Én gyűlölöm.
Nem magam miatt, hanem az állatok miatt.
Míg otthon éltünk, akkor is el kellett "dugni" a macskákat, mert nagyon féltek. Ráadásul az elmeháborodott szomszédok már kora délután elkezdték a petárdázást.
:(
Soha nem értettem, mert ha jól tudom nem is olcsó mulatság, és mindkét szomszédomnak lett volna mire költeni a pénzt, nem ilyen haszontalan dologra.
Ok, ehhez semmi közöm, nem kotorászok mások tárcájában, de az állatokat nagyon sajnáltam.
A szüleimnél a helyzet -vidéken-, dettó.
Az a vicc, hogy a saját kutyáik is összeszarták magukat a félelemtől, vonyítottak, mint a fába szorult féreg, de ez őket nem zavar/t/ja.
Hisz buli van, az meg "csak" egy állat...
Válogatott kínzásokat szerettem volna ilyenkor elvégezni rajtuk. Persze, csak elméletben.
Azt nem állítom, hogy itt teljesen csendes az éjszaka, de a tűzijátékkal járó zaj-, és fényjelenségek lezajlanak egy óra alatt. Nem kell több órán át szobafogságra ítélni a kedvenceket.
Így van ez évek óta. Tegnap éjszaka a buli éjfél és egy óra között lezajlott.
Piros pont a szomszédoknak, senki sem élt ezzel a lehetőséggel, így max. néhány fiatal gyújtogatását és távolabbi lakók szórakozását kellett elviselni.
A cicák még így is az ágy alá menekültek, pedig gondosan bezártunk mindent, ahol lehetett besötétítettünk.
Hajnalra megbékéltek, most egy évre nyugi van.
:)
Mi ezért utazunk el vidékre ahol a panzió környékén még házak sincsenek, van egy központi tűzijáték amit a szálloda szervez és a kedves vendégek nem durrognak az ablakból. Gyűlölöm a petárdát és minden hangos szir-szart. Az állatok mellett megemlíteném még a a kisebb gyerekeket és a szívbetegeket akiknek komoly stressz a már délután elkezdődő és hajnalig tartó háború. marhaság a törvény hogy mit nem lehet ha nem tudják betartani. A tűzijáték pedig pont akkorát durran mint a petárda. Semmilyen egyéni lövöldözést nem engednék, sem petárdát, sem tűzijátékot. Legyen éjféltől fél óra lődözés aztán kuss mindenkinek. Itt ahol vagyunk, pont így volt.
VálaszTörlés