:D
Iskolai történet következik.
Minden félévben akad projektfeladat (Semesterarbeit), amit eddig nagyon szerettünk.
Jellemzően én csak nézni a végeredményt, mert minden elfogultság nélkül, nagyon jók lettek. Büszkén állapítottam meg, hogy a gyerek sokkal kreatívabb, mint én.
:)
Ezt a tanárok is értékelték, mert eddig mindig nagyon jó osztályzatot kapott.
Véleményem szerint, nagyon hasznosak ezek a feladatok.
Idén azonban egy olyant kapott, amivel meggyűlt a bajunk. Igen, én is bevonásra kerültem, mert már a feladat értelmezésével is komoly problémáink voltak. Illetve nem az értelmezéssel, hanem magával a kivitelezéssel.
Egy hétig rágtuk a gittet, mire összeállt, hogy mit akarnak.
Azért sem volt mindegy, hogy jó legyen, mert egyrészt kell a jó jegy, másrészt a tantárgyat tanító hölgynek nem tartozik a kedvencei közé a lányom. Frau Fa nem csípi, ha valakinek önálló véleménye van, és az eltér az övétől. Szerintem, szimplán irigy, hogy a gyereknek van agya.
:D
A téma a spórolás.
Mit lehet erről írni?
Nálam/nálunk ez úgy működik (szerintem minden józan paraszti ésszel ellátott embernél), hogyha akarok venni valamit, akkor megnézem a számlám/pénztárcám/szalmazsákom van-e rá keret. Rém egyszerű, igen vagy nem.
Ha nem, akkor kiszámolom, hogy mennyit tudok félrerakni és már ki is derül, hogy mikor tudom megvenni az áhított dolgot.
Ennyi, nem kell hozzá semmi, max. egy kockás papír. Akik jók fejszámolásban, még az sem.
Bizonytalanok beszerezhetnek egy malacperselyt is.
Nem több, mint öt perc.
:)
Hogy lesz ebből egy beadandó dolgozat?
Hm...
A feladat leírása (vigyázz!), kettő A4-es oldal.
Ok, elolvastuk, a dilemma továbbra is fennáll.
Hogy lesz ebből valami?
Valamit pedig el kell nekik "adni."
Ok, akkor gondolkodjunk svájciul!
Csak nehogy így maradjon az agyunk!
:D
Lássuk a kiírást!
A feladat időtartama : 7 hét
Meg kell határozni egy spórolási célt: ez nem annyira bonyolult.
A jelenlegi állapot (pénzkészlet) felmérése. Ez is pipa.
A spórolás megtervezése. Ez sem jelentett nagy problémát.
A gondok itt kezdődtek.
Arbeitsjournal (munkanapló) készítése. Na, ez volt a legnehezebb. Hét héten keresztül írni a semmiről. Ez mondjuk a helyieknek nagyon megy. :D
Nekünk, mint fentebb írtam, elég a józan paraszti ész.
Ez még semmi...
Következő feladat: Gondolatok a spórolásról.
Én itt kezdtem tépni a hajam.
:)
Mi a bánatot lehet ezen gondolkodni?
Formailag sem volt elhanyagolható a tartalom:
- fedlap (név, osztály, iskola, téma, dátum... (DNS minta)
- tartalomjegyzék
- a feladat ismertetése
- "könyvelés"
- bankszámla jelentés
- Arbeitsjournal (heti rendszereséggel)
- végkövetkeztetés.
Hááát, na.
Az első hét után bekérték a munkajelentést.
Nem lett vele túl népszerű.
1. hét
Feladat elolvasása - 5 perc
Feladat értelmezése - 0 perc
Gondolta, ha már elolvasta egyszer, meg is értette. Ez itt Svájcban kizárt! :)
Következő hétre tervezett feladat:
Hát ide mi a bánatot lehet írni?
Bankszámla kinyomtatása. Jobb nem jutott eszébe.
Vágod, a tervben megtervezed, hogy mit tervezel a következő héten...
Brrr.
Ellenőrzés, következtetés:
Ezt üresen hagyta, mert erről semmi sem jutott eszünkbe.
Ekkor fogalmazódott meg bennem a harakiri gondolata.
:D
Fa tanárnőnek persze nem jött be, kapott egy csomó kérdőjelet, hogy ez így nem lesz jó.
"Nyugi, hol van még a határidő? Majd az utolsó héten összedobjuk".
A spórolási cél meghatározása nem volt nehéz, először utazásra gondoltunk, de az osztályból mások is ezt tűzték ki célul, ezért lányka jobb ötlettel állt elő. A továbbtanulásra spórol. Ez nem hangzik rosszul. Eladható.
Ráadásul erről lehet rizsálni, el is kapta a fonalat, és fosta a szót.
Legjobban azzal a hülye munkajelentéssel gyűlt meg a bajunk, de a végére jól összehazudtuk azt is.
A végén egy tizenvalahány oldalas dolgozat lett belőle.
:)
Nem voltak nagy reményeink, meglepett az eredmény.
Három jegyet kapott rá, 2 x 5,5 és egy hatost.
Nálunk nem nagyon osztogatják a legjobb jegyet, így dupla volt az öröm.
Ezek szerint, ha nagyon összeszedjük magunkat, tudunk svájci fejjel gondolkodni.
Legalább addíg, amíg a feladatot meg kell csinálni.
Közben kaptam egy mailt.
VálaszTörlésLehet, hogy nem jól fejeztem ki magam, nem azzal van problémám, hogy az iskolában feladatul kapták, hogy a spórolásról írjanak, foglalkozzanak vele. Ez nagyon hasznos. Bár, nem hinném, hogy ettől válik valaki spórolóssá.
Csupán attól kaptam hideglelést, ahogy ebből egy "nagydoktorit" kellett írni.
Az én egyszerű agyammal ez fél oldal, 3 napos határidővel. Mi is kaptunk már olyan feladatot hogy a gyerek közölte, el sem tudja kezdeni. Majd megnéztem és én sem. Aztán ketten összehoztuk. Ott lehet a bibi, hogy az ilyen feladatoknál a tanárnak jobban elő kell készíteni hogy mit, hogy akar. 7 hét? Minek? 2 oldal? Nem az egész életét kell megtervezni.
VálaszTörlésEz csak nekünk ilyen egyszerű.
Törlés:D
Itt minden apró szaron rágódnak, terveznek, magyaráznak hetekig.
:)
Az előző suliban heti 4 órás tantárgyból minden óra után az volt a házi hogy írja le: 1. Miben volt sikeres az órán? 2. Mit nem tudott megvalósítani? 3. Hogyan tudott részt venni a csoport munkában? 4.Miben kellene javítania a munkájában? 5. Elégedett-e a teljesítményével, igen, nem, miért? stb. Egy héten 4x. A végén már bőgött. 2. héttől megkérdeztem mi volt az órán és diktáltam a válaszokat. Rizsa rizsa hátán. Nagyon meg voltak vele elégedve. Ha ezt heti 1x kérik, még értelme is van.
VálaszTörlésPedig nekem van egy ötletem, megirhatta volna, hogy "Uusländer"-ként itt szeretne élni par évet-évtizedet és amikor összespórolt vagy félmillió frankot, akkor itt hagyni csapot-papot és visszamenni Magyarországra és végre jól élni, kamatokból, vállalkozásból, tözsdéböl, stb. Tudom, írtad nem akarsz visszamenni, de hát panaszkodsz az itteni mentalitásra (én is panaszkodnék, öszintén, az éltet, hogy nem itt kell majd meghalnom). Ez talán kiverte volna a biztosítékot :)
VálaszTörlésHazudnék. ha azt mondanám, hogy menet közben nem voltak ilyen ötleteink.
Törlés:D
Egyelőre, azonban próbálunk megfelelni, abszolút önző módon.
Mi nem maradunk, az ezer százalék, hogy a fiatalok mit döntenek, az ő dolguk.
Jelenlegi álláspont szerint, egyik sem szeretne maradni.
"Mi nem maradunk, az ezer százalék, hogy a fiatalok mit döntenek, az ő dolguk.
TörlésJelenlegi álláspont szerint, egyik sem szeretne maradni."
Azt mondjuk megértem, ha már nem gyerekként (20-30+ évesen) nem tud az ember beilleszkedni, folyton diszkriminálják és ezért szarul érzi magát külföldön emberileg (nem anyagilag!), ezt meg tudom érteni, én is pontosan így vagyok ezzel.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a gyerekek mit nem szeretnek kint?
Én úgy láttam az itteni tapasztalatokból, hogy aki nagyon teper, az még úgy is be tud illeszkedni, ha csak 14-16 évesen jött ki, bár tényleg nagyon kell teperni, folyton helyiek közé kell járni, nyelvet naponta tanulni évekig, satöbbi. Bár láttam olyanokat is, akik 12-14 évesen jöttek is és ugyanolyan kívülállók maradtak, mert rengeteg hasonszőrű vette őket körül (szerbeket ismertem ilyeneket, meg 1-2 törököt, rosszabbul tudtak németül 10-15 év után, mint én pár év után).
"Mi nem maradunk, az ezer százalék, hogy a fiatalok mit döntenek"
Szerintem a magyarok 90-95%-a így döntene, ha meglenne az anyagi fedezet hozzá. Sokszor a családi kötelékek tartják kint az idősebbeket (gyerek, unoka kint született), így nem tudnak soha hazatérni, akkor sem, ha akarnának.
Lukas Meier
Szavaiddal élve, mi sem teperünk.
Törlés:)
Én jól érzem magam helyi barátok nélkül is.
A gyerekeim sem barátkozósak, de ha választani kell, akkor inkább külföldiekkel, mint a helyiekkel.
A tapasztalat(unk) szerint előbb lehet számítani egy másik külföldire, mint egy helyire.
Én a teperést első sorban a gyerekekre értettem.
TörlésCsaláddal férjént/feleségként már nem hinném, hogy valaki nagyon erőlteti a barátkozást, inkább az szokott lenni a probléma, hogy a családdal hogy tud az ember minőségi időt tölteni.
Fiatalként, főleg egyedülállóként viszont szerintem a legtöbben eljárósak, így ha valaki elég fiatalon megy ki (kb. max. 12 éves kor előtt), akkor be tud illeszkedni, a társadalom részévé tud már válni és így már a kint lét sem kint lét, hiszen teljes emberként tud funkcionálni, akcentus nélkül, bő szókinccsel, nem diszkriminálják, nem UUSländerezik (a hát mögött persze), hiszen ott nőtt fel. Inkább erre gondoltam.
Nem véletlenül sírok én is emiatt, hiszen család nélkül,barátnő nélkül, fiatalként rá van kényszerítve az ember a barátkozásra, így nem "szarhat" még túlzottan az őt körülvevő emberekre. :D
"A tapasztalat(unk) szerint előbb lehet számítani egy másik külföldire, mint egy helyire."
Én mióta kint vagyok 8-10 helyivel próbáltam barátságot kezdeményezni, de mindenki lerázott szinte már az első alkalommal.
Amúgy svájciakról olvastam még évekkel ezelőtt, hogy van pár barátjuk, akikkel az általános iskolát/középiskolát végezték és ott be is fejeződött a kapcsolatépítés számukra. Sokszor ugyanezt érzem itt is, elvannak a kis gyerekkori, évtizedes köreikben és ennyi.
Vilagos, egyetertek. Annyit tennek hozza, hogy a szemelyisegtol is gugg. En alapjaraton sem vagyok baratkozos, igy nem is erzem, hogy hianyozna az elezembol.
TörlésAbban is igazad van, hogy egyedulallokent joval nehezebb. Sokan igyekeznek magyar ismerodokre szert tenni. Tobb, kevesebb sikerrel.
Fugg akart lenni. :)
TörlésFugg akart lenni. :)
TörlésVilagos, egyetertek. Annyit tennek hozza, hogy a szemelyisegtol is gugg. En alapjaraton sem vagyok baratkozos, igy nem is erzem, hogy hianyozna az elezembol.
TörlésAbban is igazad van, hogy egyedulallokent joval nehezebb. Sokan igyekeznek magyar ismerodokre szert tenni. Tobb, kevesebb sikerrel.
Vilagos, egyetertek. Annyit tennek hozza, hogy a szemelyisegtol is gugg. En alapjaraton sem vagyok baratkozos, igy nem is erzem, hogy hianyozna az elezembol.
TörlésAbban is igazad van, hogy egyedulallokent joval nehezebb. Sokan igyekeznek magyar ismerodokre szert tenni. Tobb, kevesebb sikerrel.
Ahogy látom, az iskola célja mindenütt, hogy kiöljék a gyerekek teljes szürkeállományát... :(
VálaszTörlésHát, legalább ebben hatékonyak, ahogy látom.
Legalább érthető, miért ennyire elmebeteg ez a világ. Csak a garantáltan és tanúsítottan abnormálisak tudják elvégezni az iskolát. Gondoskodnak róla, hogy a csövön kinyomottak (bizonyítvánnyal rendelkezők) minden józan eszüket elveszítsék a drillezés hatására.
Nem tudom, mi lenne, ha újra iskolába kéne járnom. Lehet, én is szereznék valami lőfegyvert, ahogy ez manapság divat???
(Ma épp egy tizenhárom éves gyilkolta meg Barcelonában a tanárát:
http://abcnews.go.com/International/wireStory/youth-detained-deadly-school-attack-spain-30439413
Persze, a machete meg a nyílpuska nem a legbarátságosabb konfliktuskezelési eszköz.)
A hír nagyon szomorú, nem tudom, hova halad a világ...
TörlésAz itteni oktatási rendszer nem rossz, csupán van pár tanár (itt is), aki nem feltétlen valók pedagógusnak.
Vannak, akik nehezen viselik, hogy a gyereknek (aki jellemzően nem svájci), van agya, logikusan tud gondolkodni.
Nálunk ez a bizonyos Fa asszony, akivel rendszeres pengeváltásba kerülünk. :)
Ahogy mondani szokás. szeretnék bolha lenni, kíváncsi lennék egy-egy vita után, mit mesél otthon...
:)
Nincs ezzel a feladattal semmi gondom szerintem, csak annyi, hogy tipikus svájcias tempóra van beállítva. Én ugyanezt látom visszaköszönni szinte az összes svájci szolgáltatásban, legyen az úszótanfolyam (10 szemeszter a teljes kurzus), nyelviskola (hivatalos menetrenddel úgy öt év egy B2), hivatalos ügyek. De akár a munkahelyemen is egy-egy feladathoz sokszor hasonlóan közelítenek: addig meetingelnek amíg csak-csak történik valami, sokszor olyan dolgokon is, amik (nekem, legalábbis) halálosan egyértelműek és öt perc alatt eldönthetők. Sőt, azt vettem észre, hogy az "igazi svájci" erre a módszerre nagyon büszke. Meg közvetlen demokrácia, Vernehmlassung, stb.
VálaszTörlésAz igazsághoz hozzátartozik, hogy így néha tényleg alaposabb munkát végeznek, vagy legalábbis jól körbejárják a témát. Tapasztalatom szerint azonban sokszor inkább így győzik le kollektívan a középszerű képességeiket.
Na és persze így lehet kiszámlázni ép ésszel felérhetetlen összegeket semmiségekért :)))
Ez így van, fully agree.
TörlésNyilván van egy kevés kivétel, de a túlnyomó többség teljesen fantáziátlan, középszerű, minden kreativitást nélkülöző birka.
És mégis, hová jutott ez az ország, és hová mi...