Az első svájci autónk

Arról még nem esett szó, hogy amikor kijöttünk a magyar rendszámú autónkkal érkeztünk. A törvény értelmében a Bewiligung kiállításától 1,5 év van az autó legalizálására, vagy pedig el kell hagyja az országot.
Ugyan nem emiatt, de kellett egy második autó is. Így a "helyi vaterán" licitáltam egy Smartot.
Talán ekkor fertőződtünk meg az állandó autó csereberével kapcsolatban.
Nagyon aranyos autó volt, bár az automata váltót nem kedveltem igazán.
Az autó vásárlás annyiból áll, hogy az ember elmegy, megnézi a kiválasztott autót, és amennyiben megfelel, úgy kifizeti a vételárat részben vagy egészben. A tulaj átadja a forgalmit. Tulajdonképp a forgalmi átadása egyben az adás-vételi szerződés is. Akinek a kezében a forgalmi, az a tulajdonos. Ekkor biztosítást kell rá kötni, és ennek lebonyolítása után a közlekedési hivatalban átjegyzik a tulajdonjogot. És már mehetünk is az autóért.
Azt fontos tudni, hogy mindenki névre szólóan kapja a rendszámot.
Tehát egy rendszámmal akár egész életünkben elkocsikázhatunk.
Nem tudom, hogy a metódus egyszerűsége miatt-e, vagy más okból, de itt megfertőződtünk, és már-már mániává vált a kocsik folyamatos cserélgetése.
De erről majd később.