A bankkártyákról

Manapság szinte mindenkinek van valamilyen bankkártyája, debit vagy hitelkártya formájában.

Mára már megszokottá vált ez a készpénzt helyettesítő fizetési módozat, Egyre több helyen van lehetőség fizetni velük, a bankszámlánk összegének, vagy a hitelkeretünk erejéig.

Nincs ez másképp Svájcban sem (vicces is lenne).

Itt is többféle lehetőségünk van bankkártyát igényelni. A teljesség igénye nélkül említenék meg néhány opciót, elsősorban a "földi halandók" részére. Bár, a cégeknek sem különbözik sokban sem az igénylés metódusa, sem a módozat.

A privát bankok lehetőségeit nem venném számba, azt hiszem számunkra ez kevésbé érdekes.

A legnagyobb helyi "hálózat" a postabank. Mindenhol elérhető. A napi használatban szükséges összes szolgáltatás igénybe vehető. Pénzfelvétel, betét, bankkártya, elektronikus bank.

Minden kantonban van kantonális bank. Nálunk pl. a Neue Aargauer Bank, illetve az Aargauer Kantonalbank. Pontosan nem ismerem az ide vonatkozó törvényt, de a kisbefektetők pénze itt van a legnagyobb biztonságban. Ha valami váratlan krach történne a bank életében, akkor az állam állna helyt a betétesek megtakarításáért.

Jelenleg a betéti kamat ca. 1, 25 %, ami otthoni viszonylatban elég soványka. Igaz a hitelkamat sem vérlázító. A lakáshitelek kamata 1,5-3 % körül mozog.

Az áruhitelek kamata ennél magasabb, de itt inkább ezt az opciót hitelkártyával váltják ki. Néhány nagyobb áruháznak van saját konstrukciója (Jumbo, Comforama). Nekem ezek nem igazán szimpatikusak, nem olcsók.

Az igénylés menete: ha sikerült számunkra szimpatikus bankot választani, akkor egyszerűen csak be kell fáradni egy fiókba. Ott az ügyintéző lemásolja a Bewiligungunkat, és megadjuk, hogy milyen opciókra van szükségünk.

A pénz egy részét akár le is köthetjük, vannak kombinált számlák. Igényelhetünk bankkártyát is.

Néhány szó a kártyákról:

A bankkártyákat több szempont szerint is csoportokra oszthatjuk: egyik módozat alapján osztályozhatjuk őket az alapján, hogy milyen elfogadói környezetben használhatóak. Így kétfelé oszthatjuk őket, vannak a csak elektronikusan használható, vagy nem csak elektronikusan használható bankkártyák.

Az elektronikus bankkártyák két nagy kártyacsoportja általános Magyarországon: a Visa Electron és a Maestro bankkártya. Használatukban lényeges különbség, hogy világhálón korlátozás nélkül csak Visa Electron bankkártyát lehet használni. Nincs lényeges különbség azonban a hagyományos elfogadás tekintetében, a belföldi elfogadóhelyek és a bank automaták (ATM) többsége mindkettőt elfogadja.

Külföldön előfordul, hogy e két rendszer közül csak az egyik használható. A Visa/Visa Electron és MasterCard/Maestro kártyák elfogadói hálózata a legtöbb európai országban nagyságrendileg azonos, Ausztriában, Szlovéniában, Oroszországban és Ukrajnában és Svájcban azonban a MasterCard/Maestro kártyák elfogadása elterjedtebb.

Erre érkezéskor érdemes figyelmet fordítani, mi párszor pórul jártunk, mert nem néztük meg a bolt bejáratánál, hogy milyen kártyát fogadnak el.

Megkülönböztethetjük őket aszerint is, hogy a használat során mehetünk-e "mínuszba" (a hitelkeretünket használva), vagy kizárólag a saját betétünk erejéig költekezhetünk. Utóbbit betéti vagy debit kártyának nevezzük, az előzőt hitel- vagy credit kártyának.

Betéti, azaz debit kártyák

Fontos tudni, hogy a dombornyomott kártya önmagában még nem jelenti azt, hogy az egy hitelkártya lenne. Kezdetben a magyar piacon is csak kizárólag debit kártyákhoz lehetett hozzájutni. Azaz olyanhoz, ahol a bankok nem engedik azt, hogy a számla mínuszba menjen. Ennél a konstrukciónál a bankok nem óhajtanak hitelezni az ügyfélnek. Ez a debit kártyák lényege.

A debit kártyák között van elektronikus és dombornyomott is. A debit kártyákra vonatkozó szerződésben egyértelműen szerepel, hogy a kártyával csak a számlaegyenleg erejéig lehet vásárolni illetve készpénzt felvenni.

Hitelkártyák

A hitelkártya egy olyan konstrukció, ahol a bank kifejezetten támogatja azt, hogy az ügyfél számlája mínuszba menjen, és ezért általában elég magas kamatot számol fel. Mivel itt a bank a hitelfedezet összegéig hitelez az ügyfélnek, itt mindenkinek egy hitelbírálaton kell átesnie, amely elsősorban a Magyarországról származó jövedelmet, a bejelentett munkaviszonyt stb. vizsgálja. (Svájcban is.)

A hitelkártyák egy speciális csoportja az áruhitelkártya, melyet csak áruvásárlásra lehet használni egy adott üzletben, készpénzfelvételre nem. Áruhitelkártyát általában bevásárló láncok szoktak kibocsátani azzal a céllal, hogy a vásárlókat még inkább magukhoz kössék. Természetesen az áruhitelkártya mögött is ugyanúgy egy bank áll, csak a hitel mutatói és az elbírálás módja különbözhet.

A hitelkártyák magas hitelkamatát a bankok általában ellensúlyozni szokták egy olyan konstrukcióval, hogy az első x, mondjuk, átlagosan 45 napig egyáltalán nem számítanak fel kamatot, amennyiben kizárólag vásárlásra használtuk hitelkártyánkat és a fizetési határidő végéig beérkezik a teljes felhasznált összeg.

Tehát ha a következő fizetésünkből minden előző havi plusz költésünket fedezni tudjuk, akkor a számlánkat nem terheli kamat.

De térjünk vissza Svájcba!

Milyen kártyát/bankot érdemes választani?

Ha egyszerű földi halandók vagyunk, és nem akarunk tőzsdézni, pénzt forgatni, akkor mindenképp a postabankot vagy egy helyi bankot ajánlok. Ahogy írtam, itt a pénzünk biztonságban van.

A postabank szolgáltatása széleskörű, a kártyával lehet elektronikusan bankolni. Támogatja az internetes fizetést is helyben.

Hátrány:

A posta által kibocsátott kártyával külföldön nem lehet vásárolni, kizárólag pénzt felvenni! Erre érdemes figyelni.

A bankok debit kártyái is sokrétűen használhatóak, de nem mindegyik támogatja az internetes vásárlást.

Itt jön(ne) képbe a hitelkártya. Ahhoz itt sem egyszerű hozzájutni, és szerintem nem is igazán érdemes. Véleményem szerint drága lehetőség.

Ellenben van egy érdekes konstrukció azoknak, akik az interneten szeretnének vásárolni, de a debit kártyájuk azt nem támogatja.

Nekik találták ki az úgynevezett pre-paid kártyákat, amit tetszőleges összeggel lehet feltölteni, és annak erejéig használható.

Bővebben itt:

Úgy tudom, hogy otthon ez a megoldás még kevésbé elterjed, gyors kutakodásom is ezt támasztja alá. Találtam ugyan néhány lehetőséget, de engem nem győzött meg.

Végül a díjakról: a bankkártya éves díja nekem 30 frank körül mozog, mindkét kártyám esetében. A pénzfelvétel díja saját bankban ingyenes, míg idegen bankban 2 frank/alkalom. A külföldön történő pénzfelvétel díja 4,5 frank. A vásárlásnak sem külföldön, sem belföldön nincs külön díja.