Mindig is érdekelt a kérdés, hogy más nemzetek polgárai miért összetartóbbak, mint mi. Korábban is írtam róla, és itt a blogon is voltak érdekes hozzászólások, magyarázatok.
Néhány éve egy ismerős azt mondta, hogy Magyarország 10 millió széthúzó országa.
Sajnos, nagy igazság.
Persze, az a nyüves politika sok kérdést meghatároz, így legutóbb például az oktatást érintően is sok eltérő vélemény volt.
Ezzel nincs is baj, hisz az is nagy gáz lenne, ha mindenki ugyanazt gondolná. De, hogy kapcsolatokat határoz meg, azt nem tudom elfogadni.
Pláne, vannak olyan témák, amiket egyetértéssel lehetne kezelni. Ilyen például a művészet vagy a sport.
Mivel utóbbi aktuális épp (most foci EB, aztán olimpia), azt gondoltam, hogy ez egy olyan ügy, ami valóban közös.
Lehetne...
.
.
.
Kinek szurkolsz?
Ezt a kérdést tette fel egy "okos" ismerősöm minap.
Elképedve néztem, mert azt hittem viccel.
Nem viccelt.
- Nem kérdés. Természetesen a magyaroknak. - feleltem.
- De hisz nem is szereted a focit és te is azt mondtad, hogy minek az a sok stadion.
- Ez így van, de attól még az EB egy olyan esemény, ahol az országot képviseli a csapat. Naná, hogy szurkolok, még a zászlót is kitettem a házra.
(Megjegyzem, nekem tényleg az a világ legtermészetesebb dolga, hogy a mieinknek szurkolok, akkor is, ha nem tartozik kedvenc sportjaim közé a foci, de ezen felül még szorítottam a svájciaknak is, hisz itt élünk és még pár nemzetnek, akik közül vannak ismerőseim. Jó látni az örömüket egy-egy győztes mérkőzés után.)
Azt hiszem nem okozott örömet a válasz, vagy már magát a kérdést is provokációnak szánta, így gyorsan eltereltem a szót.
Aztán később az elismerő cikkeket olvasva, láttam a kommenteket itt-ott.
Elképesztő.
Honnan jön az a sok rosszindulat?
Hogy lehet az, hogy a foci válogatottal kapcsolatban azonnal előjön a pártpolitika?
Hogy lehet, hogy azokat gyalázzák egyesek, akik tudnak (még) valamiért lelkesedni, akik elkísérték a csapatot, akik buzdították őket, vagy azokat akik otthon a fotelban ülve könnyezték meg azt?
Hogy lehet, hogy inkább azt kívánják, hogy bukjanak el?
Hogy lehet, hogy legalább néhány pillanatra ne ugorjanak a másik torkának?
Nem idézek pontosan, mert a végén még feljelent valaki, de ilyeneket olvastam.
- Már jó lesz, ha vége lesz, mert minden hírportál ezzel van tele... (tudom, sokkal érdekesebb lenne megtudni, hogy X meg Y kivel csalja a feleségét),
- Remélem kikapnak (hasonló jókat kívánok).
- Rohadjon meg az Orbán (hm... ennek mi köze az EB-hez?)
Inkább nem is folytatom.
Aztán eltelt egy nap és épp lezárni akartam a cikket, amikor ismét egy bejegyzésre bukkantam. Hasonló tapasztalatokat szerzett Tvrtko is, aki FB profilján osztotta meg, amit most, módosítás nélkül idézek:
"Körbeírom életem levelét, amit valaha kaptam. Oldalam követői tudják, hogy napokkal ezelőtt kiírtam, hogy HAJRÁ, MAGYAROOOOK! Tegnap csapatunk 2:0-ra legyőzte Ausztriát. Ennek posztban, liveban, videóban is örültem, szerintem egész Magyarországgal és minden magyarral együtt (hittem én). De ekkor befutott T. Lajos levele.
Küldője leírja, hogy miután elhagytam a TV2-t, lepaktáltam a Duna TV-vel, sok pénzért benyaltam a kormánynak, ezért el is várták tőlem, hogy szolgamód így ö...rüljek a magyarok sikerének, amitől a miniszterelnök vérszemet kap és újabb stadionokat építtet majd. Azok pedig majd elveszik a kórházak és az éhező gyerekek elől a pénzt, s a levélíró most mélyen csalódott bennem, mert "ezek szerint egy kisgyermek is nyugodtan éhenhalhat, és ön ezt még ünnepli is. Szégyellje magát!"
Sajnálom ezeket az embereket.Küldője leírja, hogy miután elhagytam a TV2-t, lepaktáltam a Duna TV-vel, sok pénzért benyaltam a kormánynak, ezért el is várták tőlem, hogy szolgamód így ö...rüljek a magyarok sikerének, amitől a miniszterelnök vérszemet kap és újabb stadionokat építtet majd. Azok pedig majd elveszik a kórházak és az éhező gyerekek elől a pénzt, s a levélíró most mélyen csalódott bennem, mert "ezek szerint egy kisgyermek is nyugodtan éhenhalhat, és ön ezt még ünnepli is. Szégyellje magát!"
Mindezt abból..., hogy HAJRÁ MAGYAROOOOK!
Istenem, mennyi keserűséggel élnek emberek...
Szerintetek mitől lenne boldog Lajos? Ha szombaton Izlandnak szurkolnék?"
Istenem, mennyi keserűséggel élnek emberek...
Szerintetek mitől lenne boldog Lajos? Ha szombaton Izlandnak szurkolnék?"
A baj csak azzal van, hogy magukon kívül mérgezik a környezetüket is.
Ez egy igen jó kérdés amit felvetettél. Hetedik éve élek Svájcban és bizony kedden "felvertem" a házat amikor 2:0-ra gyöztünk. Nagyon nem tetszik az otthoni helyzet, de akkor is Magyarországnak szurkolok. Ez számomra nem kérdés. Svájci kollégám tette fel a kérdést, hogy kinek fogok a döntöben drukkolni, ha Magyarország-Svájc lesz a párosítás. Azt mondtam, hogy Magyarországnak, ha pedig Svájc mással játszik akkor természetesen Svájcnak... :-).De ez csak akadémikus kérdés, mert Svájc nem jut el addig :-).
VálaszTörlésDe amit leírtál sajnos valós, az emberek tele vannak keserüséggel és csak vagdalkoznak jobbra-balra. Tipikus Magyar mentalitás sajnos.
A történelem tele van ilyen példákkal, amikor magyarok magyarok torkának esnek és a világ nem érti.
Éppen ezért mondom, hogy elöször az ember számít és csak utána a nemzetiség (Erdélyben született magyarként tudnék erröl regélni).
Ennek szellemében Ria-Ria-Hungária!
Mi is ordibáltunk...
Törlés:)
Egyébként a szomszédomról most derült ki, hogy tulajdonképpen német.
Hiába él itt 30 éve, a felesége svájci, az ablakban német zászló van.
Epp iskolaban voltam, amikor a meccs volt, a tarsaim spanyolok (valenciaiak) es egy roman srac. Csipogtak a telefonjaik, hogy Magyarorszag golt lott, aztan jot nevettunk, mert egyikuk gollovo nevet sem tudtak kiejteni :) Majd az egyik spanyol srac megszolalt: bezzeg a spanyolok goljat az a hulye katalan rugta! Es a tobbiek bologattak, fennhangon helyeseltek. Ezzel csak azt akartam erzekeltetni, hogy a megosztottsag nem csak a magyaroknal van jelen, az a massziv gyulolet, ami a srac szajabol elhangzott, hihetetlen volt. Es valoszinunek tartom, hogy ez is a napi politika eredmenye. Vio
VálaszTörlésNo, igen ez is érdekes és egyben szomorú.
Törlés:(
A múltkor egy meccs az után az egyik játékos katalánul akart interjút adni és rászóltak, hogy spanyolul beszéljen.
Ez szerintem csak siman bunkosag a katalanok reszerol. Ha a katalan televizionak ad interjut, beszeljen katalanul, mondja, hogy az anyanyelve, tanitsa a gyerekeinek, tanulja az iskolaban, de ha a vilagnak nyilatkozik igenis beszeljen spanyolul. Tobbek kozott ezert is katalan ellenes az orszag. Erdekes, a baszkok nem kezdenek baszkul beszelni ha nyilatkoznak.
TörlésTurchi új megjegyzést írt a(z) "Kinek szurkolsz?" című bejegyzésedhez:
VálaszTörlésMindenki annak szurkol akinek akar. Ez aztán teljesen magánügy mint a vallás. Én is a magyaroknak szurkolok de ezzel együtt nem tartom őket jó csapatnak.
Bocsánat, de Turchi hozzászólását valamiért nem tudtam megjelentetni, így én másoltam ki.
TörlésSzerintem azért ez más. Itt egy a csapat. A magyar csapat. Abból nem tudsz választani. Vallásod lehet többféle magyarként is.
TörlésEgyébként igazán én sem hiszem, hogy sikerül továbbjutni, de azért szurkolok. 44 év után szép lenne.
Nemtom, egy idő után akár a saját csapat is lehet unszimpatikus, nem kötelező annak drukkolni. Ugye magyarként is lehetnék muszlim csak nem akarok.
TörlésVihar a biliben :) Én a magyaroknak szurkolok ha ök játszanak, meg a svájciaknak is, ha ök. Ha pedig egymás ellen játszanának, se lennék más ember mint aki vagyok, bármelyiknek szurkolnék is.Söt, még "magyarabb" vagy " svájcibb" sem :) Annak ellenére vagy azzal együtt is igy érzem, hogy a magyaroknak szurkolok, a focit mint sportot nem szeretem, a sportág képviselöit meg (a viselkedésük okán) pláne nem - mindegyik köpköd, nagyképü és bizonyos testrészét fogdossa redszeresen -, bármely nemzethez tartozzanak is. :))
VálaszTörlésSajnos elfelejtik sokan, hogy nálunk a foci = politika. Ez volt anno Rákosi időben is. Soha nem érdekelt, de azért most erősen csodálkozom. Facebook pl. állandóan tele van sirámmal, kórház, iskola, nyugdíj stb. Most nyert a magyar csapat erre az egész ország euforiába esik. Nekem ez egy tudathasadásos dolog. Most senkit nem érdekelnek az oktalan stadion, football akadémia és egyéb építések. Ha kikapnak, majd lehet megint panaszkodni a kormányra. Amig nyernek, addig csodás!
VálaszTörlésIgen a foci most is mint Rákosi pajtásnál önigazolás... a rendszer önigazolása... a módszerek akkor sem és most sem változott míg meg nem érkezett Dárdai majd utána Storck .. sőt Storck jobban megtisztította az ungarische mentalitástól az egész kócerájt... kirugta onnan a nagy pénzeket felvevő de érdemi munkát nem végző hajdani "nagyokat" Nyilasi stb... és nem pártszimpátia alapján meg a szülők által fizetett 300-500 ezer HUF alapján állítják össze a csapatot... most Csányi elvtárs is fikázza Pintért holott ő nevezte ki mert Bölönivel bár megállapodott amikor írásba is akarták fektetni visszakozott mert Bölöni is hasonló tiszta helyzetet szeretett volna, mint a mostani gárda... ezért rühellik az emberek egy része ... az értelmesebbik a magyar focit... hatalmas pénz volt eddig is benne mindenféle teljesítmény nélkül... el kell olvasni a tegnapi vagy tegnapelőtti Csank interjút ami röhejes de van apró valóságtartalma... ettől a megosztottság...
VálaszTörlésMásik Névtelen...
aki nem ért a focihoz de tud olvasni..
Hát igen.... Eléggé vegyesek nekem is az érzelmeim a focival kapcsolatban. Hozzáteszem, hogy valaha "focibuzi" voltam, de a 86-os VB eseményei után eltört bennem valami. Ha reálisan szemléljük a dolgokat, akkor elmondhatjuk, hogy egy-két fellángolás ellenére a magyar foci bö 50 éve csak úgy "vagyogat". Nem csak a válogatottból áll ugye a világ, klubszinten Európában a "futottak még" kategóriát képviseljük és még egyetlen játékosunk sincs szintén az elmúlt 20-30 év távlatában, aki egy erösebb európai klubcsapatnál komolyabb szerepet töltött volna be. Ennek fényében a válogatott bármely ország elleni sikere immár csodának számít, nem is voltunk nagyon elkényeztetve mostanában. Aztán itt ez az EB. Kibövítették a keretet 24 csapatra (hány ország is van Európában...??), na ebbe fértünk bele pótselejtezön, éppenhogycsak. Igen, ez is teljesítmény, de eufóriába azért nem kell esnünk töle. Aztán megvertük az osztrákokat az elsö meccsen, ami már tényleg siker, no de könyörgöm, ez még egy jó meccsen kívül semmit nem jelent. Igen, örüljünk neki, de ne vigyük túlzásba, hanem arra koncentráljunk, hogy ezt a játékot mások ellen is meg tudjuk ismételni, ha nem akarjuk, hogy két hét múlva már el is felejtse a világ nem magyar része, hogy mi is ott voltunk az EB-n.Van három pontunk, amivel akár még simán ki is eshetünk, de a magyar sajtó már világszenzációról hisztizik, meg azt latolgatja, hogy a következö körben kikkel játszunk majd.... Nem szeretném a 86-os durva pofára esést megérni még egyszer. Félreértés ne essék: szurkoljunk ezerrel, örüljünk a legkisebb sikernek is, de kezeljük helyén a dolgokat. Nehogy úgy járjunk, mint a norvégok, miután megtudták, hogy velünk játszák a pótselejtezöt ("álomsorsolás", mondták, majd oda-vissza kikaptak tölünk :)). Azóta sokkal kisebb a szájuk. Legyen ez nekünk is intö példa.
VálaszTörlésA politikáról meg: min csodálkozunk, amikor a kijutást követöen Viktor a szokásos undor-önelégült módján csak annyit posztolt, hogy "na ugye". Hát ezt nem akarom én sem látni (meg újabb x stadion építését sem..), de ez egy másik fejezet, attól még én is szurkolok a magyar csapatnak. Mert magyar vagyok. Pont.
Ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni: helyén kell kezelni a dolgokat. 5*
Törlés