Véleményem szerint az emberek egy része versenyben van saját magával, feszegeti a határait. Én is ezek közé tartozom.
Az életben mindennel így vagyok, miért lenne kivétel a hazafele vezető út?
A feladat adott:
A lehetőséghez képest, a szabályokat betartva, minél előbb megtenni a 999 km-t.
Tényleg ennyi, háztól házig.
:)
Eddig a legjobb idő 9 óra volt, nagy szerencse és kevés megálló kellett hozzá.
Mivel a hétvégén is látogatást tettem otthon, ismét azt gondoltam, ha nem is fogok csúcsot dönteni, de legrosszabb esetben hozom a standard 10 órás utazást.
Persze, ember tervez...
Jelentem, csúcsot döntöttem.
Negatív csúcsot.
15 óra volt az út.
Ezt úgy sikerült összehoznom, hogy az első 40 km-t (Baden-Winterthur) 4 óra alatt tettem meg.
Igen, 10 km/h sebességgel.
Délelőtt 11 körül kezdett el esni a hó. Nem picit. Sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a közlekedés, mert már ekkor észrevettem, hogy - bár bekapcsoltam minden kütyüt az autóban -, de még a terepjáró is meg-megcsúszott. Hazafele pedig kisteherrel mentem, amiben nincs kütyü. :(
Az indulás fél 3-kor volt, addigra természetesen elkezdtek hazaindulni az emberek a munkából.
Sajnos annyira feltorlódott a forgalom, hogy sószóró kocsik nem tudtak feljönni a pályára, és mivel meglehetősen hideg volt, az egész út lefagyott.
A hírek szerint csak Zürich kantonban 270 km dugó volt. Nem is értem: van ott annyi út egyáltalán?
Mire a határra értem, éppen 5 órája voltam úton, Salzburgnál kellett volna lenni minimum.
Szerencsére a továbbiakban már nem volt dugó/baleset, így szerencsésen érkeztem reggel fél 6-ra.
Ez csak azért kellemetlen, mert esély sem volt az alvásra, hisz másnap reggel indultam vissza.
Visszafele is kicsit izgultam, hogy vajon betemet-e a hó valahol, de szerencsére napos volt az idő.
Igaz, a szél viharosan fújt, a tükröt menet közben kiszakította a foglalatból (!), és a fogyasztás is jelentősen megugrott.
Ettől eltekintve jól lehetett haladni. Münchenig.
Ott aztán napocska el, és gyanús felhők kezdtek gyülekezni az égen. Egyszer csak Holle anyó elkezdte rázni a párnáját. Szerintem éves nagytakarítást tarthatott mami, mert jó alapos munkát végzett. :)
Nagyon esett a hó. Ez persze rögtön lassította a forgalmat, nem beszélve arról, hogy kétszer kellett megállni tölteni az ablakmosóba.
Szerencsére Svájcban már sózták az utakat, így ott nem volt probléma.
A visszafele út sem lett túl rövid.
Nem baj, majd legközelebb...
Hú, te aztán bevállalós vagy! Én még Badenbe se megyek be kocsival, ha havazik ... (oké, belátom, ez a másik véglet). :)
VálaszTörlésAz a 9 óra nagyon jó idő:-) Én 23 óra alatt tettem meg legutóbb az 1500 km-t mindkét irányban, pedig még hó sem esett. Igaz én közben aludtam egy kicsit.
VálaszTörlésDe hóban megggondolnám, hogy elinduljak-e.
Ti merre mentek pontosan? Persze csak nagyvonalakban:-)
A leírtakból kb. ugyanazon az úton, ahol mi szoktunk.
Velem is előfordult, hogy meg kellett álljak egy órácskára. Ez így normális, első a biztonság. A havas vezetés nekem sem a kedvencem, de ha a szükség úgy hozza, akkor azért bevállalom. Zürich-München-Salzburg-Wien a "bejáratott" útvonal. Tavasszal megpróbálom az olaszok fele. Arra kisebb a forgalom.
VálaszTörlésJól sejtettem, mi is arra megyünk.
TörlésSt.Gallennél mész át a svájci határon?
St. Gallen után, Rheineck-nél.
TörlésÉn pedig gyerekekkel utazom, így mindig alszom egyet Salzburgban..:) Régebben én is egy az egyben lenyomtam 14 óra alatt...ugyanazon az útvonalon, mint te..
VálaszTörlésMindenesetre most nagyon neccesek az utak, tehát csak óvatosan!
Gyerekekkel teljesen más... Bevallom, én a lányommal szeretek menni, az mindig gyorsabb, mintha a fiúk is jönnek. (Sorry kedves férfi olvasók, ez csak az enyémekre áll). :D
TörlésMi többnyire Friedrickshafen felé megyünk, kisebb a forgalom, szebb a táj, aztán München-Mondsee-Wien vonal. Valahogy mindig úgy jön ki a lépés oda is vissza is, hogy a Mondsee-nél tartjuk az egyik pihenőt :) Otthon is meg vannak az akaratlanul is "kötelező megállók". Van amikor lehúzzuk egyben, van h aludni kell kicsit. Szinte mindig éjjel megyünk, külön hangulata van az éjszakai autópályázásnak :)A München-i rész katasztrófa, átmenni is meg az agyonkorlátozás ami utána van..... Aztán a Bécs-Hegyeshalom, majd a határtól Pestig egy örökkévalóság az út...és még akkor nem értünk haza.
VálaszTörlésA legrosszabb a pünkösdi út volt, szinte végig szakadt az eső :S A legjobb az egyik nyári visszajövetel volt, észre se vettük h elsuhan alattunk több mint 1000 km.
Esetleg tudtok vmit az ausztriai S36os gyorsforgalmi szakaszról? Megéri arra menni? Gyorsabb vagy lassabb? Mekkora a sebességkorlát?