néztem, akkor láttam, hogy nincs is nálunk elég készpénz.

Na ez jó lesz...

Aztán mint Micimackó: gondolj, gondolj,gondolj!

Elkezdtem figyelni a táblákat, hol lehetne nagyobb kerülő nélkül pénzhez jutni.

Észrevettem, hogy az egyik táblán van egy euros ábra. Na, ez jó lesz, ha lesz még.

Volt.

Vannak olyan nagyobb benzinkutak, ahol van "Petit Casino". Itt rendszerint lehet pénzhez jutni.

Ok, megálltunk, kávé, lóvé.

Innen már nyugodt voltam. Az autópályadíj horror, a svájci, az osztrák matricához képest, nem beszélve a német ingyenes autózásról.

Franciaországban 59,60 (!) eourót kellett kicsengetni.

Ez a kapus módszer elég halálos tud lenni.

:(

Az út érdekesebb, mint a hazafele vezető. Sokkal több a látnivaló, mint a német vagy az osztrák részen.

Szerettem.

Sok érdekes és szép falu között vezet a pálya, nem beszélve a rengeteg várról, kastélyról, monostorról.

Gyorsan repültek a kilométerek. 

Átérve a spanyolokhoz, az autópálya kvázi üres volt. Mint valami Mad Max filmben, csak mész és mész, és sehol senki.

:)

A pálya kiváló, mindenhol 2*3 sávos. Ahogy haladtunk dél felé, megjelentek az utat elválasztó, még mindig színpompás leanderek. A földeken olajfa,- és citromfaligetek.

Nagyon üdítő látvány volt, így novemberben.

Az autópályadíj ezen a szakaszon 50,55.

Ez sem kevés.

A szállodába este 7-re értünk. Ahhoz képest, hogy mindenhol betartottuk a sebességhatárokat (FR: 130, ES: 120 km/h), nem futottunk rossz időt.

A szálloda: nem voltak különösebb elvárásaim, a booking.com keresőjébe csak azt állítottam be, hogy legyen parkoló, reggeli és Wi-Fi. Aztán azt választottam, ami közel van a belvároshoz és a tengerhez.

:)

Picit meglepődtem, mert a recepción csak angolul, illetve spanyolul beszélt az ember.

Első meglepetés: a Visa kártyám nem működik. Még jó, hogy van másik.

Az internet szolgáltatás olyan, mint egy magyar népmese: hol volt, hol nem volt. Nálunk inkább az utóbbi dominált.

:D
Persze, nem netezni mentem, de azért jó lett volna, ha nem a betárcsázós, ledobós szinten nyomják.

Reggelit ugyan kaptunk, de minden reggel ugyanaz a kétféle sonka, és szalámi volt a választék. 

A hátránnyal indulók pedig le voltak tojva. Semmilyen "mentes" cuccal nem szolgáltak, így aztán vittem magammal a reggelimet.

Ott derült ki, hogy ugyan foglaltam parkolót, de azt nem tartalmazza a szobaár, azért külön kell fizetni, 15 ojró/éjszaka. Hát....

Na, szóval a vendéglátástól nem ájultam el.

Bár Valencia nem(?) kifejezetten turistaparadicsom, de a tengerparton sem találtam semmilyen nemzetközi feliratot. Az étlapok is csak spanyolul voltak nyomtatva. Egyetlen "amerikai" éttermet találtunk, ahol volt angol menükártya.

Kedves ismerősöm tájékoztatóját szem előtt tartva indultunk másnap várost nézni. Hát, azt megállapítottuk, hogy jobban járunk, ha legközelebb GPS-t viszünk. A térkép megtréfált bennünket. Így sikerült a két km, sétából legalább tizenkettőt csinálni.

Persze, ennek is meg volt az előnye. Olyan helyeket is láttunk, ami nem a látogatóknak van kitalálva.

Széles sétányok, zöld növényzet. Ami rontja az összképet, az a rengeteg kutyaszar. Az bizony nincs összeszedve, így nagyon kell figyelni, hogy ne lépj aknára.

A város gyönyörű, csodaszép és még jobb jelzők.

Az egész várost, mint egy folyó, egy liget szeli ketté. A ligetben sportpályák, játszóterek, csobogók, stb. Minden zöld. :)

A belvárosból indulnak kirándulóbuszok, amikkel körbe lehet járni a várost. Szuper találmány. Mi napijegyet vettünk (17 .-), amivel annyiszor mész, amennyiszer akarsz.

Kihasználtuk. Keresztül-kasul körbejártuk a várost, még haza is azzal mentünk.

A belvárosban 2 kávéért, és 2 üdítért 9 eurót fizettünk.

Ha már árak, kb. mint Németország.

A kínálat nagyon jó. Én pl. rengeteg  "mentes" cuccot láttam, amit sem itt, sem otthon, sem a németeknél.

Másnap elmentünk egy kicsit tengerpartozni, megnéztünk néhány környező települést, és elintéztük a dolgainkat. 

Hétvégén verseny. Szerencsére a motorpálya sem volt messze, mindössze 25 km a szállodától.
Életemben nem voltam még ilyen versenyen, így erre (sem) készültem. Az első nap után szerintem maradandó halláskárosodásom lett. :)
Sajnos a video nem adja vissza, de azért ízelítőül ITT:

A közlekedésről még annyit, hogy tanuló vezető ne itt akarjon gyakorolni. Olyan körforgalmak vannak, amint kevés helyen láttam eddig. A három sávból egyszerre lesz vagy tíz. Meggyűlt a bajunk ezekkel. Egy menekülés maradt, lesni a lámpát és kövér gázzal, lehetőleg elsőnek kijönni abból.
Annak van elsőbbsége, akinek nagyobb az autója. A gyalogosoknak teljesen felesleges a lámpa, akkor mennek, ha nem jön autó, függetlenül, hogy épp piros van.
Engem mondjuk nem zavart ez a kicsit káoszos autózás, csak meg kell szokni.

:)

Sajnos, nagyon hamar eltelt ez a néhány nap. 

De!

Remélem, hamarosan újra visszamehetek.