2015. augusztus 10.

Gesztus

Talán emlékeztek, hogy beköltözésünkkor elég furcsán fogadott a szomszéd. Volt pár pengeváltásunk, és a kapcsolat később sem lett jobb. Ő látványosan utált bennünket, mi pedig a Grüezi-n kívül nem foglalkoztunk vele. Erről ITT írtam korábban.

Van Isten!
Elköltözött. Utoljára még belénkrúgott egyet, az egyik pártját fogó másik szomszéd által. Erről pedig ITT olvasható egy írás.

A ház átadása a tulajdonosnak a múlt hét végén történt. Ő fog ideköltözni. A kiköltöző pedig a volt felesége.
Amikor idejött, egyből nekiállt rendbetenni a kertet. A nő október óta nem csinált semmit. Képzelhetitek. Minden úgy nézett ki, mint az őserdő. Még egy öntözőkanna is eldobva feküdt egy bokor alatt.
A svájciakra jellemző, hogy nagyon szépen rendbentartják a terciájukat, szerintem az ő szemét is bökte, hogy rendetlen a kert.

Nyár lévén, még véletlenül sem tudtuk volna elkerülni, hogy összefussunk.
Elsőként bemutatkozott, majd elnézést kért a volt felesége miatt, a parkolási hisztériáért (már szimpatikus).
Mondta, hogy először teljesen felújítja a házat, mert a volt asszony az elmúlt 17 évben semmihez sem nyúlt, és majd csak télen fog költözni. Rögtön meg is hívott bennünket az egy hét múlva esedékes partijukra. Nagyon meglepődtünk.



A párom köszönettel elfogadta a meghívást, bár előrebocsátotta, hogy velem nem nagyon tudnak majd kommunikálni az ismert okok miatt.
:)
Elérkezett a hétvége.
Bevallom, a család fele meglehetősen aszociális, így nem nagy lendülettel indultunk. Szerencsére, a kincstári mosolyomból mindig van.
Voltunk vagy harmincan. A két másik szomszéd, család, és a barátok.
Kicsit feszengtem, mert mindenki svájci. Csak mi voltunk külföldiek.

Nagyon barátságosan fogadtak.
Egy darabig elrugóztunk azon, kit hogyan hívnak. Magyarok vagyunk, és mindenkinek külföldi neve van, stb.
:)
Persze, összefutottunk a mi tulajdonosunkkal is, aki a testvére a pasinak. És itt volt papa is, aki felépítette ezeket a házakat. A maga 80 + évével nagyon jó fej, ezt mondjuk már korábban is megállapítottuk, ITT.
Valamiért szimpatikusak voltunk/vagyunk neki, mert állandóan odajött beszélgetni. Talán a szakmabeliség.
Elpanaszolta, hogy mamát félrekezelte valami orvos (hm, Svájcban is?).

Gyakorlatilag majdnem mindenkivel váltottunk néhány szót, kiderült, hogy ahol előzőleg laktunk, van egy magyar család, akiket ugyanúgy hívnak, mint a páromat (érdekes, nem is halottunk róluk). Kiderült, hogy nem mi vagyunk ők.
Végül a szembeszomszéddal ültünk egy asztalhoz.
Ők is érdeklődőek voltak. Bár az este ide és oda is került egy-egy fekete pont, jó hangulatban iszogattunk. Főleg Thomas, aki nem lehet valami rutinos, keverte a sört a borral, így hamar keresztbe állt a szeme. Néha akadt egy kis fennakadás, mert a lányunk "tolja" ezerrel a swizzert, vele úgy beszéltek, én abból meg egy szót sem, próbáltak váltani, több-kevesebb sikerrel.
Magamhoz képest, egészen jól elcsevegtem.
:)
Úgy gondolom, hogy feltétlen meg kellett ezt is említenem, hisz a számomra kellemetlen kapcsolatot a helyiekkel is részletesen leírom, most az ellensúlyról is hírt kell adjak.

Amit látok: egyrészről nem kellett volna feltétlen meghívniuk, hisz inkább a család és a barátok voltak a részvevők. Tehát a gesztus abszolút értékelendő.
Továbbá mégiscsak egy külföldi bagázsról van szó (ezek vagyunk mi).
:)
Egy egészen kis fricskát tudnék megemlíteni, amiről szegény nagymamám testvére jutott eszmben: ő aggleány volt, ezért semmi dolga nem akadt, mint figyelni, hogy mi történik körülötte. Ha valamire kíváncsi volt az ember, őt kellett megkérdezni. Még idős korában is, amikor már annyira elromlott a szeme, hogy vaksági segélyt kapott, látta, hogyha valaki volt nálunk, pedig jó pár száz méterre laktunk egymástól. Ezt akkor sem, és azóta sem értem.
:)

Nos, a svájciak is kíváncsiak és tudnak mindent.
Tudják az autóink számát és típusát, mikot vettük, de még a macskákról is teljes a leltár. Sőt, az este folytán azt is megtudtuk, hogy milyen jó kétkerekűink vannak.
Az előző szomszéddal történt balhéval is mindenki képben volt.
:)
Semmi sem marad titokban.
Mondjuk, ennyi baj legyen, hisz nincs semmi titkolnivalónk.
Jó kis este volt, remélem a folytatás is hasonló lesz.
:)

9 megjegyzés:

  1. Hàt ennek most nagyon örülök. Lehet itt is baràtkozni, csak akarni kell. Emlèkszem amikor elöször ràszàntam magam hogy a kislànyommal kimegyek a jàtszotèrre (csakis ès kizàrolag svajci anyukàk voltak jelen), majdnem a gatyäba csinàltam. Mentem elöször vagy hàrom kört a jàtszotèr körül mire befordultam a babakocsival felèjük. A legjobb döntèsem volt. Mèg ha nem is igen èrtettek mindent amit mondtam, olyan szivesen fogadtak, ès attol kezdve mindent megmutattak nekem. Elvittek a gyerekruhabörzère, Ludothekba, könyvtàrba, megmutattak mindent. Nagyon jo ès mostmàr règi baràtsàgok születtek ebböl az egy döntèsböl.
    de bàtorsàg az kellet hozzà

    csak igy tovabb, egyszer ti is csinàlhattok egy bogràcsgulyast, utàna imàdni fognak titetek :)

    maresz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megértem.
      Én - ahogy írtam-, aszociális vagyok, otthon sem barátkoztam. Ez nem jelenti azt, hogy nem jobb, ha tudsz két értelmes mondatot váltani a szomszéddal.
      :)
      Készülünk a bográcsozással, bár a másik szomszédasszony kapott egy kisebb infarktust, amikor a párom elmagyarázta, hogy mi a pacal...
      :D


      Sajnos, az örömöm nem tartott sokáig, de erről majd holnap.

      Törlés
  2. Csak igy tovabb ☺ ha a jot is meglatja az ember, akkor valamivel jobb is mar a napja.
    A pacalt itt is ismerik. Levest föznek belöle. Svajci specialitas. A pacal neve itt Kutteln.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondoltam, hogy készítenek belőle valamit, mert sok helyen kapható.
      A hölgy - finoman fogalmazva -, nem vevő a belsőségekre, így marad a hagymányos gulyás.
      :)

      Törlés
  3. Most kíváncsiságból megnéztem mi a hivatalos nyelv(ek) Svájcban. Érdekes. Német de annak svájci változata, francia, ami eltér a hivatalos franciától, stb. Te milyen nyelven tudsz amúgy biztonságosan? Én semmilyenen, csak azért merem kérdezni DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekesség: az iskolában a mi általunk ismert német nyelven tanulnak, a hivatalos levelezés szintén, de a beszéd az svájci németül folyik. Ez egészen más mint a "rendes" német. :)
      És akkor még nem beszéltem arról, hogy ez a svájci német sem egységes. Egy svájci sem biztosan érti meg, hogy 100 km -re mit mondanak. :D
      Na, erre varrj gombot.

      És akkor még szóba sem került a francia vagy olasz rész.
      Nem egyszerű...
      Biztonságosan? Talán magyarul... :D

      Törlés
  4. Már majdnem azt írtam, hogy - boldogult apám szavaival élve, - "Kisül Isten igazsága, Lucifernek hamissága"... De most várom a holnapi folytatást.

    VálaszTörlés
  5. Meddig kell még várni a folytatásra? :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Türelem, posztot teremt...
      :D
      Dologidő van, de igyekezni fogok.
      :)

      Törlés