Folytatódnak a bonyodalmak

Érdekes helyzet alakult ki. Már-már hajaz a magyar mentalitásra.
Pedig Svájcban vagyunk.

Előzmény ITT:
Október óta nem láttunk pénzt. Nem láttuk a számlánk gyarapodását, az elvégzett, leigazolt munkáért.
Ez nem jó.
Nagyon nem jó, és kezdek picit ideges lenni.
Aki ismer tudja, hogy nem jó ha ideges vagyok.

Az év elején aláírtuk az engedményezési szerződést, amiben az Öreg helyett vállalta a pénzügyi teljesítést a generálkivitelező.
A számlánk holnap jár le, de a pénz csak nem akar érkezni. Egy hete azt mondta a góré, hogy a pénz úton van...
Nem tudom, hogy ennyire hülyének néz, vagy hogyan gondolta ezt a kijelentést, de ahhoz nem kell túl okosnak lenni, ha valaki azt mondja, hogy a pénz úton van, az azt jelenti, hogy a legrosszabb esetben is másnap a számlán van.
Persze, zseton sehol.
Minap megkérdeztük a projekt vezetőjét, hogy akkor most mi  van. Erre ő annyit mondott mosolyogva, hogy a héten biztos nem lesz belőle pénz.
Hát, jó.

Akkor péntektől munka nem lesz. Részünkről.
Ekkor eltűnt a mosoly, ideges lett.
Nem értem miért.
A határidő csak nekünk határidő?

Én úgy gondolom, ha szorít a határidő, ha nincs más, aki megcsinálja a munkát, akkor nem élezem a konfliktust, hanem megpróbálom konszolidálni az addig is feszült helyzetet.

Baromira nem vicces, hogy nagyon sok pénzzel tartoznak, de pont egy, - a magyar vállalkozói környezetben edzett - alvállalkozót próbálnak szivatni?
Biztos jó ötlet?
Nekik több a veszítenivaló.
Szerintem.
:(