2015. október 27.

Egy kis kirándulás - Rheinfall, Pilatus 2.0

Nem szoktam ugyanarról a helyről többször beszámolni, de a korábbi bejegyzéseimhez képest több változást is megtapasztaltam, ezért arra gondoltam, hogy röviden beszámolok róla.
Nem, a folyó nem apadt el, és a Pilatus is a helyén áll még, de...
:)
A Rheinfallt már többször volt szerencsém megtekinteni, ennek ellenére állítom, hogy mindig tud új élményt nyújtani. Főleg most, hogy a folyó mellett álló kastély felújították.
A vízesés mindkét oldalról megnézhető, de régebben, a felújítás miatt részlegesen vagy egyáltalán nem lehetett a magasabb oldal felől megközelíteni.
Mi most egy véletlen folyamán kerültünk oda. Nemes egyszerűséggel elnéztem egy táblát és a dachseni oldalon kötöttem ki.
A parkoló használata itt ingyenes, de a vizezéshez belépő díj (5.-/ fő) megvásárlása után lehet lejutni. A kastély is szép lett, most étteremként üzemel, de természetesen a parkolónál is lehet venni ételt-italt (aranyáron).
Egy lépcsőn juthatunk  vízeséshez és sokkal közelebb, már-már karnyújtásnyi távolságból élvezhetjük a látványt, ahogy a víz lezubog.
Innen is van lehetőség hajóval bejutni a középen álló sziklára.
Ha visszafele nem akarunk sétálni, akkor egy üvegfalú lifttel mehetünk vissza a kiindulópontra.
Javaslom mindenkinek megnézni.







Második újratervezésem a Pilatus volt, ami Luzern kantonban található.
Itt is van újdonság, hisz amikor pár éve voltam erre, akkor ezen a helyen is felújítás volt. Nagyon, nagyon jó lett. Kiépített kilátó, étkező-, pihenőhelyek. 18 millió frankot költöttek rá.
Ha valakinek ez még nem elég, akkor javaslom kipróbálni az újonnan átadott "libegőt".
Erről bővebben, műszaki adatokkal ITT olvashatsz.

Ahogy a térképen is látható, az ország minden részéről könnyen megközelíthető akár tömegközlekedéssel is, vonattal, hajóval, busszal.


A hegy lábánál két bázisállomás van, Alpnachstadból fogaskerekűvel lehet feljutni, Kriensből pedig libegővel. Lehet variálni a kettőt. A jegyvásárlásnál kell eldönteni, hogy melyik lehetőséget választjuk.



A jegyek ára elég borsos, EZEN az oldalon áttekinthető.

Nagy szerencsénk volt, mert legutóbbi látogatáskor felhős volt, így nem láttunk semmit. Ellenben most...


Gyönyörű!


















Ha minden igaz, akkor ITT van egy rövid felvétel is.
:)

6 megjegyzés:

  1. Tavaly és 2 éve is voltam a Rheinfallnál, 2 éve a Pilatust meg is másztam, Kriens felől megközelítve. Azóta szerelmes vagyok abba a környékbe :D Július végén nagyon jó volt hógolyózni, miközben lefelé ereszkedtem Alpnachstad felé, beállt térdekkel, sötétedés után leérve, lemerült telefonnal, éhesen, szomjasan, 0 helyismerettel. De akkor is csodálatos volt, a Pilatusbahn összes utasa és "masinisztája" kedvesen integett, bárkivel találkoztam, mosolyogva hangzott a Grüetzi... jaj... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Márta,
      Köszönöm, hogy leírtad.
      A cikkből lemaradt az a számtalan lehetőség, amiket a hely kínál. Vonatozás közben magam is láttam "csak" túrázókat, de falmászókat és terep-kerékpárosokat is . Sőt még siklóernyősöket is.
      Ráadásul, van egy szabadidő park is. Itt még én se voltam, de tervben van.
      :)

      Törlés
    2. Kénytelen leszek nevet változtatni... amikor még kevésbé tudtam angolul és németül, rendszeresen fordítva adtam meg a nevem, úgy jöttek külföldről küldemények, hogy "Dear Ms. Ferenc...!", most, amikor tudom, mi is az a first name, Vorname, akkor meg Mo-n veszi úgy mindenki, hogy a Ferenc a vezetéknevem, a Márta meg a keresztnevem :D de neeeem! Feri vagyok :D
      AMúgy (ha jól emlékszem) Krienseregg állomásnál van egy nagyon jó játszótér kicsiknek, aztán Frakmünteggnél van egy kalandpark, fákon lehet mászkálni drótkötélen, bobpálya stb... :)

      Törlés
    3. Jajjjjjj, ne haragudj!!!!!
      :)
      Ismerős probléma. "Furcsa" név miatt engem fiúsítani szoktak...
      :D

      Törlés
    4. -(bocs., hogy most írok ehhez, sajnos jó ideig nem voltam "net" közelben, -"visszaolvasok")
      Kedves Feri! A "grücciről", -a svájci hegyekben, -amíg élek, mindig ugyanaz jut eszembe...
      Sok évvel ezelőtt, -fölkabinoztunk az Eiger-re, és, lefelé a középső állomástól gyalog jöttünk le. Két jelölt út volt, egy megvalósíthatónak tűnő rövidebb, és egy háromszor olyan hosszú, kitérővel a gleccserhez. A turistatérkép eléggé "aranyáron" volt, úgy gondoltuk, hogy "precízéknél", simán lejövünk a jelzéseken. A lényeg, a mormotacsaládok meglesései következtében, k@rvára eltekeregtünk. Erre akkor jöttünk rá, amikor már ölég romos állapotban a gleccsernél kötöttünk ki.
      -Röviden, -amikor már a X-edik völgybe lelátva is csak erdőket látsz, -a "beállt térdeddel"...Végül, már majdnem sötétedett amikor leértünk a "lombos fás" erdő szintre, és, -fütyörészve!!!, felfelé!, szembejő egy csoport. Legelöl, jó 70-80-as, VIGYOROGVA "grüccigező" papával, és korabéli "tettestársaival".-Miután elhaladtak, én, bevallom, félig sírva-röhögve:-nektek is bmeg,:-hogyaza', -anyátok a mormota, apátok a hegyi kecske...-(bocsánat, de, akkor és ott tökre agresszív kismalac voltam, kínomban...)
      Tök sötétben leértünk egy "sífaluba", -nyáron. Én leültem "meghalni" egy padra, a drága férjem elment az autónkért gyalog, -jó pár kilométerre volt. Miután visszajött értem, és visszatértünk az alvóhelyünkre, megittunk néhány ír "viszkit" örömünkben...
      -Elnézést kérek, hogy a blogot és Ferit felhasználtam a saját hülyeségünk elmesélésére...
      -DE, a "grüccig", -amíg élek, ezt az élményt hozza föl...
      -Igaz, ez egyéni szoc. problem, -és még egyszer bocs.

      Törlés
    5. Köszi, hogy megosztottad.
      Én nagyon örülök, ha valaki elmeséli a saját élményeit.
      Pláne, ha már az idő megszépítette.
      :D

      Törlés