Állattartás

Most a házi kedvencekről írnék néhány szót. Lehet, kissé felületes lesz, de még én sem ismerem az állattartás minden szegmensét.
Először is le kell szögezni, minden kanton más szabályozással bír.

Kezdjük a kutyusokkal:
Aki itt kutyát tart, az családtagként kezeli az állatot. Nem látni láncra kötött, kennelbe zárt ebet. A kutyák a lakásban élnek (falun is). A gazdi vállalja az ezzel kapcsolatos összes macerát, a sétáltatáson át, az ürülék összeszedéséig.
Igen, itt mindenhol van kihelyezve kutya-kaki gyűjtő konténer, a kutyák nem a játszótéri homokozóba végzik a dolgukat.

A kutyák után adózni kell, egy standard méretű után kb. 75 frank éves adót kell befizetni. Az oltás 70-100 frank között mozog. Az átadás/eladás szerződéssel, chippel, leoltva történik.

A kantonokban eltérő a kutyafajták megítélése. Nagyon szigorúan veszik a harci kutya tartást, sok helyen nem engedélyezik azt. Szintén nem engedélyezik a csonkítást, kivéve, ha egészségügyi ok miatt kerül sor rá.
Hallottam olyan esetről is, amikor valaki kihozta otthonról az ebet, majd felszólították, hogy ő maradhat, de a kutya haladéktalanul hagyja el az országot.
A kutyusoknak és a gazdiknak is iskolába kell járniuk. A gazdik a kutyatartás szabályait, az ellátást tanulják, az ebek az alap viselkedési formulákat. Ez nem minden kantonban, és nem minden fajtára előírás.
Hallottam olyan esetről, amikor a gazdi felelőtlen volt, és az eb elszökött. A gyepmesterek hazavitték, egy kis csekk kíséretében, mely egyben emlékeztette a gazdit, hogy jobban jár, ha többet nem fordul elő ez a kihágás. (100 frank)

Ami meglepő lehet, hogy itt a tömegközlekedéssel is utazhatnak a négylábúak (szájkosár nélkül is, a gazdi felelősségére), az étterembe és egyéb közintézményekbe is bemehetnek.
:)

Érdekességképpen megemlíteném, hogy itt egy állattartással kapcsolatos üzlet kész aranybánya, a gazdik vagyonokat költenek el ezekben.
Pl. hogy a kedvencet mindenhova magukkal tudják vinni, sok esetben beépíthető ketrecet vesznek a kocsiba.
Árakról...

Cicák: nagyon sok háztartásban élnek. A "kijárósok" nyakában sok esetben kis lakcímkártya van. Biztos, ami biztos. Nekik szintén van chipjük. Az értékesebb cicákat nem minden esetben engedik ki.
Nekem is van kettő, róluk már korábban írtam. Az egyik kijárós, a másik nem. Oltás, mint az ebeknél. Én egy magyar állatorvoshoz viszem őket, akivel kölcsönös a bizalom, még a cicák részéről is. :)

Egyéb kedvencek: néhány éve hoztak egy olyan szabályozást, miszerint bizonyos állatfajokat nem lehet magányosan tartani, minimum párban élhetnek egy háztartásban (rágcsálók, madarak).

Sok helyen látok nyuszikat, főleg kertes házban.
Ahova majd költözünk, a jelenlegi bérlő terráriumban tart különböző rémségeket, (kígyót, békát, skorpiót).
Csak remélni tudom, hogy nem hagy itt nekem valami meglepetést.
:)

Összességében elmondható, hogy itt valóban felelős az állattartás, az emberek tisztelik saját, és mások kedvenceit.
Hogy ehhez is említsek két példát: az autósok, megállnak, ha egy macska átmegy az úton (otthon inkább gyorsítanak). Az enyém rendszerint keresztben - mintha lassított felvételt néznék - megy át a főúton úgy, hogy a forgalom mindkét irányban áll. Nem dudálnak, nem hisztiznek az autósok.

Ennek ellenére előfordul baleset. Múltkoriban - a legnagyobb elővigyázatossággal mellett -, de elütöttek egy cicát. A sofőr azonnal kiszállt a kocsiból, és hívta a mentőket. Igen, a mentőket.

Csak bízni tudok abban, hogy ez a szemlélet mihamarabb otthon is megvalósul.
Vajon mi kell ehhez?