Mi a kapocs Magyarország és Svájc között?

Akár találós kérdés is lehetne, de nem az.
Minap nyitották meg otthon a Wigner központot, ami szoros együttműködést folytat a svájci CERN kutatóintézettel.

A központ Wigner Jenő Nobel- díjas matematikus-fizikusról kapta a nevét.

Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E. P." Wigner (Budapest,Terézváros, 1902. november 17.[1] – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.)Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.”[2] 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.

A századelőn a fizikát a legjobb tudósok is egy majdnem befejezett tudománynak gondolták, amelyben minden fontos dolgot felfedeztek, és amelyben már csak pár apró részletet kell jobban kidolgozni. Wigner Jenő egyike volt azoknak a húszas évekbeli fizikusoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát, többek között bevezetve a kvantummechanikába a szimmetriák elméletét. Egyike volt a századfordulós Budapest híres tudósainak, akik közé Erdős Pál, Kármán Tódor,Neumann János, Teller Ede és Szilárd Leó is tartozott, utóbbi vált talán legközelebbi felnőttkori barátjává. Neumann iskolatársa és tanácsadója is volt, róla később így írt: „a legokosabb ember, akit ismertem a Földön.”

Bővebben itt:

Magyarország 21. éve tagja a CERN-nek, a magyar kutatókat eredményeik alapján magas elismerés övezi Svájcban. A CERN nemcsak a felfedezései miatt egyedülálló, hanem azért is, mert itt szembesülnek a világ legnagyobb technikai kihívásaival is.

Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen "a tudomány áttörte a tagállami határokat". Mint fogalmazott, a CERN-nek két szíve van, amelyből az egyik mától itt van Magyarországon. A főigazgató felidézte, hogy a Wigner Fizikai Kutatóközpontot 9 jelentkező közül választották ki, a döntésüket a központ dolgozóinak szakértelmével, a vállalt rövid határidővel és a pályázat innovatív megközelítésével indokolta.
Agnieska Zalewska, CERN Council elnöke szerint az adatközpont budapesti megvalósulása a magyar eredményeket ismeri el a részecskefizikában.
Az adatközpont 8,5 milliárd forintos állami támogatással épült fel. A 4000 négyzetméteres, 4 teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a hadronütköztetőben keletkeztek.

 A CERN-ben működő Nagy Hadronütköztető (LHC) segítségével fedezték fel 2012-ben a Higgs-bozont, az anyag egyik alapvető összetevőjét. Két éve merült fel először, hogy az LHC által termelt irdatlan mennyiségű adat miatt a CERN egy kihelyezett adatközpontot létesít. Ennek egyik oka, hogy a CERN saját komputerközpontjában már nem lehet több gépet elhelyezni, és nem a helyhiány miatt, hanem azért, mert túlmelegszik a gépeket befogadó hatalmas, fűtetlen csarnok. A másik ok a drága áram, amelyet egy közeli francia atomerőműből kap az intézmény (jellemző, hogy a CERN szokásos karbantartási leállását télen, a drágább áram időszakában végzik).

 A feldolgozandó adatokat az interneten keresztül juttatják el a csillebérci adatközpontba, a hatalmas adatmennyiség továbbításához a tartalékkapcsolattal együtt nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre, mint amilyen kiszolgálja a teljes magyar internetet. A CERN genfi központját és a budapesti adatparkot két darab száz gigabites optikai kábel köti össze, míg a teljes magyar interneten a legzsúfoltabb napokon is csak 160 gigabit körüli adatmennyiség továbbítódik másodpercenként a budapesti internetes adatcserélő központ, a BIX statisztikái szerint. Üzemszerűen működő, két központ közötti internetes összeköttetésből ilyen nagy kapacitású most létesül Európában először.

Az LHC-ben egy előszűrés után az adatokat merevlemezekre mentik, és azonnal megkezdődik további feldolgozásuk, rendszerezésük. Végül az adatokat mágnesszalagra rögzítik, mert nagy mennyiségű adat végleges raktározása a jelenlegi technológiákkal ez a legolcsóbb. A szerverpark épülete körül minden egyes gépterem mellé külön nagy teljesítményű dízelgenerátorokat húztak fel, ezeket akkor kell beindítani, ha áramszünet van, és a belső, mintegy 2800 akkumulátort tartalmazó szünetmentes rendszer sem működik valamiért. A tipikus adatközpontokénál nagyobb teljesítményű tartalékrendszerre azért van szükség, mert a Wigner adatközpont gépei mindig teljes terhelésen működnek a bonyolult számítási feladatok futtatása miatt.

Az adatpark CERN-es projektje két év múlva éri el végleges kapacitását, amikor összesen hetvenezer terabájt (vagyis hetven petabájt) adattároló kapacitással rendelkezik majd. Az adatok feldolgozását a központban negyvenezer darab processzormag fogja végezni. A CERN által vásárolt számítógépek azonban teljes kiépítésben is csak az adatközpontnak körülbelül a háromnegyedét fogják elfoglalni.

A fennmaradó hely nyitva áll a magyar tudományos élet számára. "Az adatközpont egyfajta inkubátorház lesz, amelyet hazai kutatási projektek vehetnek igénybe. A magyar kutatócsoportok helyet bérelhetnek, és ide telepíthetik saját gépeiket. Egy másik megoldás az lehet, ha például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által pályázati úton finanszírozott gépparkot úgy használják ki a kutatócsoportok, hogy számítási kapacitásért fizetnek, illetve arra pályáznak.

Az adatközpontról bővebben itt: