(Persze, nem teszem, mert ez csak politika.)
Akár személyes sértésnek is vehetném, hisz a családomban is voltak ilyenek, és amikor az akkori helyzetről beszéltek, soha nem említettek semmilyen atrocitást a tábori életükben.
Örültek, hogy kijutottak és nem háborogtak. Elfogadták, amit a fogadó államtól kaptak, nem elégedetlenkedtek.
Pont.
Manapság napi szinten egész mást hallani mindenhonnan.
Elégedetlenség, zavargás, erőszak.
Kapcsolódva az előző írásomhoz, nem értem, hogy miért kell 24 évet várni arra, hogy valakit kiutasítsanak, ha nem hajlandó a beilleszkedésre.
Minek kell történni ahhoz, hogy megváltozzanak a törvények, a szabályok?
Minap olvastam a bevándorlási hivatal jelentését a helyi menekültügyi központokban történt erőszakos cselekményekről.
A beszámoló szerint jelentősen megnövekedett a problémák száma, konkrétan megduplázódott.
Az első negyedévben 240 alkalommal kellett beavatkozni a menekültügyi központok munkatársainak, ebből 77 esetben a rendőrség segítségét kellett kérni.
Jó példa erre, amikor a nyáron egy iraki fiatal férfi, nemes egyszerűséggel megmártotta a kését két honfitársában, akik közül az egyik azonnal meghalt.
A migrációs hivatal képviselője kiemeli, hogy azokban a táborokban van főleg probléma, ahol nagyobb számban csak férfiak vannak.
Ezen személyek általában Észak-Afrikából érkeztek és mivel nem muszlim vallásúak, nem vetik meg az alkoholt, aminek túlzott fogyasztása vezet sok esetben vitához, erőszakhoz.
Egyelőre nagy "maszatolás" van a témában. Egyesek szerint meg kellene szigorítani a házirendet, ne lehessen alkoholt fogyasztani, mások továbbmennek és nemes egyszerűséggel tagadnák meg a renitens személyektől a menedékjog lehetőségét.
Több politikus szerint sürgősen menekültügyi reformot kellene végrehajtani. Mások azzal érvelnek, hogy a sikeres integrációhoz szükséges lenne az azonnali foglalkoztatás. Jelenleg ez nem így van, néha évekig "lötyögnek" ezek az emberek, mert a szabályozás szerint nem is vállalhatnak munkát, még akkor sem, ha esetleg találnának.
Hogy állunk most?
Ebben az évben kevesebb kérelem érkezett a svájci hivatalokhoz. Július és szeptember között 7105 pályázat érkezett. Az adatok szerint jelentősen csökken az afgánok, szírek és eritreaiak száma.
Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy bezárt a balkáni útvonal, az átjutás szinte lehetetlen arra.
Egy másik szakértő szerint ez annak is köszönhető, hogy lassan változik az európai országok befogadási politikája. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a helyzet csak átmeneti, hisz például Olaszországban is rengetegen várnak arra, hogy valamilyen módon tovább tudjanak menni.
A migrációs hivatal szerint az elmúlt évi 39523 kérelemmel szemben az idei évben "csak" 30 ezer kérelmet várnak.
Nincs megállapodás abban sem, hogy hol bővítsék a központokat, vagy alakítsanak ki új férőhelyeket.
Van, ahol a lakosság részéről is komoly ellenállásba ütköznek ebben a témában.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése