Nyelvtanulás itt és ott

Ha megkérdezik, hogy mit csinálnék újra, mit tanulnék, ha visszamehetnék az időben, akkor az a nyelvtanulás lenne.
Persze, lehet tanulni most is, de ez már közel sem annyira hatékony, mint gyerekkorban.
Emlékeim szerint, a '70-es években nem nagyon szorgalmazták az idegennyelv tanulását, az oroszon kívül.
Megyeszékhelyen jártam iskolába, és egy, azaz egy osztály/iskola volt az egész városban, akik felső tagozatban már tanultak angolt is.
Mikor gimibe kerültünk, érdekes összetétele volt az osztálynak. Az ebből az osztályból érkezetteket összecsapták, és így lett egy haladó csoport. Ők el is érték a középszintet, mire érettségiztünk.
Én egy évet tanultam angolt, majd inkább azokkal a tárgyakkal foglalkoztam, amik kellettek a továbbiakhoz. Érettségizni egy nyelvből kellett, az értelemszerűen az orosz volt.
:)
Akkor még kevésbé éreztük, hogy valaha is nagyobb szükségünk lenne rá.
:(
Arra is emlékszem, hogy amikor vége lett a kötelező orosz nyelv tanulásának, a feleslegessé vált orosztanárokat egy röpke nyári kurzus alatt képezték át más nyelvek tanáraivá.
Nem is csoda, hogy a minőség olyan volt, amilyen. Kvázi a tanár együtt tanulta a gyerekekkel az új nyelvet.
Később sem lett jobb a helyzet.
Jellemzően olyan tanárok álltak a katedrán, akik maguk is könyvből tanultak, és jó esetben már eljutottak egy-egy kirándulás erejéig az adott nyelvterületre.

Nagyobbik gyerekemmel nagy szerencsénk volt, mert ő már "tagozatos" osztályba járt, így harmadiktól tanulta az angolt. A tanárnőt is kifogtuk, a szó jó értelmében. Egy megszállott volt, fő célként a nyelv megtanulását, az alapok lefektetését tűzte ki célul.
Ennek eredményeképp a gimiben már nem tudtak mit tanítani, így az érettségi is kipipálásra került kilencedikben.
Ez sajnos a ritka kivétel.
Lányomat az alsó tagozat után két tannyelvű iskolába járattuk, hogy majd ott jól megtanulja. Hát, két év után ugyanannyit tudott. Nem sokat.
A színvonal - nem csak nyelv tekintetében -, a béka segge alatt volt, így visszakerült az "egyszerű" állami oktatásba. Ott sem lett jobb nyelvből.

Ahogy látom, a helyzet nem sokat javult. Több ismerősnek is van friss nyelvvizsgája, mégse megy a beszéd. Marha jól mutat a felvételinél, hogy van ilyen, vagy olyan vizsga (plusz pont is jár érte), azonban egy tök egyszerű beszédhelyzetben elbuknak.
Ez nem túl szerencsés.

Érdekes volt kijönni német nyelvterületre egy szó tudása nélkül.
Ám, hamar rájöttünk, hogy az oktatás minősége teljesen más.
Csak úgy ragadt a német a kisebbre.
Így van ez más nyelvekkel is.
Más a tanárok hozzáállása, más a módszer, más a tapasztalat.

Ha valaki gimnáziumba akar menni, ahhoz már két idegennyelv ismerete szükséges A2 szinten. Ez a belépő. Innen haladnak tovább.
Érettségizni két idegennyelvből kell és ez már használható nyelvtudást kell jelentsen. Nem makogást.

Még nem találkoztam olyan svájcival, aki a saját nyelvén kívül, ne beszélt volna 1-2-3 másik nyelven folyékonyan. Ok, a hegyi paraszt nem, de nincs is érettségije.
Legnagyobb pofon akkor ért, amikor még magyar rendszámmal közlekedve megállított egy rendőr, és kapásból elsorolt négy nyelvet, amin tudunk értekezni.
Tanulságos volt.

E téma kapcsán találtam egy érdekes otthoni cikket, ami a fent leírtakat erősíti. Az írás nem tartalmaz svájci adatokat, ezért azt hozzávadásztam.
Magyar cikk ITT:
Az Eurostat elemzés ITT olvasható:

Friss svájci jelentés EZEN az oldalon olvasható.

A svájci koncepció a négy hivatalos nyelv léte miatt speciális. Kötelező az adott nyelvterület mellé egy másik hivatalos nyelvet tanulni és ezek mellett a -mi kifejezésünknek megfelelő idegennyelv - az angol.
Elméletileg...
A kantonok oktatási rendszere eltérő, évtizedek óta próbálják harmonizálni, több kevesebb sikerrel.
Született egy egyezmény - HarmoS - névre hallgat, mely elméletileg egységet teremtene. Ehhez már csatlakozott a kantonok többsége, ITT megnézhetitek részletesen, hogyan áll ez jelenleg.
Pillanatnyilag 22 kanton írta alá, a 23. Vaud ettől a tanévtől.
Na, ki lóg ki?
Hát persze, hogy az egyik a mi kantonunk, Aargau.
:)

Már az általános iskoláben megkezdődik a nyelvtanulás jellemzően a harmadik osztályától. Ez a második nemzeti nyelvet jelenti, ötödiktől pedig az idegennyelv is bekerül a tananyagba (ez az
angol). Vagy épp fordítva, mert ebben sincs egység. Vagy az angollal kezdik a nyelvoktatást, majd a második nemzeti nyelv csak később csatlakozik a tananyaghoz.
:)

Svájci adatok, itt:
A részletes bontást az utolsó oldalon találjátok, sajnos nem tudom ide átemelni.

Összegzésképpen, bár tulajdonképp egységről mint kifejezésről nem beszélhetünk, ugyanakkor nagyon fontos szerepet játszik a nyelv oktatása. A használható nyelvoktatás.
Valahogy ezt kéne átültetni a hazai oktatási rendszerbe. Talán sikeresebbek lehetnénk.