Nyugdíjakról

Európa elöregedett...
Miből lesz pénz a nyugdíjakra?
Naponta hallani ilyen megjegyzéseket szinte minden országból.
Probléma ez otthon is, és itt is.
Bizony-bizony, itt sem más a helyzet. Itt sem rózsás minden nyugdíjas élete.
A menekültkérdés mellett, másik fő téma a nyugdíjakkal kapcsolatban merül fel manapság.

A minap láttam egy közvéleménykutatást az egyik internetes oldalon, ahol  kérdést tettek fel, hogy mire számítanak, mire elérik az öregségi nyugdíjat. A nem reprezentatív felmérésben 20 ezren adtak választ. Az eredményben megfogalmazódig az az aggodalom (tízből kilencnél), hogy nem érzi biztonságban öregkori éveit.
A válaszolókat két részre osztották, külön mezőt foglalnak el a 30 év alattiak.
A kérdés: Mit gondol, meg tud élni az állami és a második oszlop nyugdíjából?
A válaszok:
Igen, biztosan: 6,2 % illetve 2,1 % (utóbbi adat mindig a fiataloké).
Inkább igen: 14,3 % / 7,4 %.
Nem, talán nem: 45.4 % / 48,8 %
Nem, biztosan nem: 30,6 % / 39,4 %.

A kutatás arra is kitért, hogy reális-e a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár: Ezt sokan illúziónak tartják.
2020-től kerül(het) bevezetésre az egyenlőség a férfiak és a nők között. Ezek szerint a hölgyek nyugdíjkorhatára is 65 évben lesz megállapítva.
A felmérés adatai szerint több mint 50 százalék gondolja úgy, hogy legalább 70 éves korig kell dolgozni. (Jó kilátások.)

Az eredeti cikket ITT olvashatjátok.

Ha már témánál vagyunk, akkor a nyugdíjakról egy picit bővebben, általánosságban...
Jelenleg Svájcban az öregségi nyugdíj korhatára hölgyeknél 64, urak esetében 65 éves életkor.
A nyugdíj három oszlopból tevődik össze. Ebből mindössze 2 kötelező. Illetve csak egy.
A könnyebb érthetőség kedvéért az első oszlopot nevezzük állami nyugdíjnak. Az összeg kiszámításának alapja a ledolgozott évek száma, a kereset mértéke.
Ez mai nap minimálisan 1175.- frank lehet (ha az éves jövedelme elérte a 14 040 frankot), maximálisan 2 350.- frank (éves jövedelme legalább 82 240.- frank volt), feltételezve, hogy valaki ledolgozta az életét.
Az alap kiindulópont, hogy mindenki 20 éves korában kezd dolgozni. Ha később, akkor a nyugdíj időarányosan csökken, évente 1/44 résszel.
Fontos, hogy a külföldön ledolgozott évek is beleszámítanak, amennyiben tudjuk azt igazolni.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy házastársak esetében nem lehet több a kapott összeg, mint a legmagasabb nyugdíj 150 %-a, azaz 3 525.- frank.
Ugye-ugye? Ez nem olyan sok.
Ebből nem lehet ficánkolni.

Fontos az öngondoskodás, amit már el kell kezdeni 25 éves korban.
Itt jön képbe második oszlop, nevezzük magánnyugdíjnak. Ezt kötelező fizetni, ha valaki éves szinten 21150.- franknál többet keres és betöltötte a 24. életévet.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezzel nem trükköznek (később meg sír a szájuk, vagy mennek a Gemeindébe nyugdíjkiegésztésért).
Van még egy kivétel, amely esetben nem kötelező ezt fizetni, mégpedig ha valaki egyéni vállalkozó.

Erről annyit érdemes még tudni, hogy ez a biztosítás felel a túlélő házastárs és a rokkantsági nyugdíjért is.
(A bérpapíron BVG rövidítés alatt találni és szokták még Pensionskassének is nevezni.)
Az évek előrehaladtával nő a befizetésre fordított összeg, az elején 7 %, a végén már 18 %.

Ez halmozódik éveken keresztül és ha elérjük a korhatárt, akkor eldönthetjük, hogy egyösszegben vagy járadékként kívánjuk felhasználni öreg éveinkre. (Itt arról most nem beszélek, hogy menet közben lehetőség van ebből felhasználni pl. lakásvásárlásra.)
Ezt a pénzt közösen fizeti a munkavállaló és a munkaadó (szerencsés esetben csak a munkaadó). A pénz egy egyéni számlán halmozódik, így évente láthatjuk, hogyan állunk.

A harmadik oszlop, vagy pillér, ahogyan itt nevezik,  az egyéni megtakarítások összege, hívjuk most önkéntes pénztárnak is.
Ebbe az oszlopba évente maximálisan 6768.- frankot lehet befizetni (ez a 2015. évi adat, miden év elején közzéteszik az aktuális évi számot).
A befizetett összeg tulajdonképpen egy lekötött betét, amit szintén bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megbontani (lakásvásárlás, Svájc elhagyása, önálló vállalkozás indítása, rokkantság stb.)
Az állam adójóváírással ösztönzi a megtakarítási hajlandóságot.

Ha végiggondoljuk, nem nehéz eljutni a következtetésre, hogy minél kevesebbet dolgozott és vagy minimálbér körüli összeget keresett Svájcban, annál kevesebb nyugdíjra számíthat.
Nem véletlen, hogy sok bevándorló hagyja el az országot nyugdíjas éveire, hisz a kapott nyugdíj összege nem, vagy csak alig fedezi a megélhetését.
Persze, itt is van kiskapu. Ha valaki itt él, és kevés a nyugdíja, akkor kaphat az önkormányzattól kiegészítést. Igaz, ezt kérvényezni kell, stb.

Akit érdekel, hogy mennyi nyugdíjra számíthat, EZEN az oldalon kikalkulálhatja.
Részletes információ nyugdíjról, még ITT.