2013. november 29.

Iskola-munkahely



Régen ejtettem szót az új iskoláról. Lassan négy hónap is eltelt már az idei tanévből, néhány tapasztalatról számolok be most.
Korábban írtam már az előző suliról, és a munkahely keresés nehézségeiről, így azt most nem elevenítem fel.
ITT olvasható.

A tanév augusztus első hetében kezdődött. Előzőleg postán megkaptuk a könyveket, és az órarendet, valamint azt, hogy első nap hova kell menniük. Évnyitó nem volt.
Ezzel a gyakorlattal már a többi iskolában is találkoztunk. Míg otthon az első hét elment az órarend összeállításával, itt már érdemi munka folyt az első naptól.


Mivel szakközépiskolát választottunk, ezért egy héten csak egyszer van iskolai nap, igaz az reggel 8-tól, este fél hatig tart. Jellemzően szakmai tárgyakat tanulnak, de nem hiányoznak a természettudományos ismeretek és a testnevelés sem. Ének, technika és a rajz nincs. A közismereti tárgyakat összevontan tanulják. A számonkérés formája írásban történik, előre bejelentve. Nincs rettegett röpdolgozat. 

Nagyon érdekes feladatokat kapnak a gyerekek. Legutóbb kiszámolták, hogy "mennyibe kerülnek" a szülőknek születéstől a felnőttkorig. Egyben kaptak némi útravalót, hogy ha már lesz önálló keresetük, akkor mennyivel illene beszállni a családi kasszába, ha otthon laknak. J

Múlt héten azt kapták feladatul, hogy egy héten keresztül vezessék a bevételeiket és a kiadásaikat. Ez egyrészt egy szembesítés volt a költéseikkel, másrészt a könyvelés alapjait gyakorolták.
Ezzel összefüggésben az aktuális fizetőeszközökről is tanultak, valamint a csekk kitöltését is gyakorolták, érintve az e-bankos folyamatokat is.

Visszatérve a könyvekre: ezek nem keményfedeles több kilót nyomó darabok, hanem gyakorlatilag önálló lapokból álló mappák. Így csak az aktuális részt kell magukkal cipelni. A könyvek magukban foglalják a munkafüzetet is, amiben feldolgozzák az aktuális anyagot. A szakmai tárgyak nagyon jó szemléltető fotókkal vannak illusztrálva.

Az osztályba jellemzően 10 és 20 közötti gyerek jár.
Az iskola folyamatos kapcsolatban van a munkahellyel, így az képben van a gyerek előmenetelével, esetleges kikapásokról is informálják a Lehrmeistert (ennek nem tudom van-e magyar megfelelője).

Ha már munkahely...
Ugyan otthonról nincs reprezentatív információm a tanoncok helyzetéről, csak egy olyan gyereket ismertem, aki ilyen intézménybe járt, de az ő elbeszélése alapján, az nyaralás az itteni léthez képest.

Itt ugyanolyan munkaerőnek tekintik őket, mint a már ott dolgozókat. Semmiben sem tesznek kivételt velük, soha nem hangzik el, hogy "jó-jó, még csak tanuló". Részt kell venniük a megbeszéléseken, a hibáikat ugyanúgy regisztrálják és elemzik, illetve büntetik, mint felnőtt társaikét.
Ez számomra kicsit visszás, mert szülőként, anyaként néha azt gondolom, hogy „ezek nem normálisak” és legszívesebben berohannék leüvölteni a főnöke haját, ugyanakkor munkaadóként értem, hogy meg kell tanítani őket a munkahelyi szabályok mellett, a kötelességekre, elvárásokra stb.
Szóval, jól van ez így.
J
Mivel közeleg az év vége, és felgyülemlett a munka, túlórára kötelezték őket, ami azt jelenti, hogy reggel 6-a kell menni, és 4-ig tart a munka (közben van egy óra ebédszünet).
Ez, akárhogy is számoljuk, nem kevés. A törvény azonban engedi, hogy a tanulók 9 órát dolgozzanak egy nap. A túlóra nem kerül kifizetésre, majd le lehet csúsztatni.

Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a cég is számít rájuk. A vállalat saját weboldalán is meg lehet találni az összes tanulót, saját felületük van.
A múltkoriban a cég tulajdonosa hívta meg ebédre az elsősöket, ahol be kellett mutatkozniuk és személyesen beszélgettek vele. Érdekességképp az is elhangzott kérdésként, hogy mit változtatnának meg a cég működésében. A lányom úgy ítélte meg, hogy egy-egy észrevételen láthatóan elgondolkodott a vezér.
Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés (itt megjegyzem, hogy egy 100 éves, nem kis cégről van szó).




Konkrét iskolai szünet nincs, illetve van. :)
Megpróbálom elmagyarázni. Normális esetben 2 hetesek az iskolai szünetek, ami azt jelenti, hogy nekünk az két iskolai nap, mert a szünet a gyakorlatra nem vonatkozik. Sőt! Ha valaki nem vesz ki szabadságot a "szünet" időtartamára, akkor azon a két napon is be kell menni, dolgozni.

A szabadság mértéke valamivel több, mint a dolgozóké, de kevesebb, mint a gimnáziumban tanulóké. A lányom esetében 30 nap. Ezt kell beosztania egy évben. Ez nem egységes, mint ahogy az ösztöndíj sem. Van egy központi irányelv, amitől a cégek nem térhetnek el, de a határokon belül maguk döntenek a szabadságról, a díjazásról és egyéb kedvezményekről.

Nos, ezek csak az én meglátásaim. Remélem sikerül rávenni a gyermeket, hogy írja le ő is a tapasztalatait a saját szemszögéből.
Folyt. köv.



8 megjegyzés:

  1. Köszi az összefoglalót, jól fog majd jönni! :-)
    Kicsit kiegészíteném az otthoni helyzettel, hogy pontos legyen.
    Én voltam olyan osztályokban is osztályfőnök, ahol szakmát tanultak a gyerekek. Otthon általában a szakközépiskolai osztályokban nincs gyakorlati képzés, de azért vannak kivételek is, de ritkán.
    Szakmai képzést szakmunkás osztályokban kapnak az általános iskola után, vagy direkt szakmai képzésként érettségi után (például az autószerelők).
    Ha jól emlékszem 4 gyakorlati napjuk van egy héten a szakmunkás tanulóknak, de csak a 3. és 4. évben, külsős cégeknél, ugyanis az iskolai tanműhelyeket általában megszűntették. Az első 2 évben csak elméleti oktatás folyik, közismereti tárgyakkal, illetve pályaorientációval (aminek sokszor nincs sok köze a választott szakmához).
    Itt keményen kell dolgozniuk, nem foglalkoznak általában azzal, hogy csak tanulók (a legtöbb helyen, amit én ismertem).
    Persze megbeszéléseken nem vesznek részt :-)
    Én sok helyre mentem látogatni, mint osztályfőnök, de sokszor azt tapasztaltam, hogy nem fejlesztik ezeken a helyeken a szakmai tudásukat, inkább csak ingyen munkaerőnek használják őket, akik pont alkalmasak például a takarításra, stb.
    De gyorsan hozzáteszem, hogy láttam az ellenkezőjét is, csak ritkábban!
    Ha otthon iskolai szünet van, akkor gyakorlatra sem kell menni, de azért előfordul, hogy berendelik őket, bár akkor kapnak érte kis pénzt is.
    Otthon az én tapasztalataim alapján nincs megfelelő kapcsolat a gyakorlati hely és az iskola között, csak levélben kap általában az osztályfőnök értesítést a hiányzásokról, jegyekről. Sok osztályfőnök nem is ismeri a gyerek oktatóját.
    Szóval az itteni rendszert sokkal jobbnak látom! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kiegészítést. Ahogy olvastam, rájöttem, hogy a megfogalmazásom nem is volt pontos. Szóval, ahova mi járunk, az tulajdonképp az otthoni szakmunkásképzésnek felel meg. Itt nincs az otthoninak megfelelő érettségit adó szakmai képzés. Hogy ez jó vagy rossz? Szerintem már otthon is régen rájöttek, hogy nem jó, de a változás lassan megy. :)

      Törlés
    2. Szalmai képzéssel összevontan lehet érettségit tenni, ez a Berufsmatura. A szigor meg az elvárások emberi tényező függvénye, amilyen egy főnök: lehet ilyen vagy olyan. A férjem is Lehrmeister és nem olyan szigorú. A szabadság mértékét trv. szabályozza, alapjáraton 20 éven alul 5 hét jár, és ne felejtsük el említeni, hogy elég jó kis fizut kapnak itt a tanulók.

      Törlés
  2. Köszönöm az értékes hozzászólást. Én úgy tudom (lehet rosszul), hogy ez nem egyenlő a gimnáziumi érettségivel és nem lehet egyenes úton letenni. Azért sem, mert pl. a szakmai képzésen belül is vannak szintek. Nem mindegy, hogy valaki EBA-t végez, vagy EFZ-t.

    A fizu szerintem nagyon messze van a jótól. :) (Tekintettel arra, hogy teljes értékű munkát végeznek.)

    VálaszTörlés
  3. Szünidőben én is teljes értékű munkát végeztem annak idején, mégis alig negyedét kaptam annak a kolleganőnek a fizetését tekintve, aki azidő alatt elment nyári szabadságát tölteni... Ugyanazt a munkát végzik, de nincs felelősség és tanulni van ott, valamint a fizetését sem ugyanazok a levonások terhelik, mint a felnőttekét. Az EBA-t hagyjuk szerintem, jóformán értelmi fogyatékosoknak való. keressél már rá a googleban a "Berufsmaturität" szóra, ha érdekel a téma.......

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most akkor azt mondod, te is, hogy kevés a pénz...:)
      A levonásokat tekintve, csak személyi jövedelemadót nem fizetnek a bérük után. Ugyanúgy kell fizetni a nyugdíjjárulékot, a Suva-t.

      Nem tudom miért lenne az EBA értelmi fogyatékosoknak való... :(
      Szakmát adó képzés.
      Időközben megnéztem, és jól írtam, a BM nem egyenlő a gimnáziumi érettségivel.

      Mit der Berufsmaturität an die Universität
      Es gibt zwei Wege, wie man mit einer Berufsmaturität den Zugang zum Studium an der Uni und ETH erwerben kann.
      1. Nachholen der gymnasialen Matura in ca. 4-5 Semestern.
      2. Über die Passerelle. Die Vorbereitungskurse zur Passerellenprüfung dauern 2-3 Semester und schliessen mit der Ergänzungsprüfung ab.
      Mehr dazu unter Mit der Berufsmaturität an die Uni

      Mit der Berufsmaturität die gymnasiale Maturität erwerben
      Es ist möglich, nach der Berufsmaturität die gymnasiale Maturität zu erwerben. Diese kann in kürzerer Zeit (meist in zweieinhalb Jahren) absolviert werden. Damit steht dann der Zugang zu einem Studium an der Uni oder der ETH in allen Fächern offen. Ebenso ist man zum Studium an einer Universität im Ausland zugelassen.

      Törlés
    2. ...tehát a szakmai tanulmányok mellett van lehetőség érettségi vizsgát is tenni, és még egy kiegészítő vizsgát, ha úgy tetszik, emelt színtű éretségit utána, ha a gyermek tovább szeretne tanulni....

      Nem azt mondom, hogy kevés a pénz, hanem hogy az annyi, amennyi, én elégedett voltam annak idején az én szünidős pénzemmel, pedig én is kevesebbet kaptam, mint a normál munkaerő, holott ugyanazt a munkát végeztem. (régen, Magyarországon)

      AHV nyugdíjjárulékot legkorábban 18 éves kortól kell fizetni, Pensionskassét is, ráadásul 25 éves korig csak a halál- és baleseti biztosításra vonatkozó pár százalékot vonják, a valódi nyugdíj alapba 25 éves kortól kell fizetniük.

      EBA-t az csinál, aki nem képes az átfogóbb 3 éves EFZ képzésre. A legtöbb munkáltatónál kitörölheti a fenekét a jelentkező egy EBA-val. Természetesen vannak kivételek, de kevés.

      Mindegy, nem akarok vitázni, nekem végülis mindegy. A férjem Lehrmeister, én meg épp most tanultam bérszámfejtést, szociális-levonásokat és juttatásokat, de nem érdekes. Az a szép, hogy a blogod elején panaszkodtál, hogy a kintlévő magyarok milyen "segítőkészek"... most őszintén: ha Te mindent jobban tudsz, akkor minek Neked segítség?
      Ide írom, mert már nem szeretnék keresgélni a blogodban: a parkolásról meg a feljelentésről: az utolsó kommentet nem neked szántam, hanem a másik kommentelőnek, mivel ő áll folyton a vendég parkolóba, nem Te.
      Na, szóval befejeztem a "segítést", minden jót.

      Törlés
  4. Kedves Gréta!
    Én egyáltalán nem sértődtem meg, szívesen veszem mindenki kiegészítését, véleményét, tanácsát. :)
    (A parkolásnál többes számot használtál, ezért reflektáltam. )

    Csak a saját "igazamat" írom.
    Szívesen átküldöm a gyerek bérszámfejtését, mert tényleg nem a kisujjamból szívtam ki, amit leírtam. Pensionskassát csak 25 év fölött kell (a nagyobbik sem fizet még), ezt én is így tudom. De a többit bizony vonják, és a nyári munkából is vonták (még nincs 18).
    Szóval, akkor most mi van?
    :)
    Továbbra is várom a "segítésed", a jobbító szándékú kritikát.
    Egyébként volt egy kis problémánk a munkahelyen, amiről majd írok. Érdekes lesz és abban kifejezetten számítok a véleményedre.
    Szép napot.

    VálaszTörlés