2013. május 16.

A borokról

Hogy miért jutott eszembe, hogy a borokról kellene írni, és hogy jön ez egyáltalán Svájchoz, ahhoz végig kell olvasni a bejegyzést, csak a végén fog kiderülni.
:)
Véleményem szerint a jó bornak nincs párja. Igaz, ehhez a felfedezéshez is meg kell érni egy bizonyos kort. Bár láttam már szemtelenül fiatal, és ennek ellenére profi borszakértőt, azt hiszem ők a génjeikben hordozták az érdeklődést, vagy épp egy borospincébe születtek.

Fiatal koromban soha nem ittam bort, a 30-as éveimben kaptam rá, és ismertem meg a hazai borvidékeket.
Abban az időben gyakorta olasz vendégek érkeztek hozzánk, akikkel a munka végeztével igyekeztünk megismertetni a hazai gasztronómiát, kultúrát.
Mivel ők is jellemzően borfogyasztók, ezért nem akartam szégyenben maradni, hogy lövésen sincs a hazai borkultúrából, így utána kellett nézzek a dolgoknak, és természetesen a puding próbája az evés, ki is próbáltam szinte az összes borvidéket.

Nem vagyok szakértő, de az évek során megismerem az érdeklődésem tárgyát.
Természetesen nekem is van kedvenc borvidékem, de nem vagyok száz százalékban elkötelezett.
Azt hiszem sokan vagyunk kissé elfogultak a villányi borokkal kapcsolatban. Nekem is ez a szívem csücske. Ott vannak a kedvenc boraim. De akad badacsonyi és tokaji is a repertoárban.
Persze különlegességek is szóba jöhetnek, mint például a jégbor.

Ha külföldön vagyok, rendszerint megkóstolom a helyi választékot is.
A magyar borok mellett az olasz ízeket szeretem még. Ott jóval nagyobb a választék a könnyű, asztali borokból, mint pl. nálunk.
Aperitif gyanánt ki nem hagynék egy Proseccot, ha ütőset szeretnék, akkor egyik kedvenc a Brunello. Igazi "beszélgetős, szivarozós" bor.
Sajnos, eddig még csak jellemzően az északi területeket sikerült megismerem, a déli borok tekintetében van még mit pótolni.

A Francia borokat illetően pedig még nagyobb a restanciám, így erről nem is tudnék bővebb információval szolgálni.

Azt gondolom, ha már iszunk, azt mértékkel és a minőséget szem előtt tartva tegyük.
Sajnos az otthoni KRESZ nem ad lehetőséget, hogy ebéd alkalmával elfogyasszunk egy pohár könnyű bort, így azt mellőzni kell. Szerencsére az olaszoknál, és itt is engedékenyebb a törvény. Az általam elfogadhatónak ítélt egy pohár délben és egy pohár este mennyiség könnyedén kivitelezhető. Ez sokak szerint egészséges is. Én ezt se pro, se kontra nem kívánom bizonygatni, de a magam részéről elfogadom.

Hogy mit igyunk? Vöröset, fehéret, netán rozét?
Kinek a pap, kinek a papné.
Szakértők szerint, és magam is azon a véleményen vagyok, hogy az étel határozza meg.
Száraz vagy édes?
Néhányan kijelentik, hogy csak a száraz bor a bor. Bár én sem iszom édeset (kizárólag desszerthez), de nem értek vele egyet. Mindenkinek különbözik az ízlelése, így én ezt a szabadon választható kategóriába tenném.

Svájcban is próbálkozom a borokkal, de még nem találtam meg az enyémet. A német részen -számomra- borzasztóak az ízek.
Nem akarom őket megbántani, de eddig leginkább az elhíresült kannás-borokhoz tudnám hasonlítani a "zamatukat".
Ráadásul az áruk sem olcsó, 8-10 frank körüli összegért lehet vásárolni egy-egy üveggel.

A minőségi borok a francia részen, vagy Lugano környékéről valók.
Itt az éghajlat és a talaj is kedvez a jó minőség eléréséhez.

Mellékesen jegyzem meg, hogy a  marketing nagyon erősen jelen van ebben a témában is.

És most jöjjön a hír, mely a téma feldolgozásának ötletét adta.
Minap olvastam a hírekben, hogy Mauro Turin nevű Lausanne-ban élő építésznek született egy ötlete,  amellyel népszerűsíteni kívánja a helyi borvidékek közül az egyiket.
Emberünknek elég vad a fantáziája, alábbi linken megnézhetitek néhány tervét:

http://www.swiss-architects.com/fr/mauroturin/en/

A svájci borvidékek közül talán a leghíresebb  Lavaux régióban található. Ez az ország legnagyobb összefüggő szőlőtermelő része, terjedelme mintegy 800 hektár (2007-ben nyilvánították védetté, az UNESCO világörökség programjának része). 
A borvidék több túraútvonalat kínál a látogatók számára, akik kikapcsolódásra vágynak. A borászcsaládok, akik gyakorlatilag a középkor óta foglalkoznak a borkészítéssel, különleges látványt kínáló teraszokat hoztak létre a szőlőtermesztéshez. Természetesen szívesen látják vendégül azokat, akik szeretnék megcsodálni a szőlőskerteket, illetve megkóstolni az ott készülő borokat.


És íme az ötlet:
http://index.hu/bloghu/vizpartifejlesztesek/2013/05/15/svajci_bormuzeum_a_levegoben


Hát, szó se róla, figyelemfelkeltő.
Szerintem nem illik a környezetbe, nekem nem tetszik.
Nektek?

7 megjegyzés:

  1. Én is nagy borrajongó vagyok, ismerek is itt pár pincészetet, ahol a tulaj nagyon kedves és már többször is kisegített a különleges francia borokkal kapcsolatban, amik nem a legdrágább kategóriák, de finomak. Rendszeresen rendeznek borkóstolókat, fesztiválokat, ahol mindenkire van idejük és büszkén kóstoltatják a fiomabbnál finomabbakat. Természetesen mindig megyünk és veszünk. :)

    Mivel az én elveim szerint a helyi termelést kell mindig támogatni és mivel már itt van az otthonom, ezért én ma már szinte csak francia bort iszom, de Julien néha hoz egy kis olasz vagy spanyol különlegességet is.

    Így én bátran kijelentem, hogy a francia boroknak nincs párja, de nyilván elfogult vagyok...nézd el nekem. ;)

    A hely, amit az úr tervez, fura és nekem sem tetszik. Nem szeretem a német és a svájci borokat, ráadásul tripla annyiért kapod meg Genfben a finom franciát, mintha beugranál egy termelőhöz...legközelebb majd csinálok náluk képeket, egetverő a különbség.

    A borok közül, hmm...nálam egyértelmű a száraz. Nem szeretem az édeset, persze pezsgőben sem. Nem sznobság, egyszerűen nem tudom meginni az édes italokat, nekem túl édesek...ezért maradok a finom száraz változatoknál. Télen vörös, nyáron rosé és néha fehér, esős napokon vörössel felváltva...Nyáron imádom a barátaimat vendégül látni és kiülni utána egy pohár borral, gyertyafénybe a teraszra...csodálva az éjszaka hangjait és hangulatát...

    Bocsi, ez most hosszú lett, de ez egy kedvenc témám...és itt is engedélyezett az egy pohár a vezetésnél, de én sosem iszom, ha vezetek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó, hogy leírtad. Most már van egy "borszomszédom" is.
      :)
      Majd igyekszem pótolni a hiányosságaimat.
      :)

      Törlés
    2. Alors...:)Szeretettel várlak benneteket egy hétvégére!:)

      Törlés
  2. Hát én alapból nem szeretem a bort :-)
    Egy kivétel van csak, amikor szívesen megiszom...téli estéken a forralt bort.
    A férjem néha iszik 1-1 pohárral, de egy üveget legalább 1 hétig fogyaszt, itt főleg francia borokat iszik.
    De ezeket nem adja nekem oda forralt bor készítéséhez, sőt még főzésnél sem használhatok belőlük.
    A múzeumot megnéztem, nekem sem tetszik. Szerintem elcsúfítja ezt az egyébként nagyon szép tájat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy írtam kinek a pap, kinek a papné.
      Én sem gondoltam volna magamról 20 éve, hogy ilyen lelkes leszek a témában.
      Gimiben még a VBK-t sem ittam meg.
      :)
      Persze, vannak akik soha nem is szeretnek bele, vagy abszolút absztinensek az alkohollal kapcsolatban.

      Törlés
  3. nekem tetszik az épület, és kiválóan illeszkedik a tájba
    a tőkék/szőlősorok párhuzamos vonalait viszi tovább a levegőben. Figyelemfelkeltő de nem hivalkodó, értékes termőterületet nem vesz a tájból, kiválóan bizonyítja a technológia fejlettséget (azaz Svájc egy ipari-technológia nagyhatalom), kihasználja táj adta lehetőséget (azaz építsük sziklára/sziklába) tehát egy svájci borvidékre pont ilyen kell.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az indoklásodat - szakmai szemmel - értem.
      :)
      Ami miatt én ellene lennék (ha megkérdeznének), hogy ez a táj már a középkor óta így néz ki, kár megbontani a harmóniát.
      Majd kiderül, hogy lesz-e belőle valami.

      Törlés