Pénzbehajtás II. - Betreibungsamt

Mit csináljunk, ha valaki tartozik?
Nem jó dolog, az biztos.

Először is, érdemes egy fizetési emlékeztetőt (Zahlungserinnerung) írni, mert lehet, hogy tényleg csak trehányságról van szó. Ezt már akár a számla fizetési határidejének lejárta utáni nap meg lehet küldeni.
Ha erre sem reagál, akkor a következő a fizetési felszólítást (Mahnung) küldése (ajánlottan).
A fizetési emlékeztető küldése nem kötelező, inkább egyfajta gesztus. Van aki egyből felszólítást küld.
Én jelen esetben marha udvarias voltam, mert bár a számla már januárban lejárt, májusig vártam az emlékeztetővel.
Utána következett 2 Mahnung. Az első után vártam két hetet, hátha. Hát, nem.
Mondjuk a második után sem történt semmi.
:)
Nem találtam arra pontos utalást, hogy törvény szerint hányat kell küldeni, mindenki mást mond, mást tapasztalt.

Korábban már írtam a Betreibungsamtról (nincs magyar megfelelője), amit még magyarra sem tudok fordítani.
Jellemzően akkor került szóba, amikor ettől a hatóságtól kellett igazolást csatolnunk a lakásbérleti jelentkezéshez.
Ez a hatóság tartja nyílván, hogy van-e valamilyen tartozásunk bérbeadónak, közműveknek, szolgáltatónak, privát személynek, stb. Szóval, hogy áll a fizetési hajlandóságunk.

Most a másik oldalról közelítünk.
Ha a fenti levelek nem vezetnek eredményre, akkor kell igénybe vennünk a hivatal szolgáltatását.

Az eljárást illetően nincs különbség, hogy privát vagy jogi személyiségként keressük meg őket.
Legegyszerűbb, ha otthon, a fotelból kezdjük az ügyintézést.
Meglátjátok, rém egyszerű.

EZT a linket kell megnyitni és értelemszerűen kitölteni. Arra érdemes figyelni, hogy az adós székhelye/lakhelye szerinti önkormányzatot válasszuk ki.
Meg kell adni az adatokat, valamint, hogy mekkora összeggel tartroznak, és ki kell (nem kötelező) számolni a késedelmi kamatot. Ha ezt az összeget is megadjuk, akkor ennyi lesz a behajtandó összeg.
Ha mindent kitöltöttünk, akkor jöhet a nyomtatás, majd a számlamásolatok, a fizetési felszólítás póstai feladóvevényének csatolása után mehet levélben az illetékes hivatalnak.

A hivatal iktatja, esetleg hiánypótlást kér (én elfelejtettem csatolni a számlákat).
A metódus a következő: a hivatal megkeresi az adóst, hogy érkezett egy megkeresés. Ekkor az adósnak módjában áll:
- rendezni a tartozását,
- vagy megfellebbezni azt,
- nem reagálni rá.
Első esetben szerencsénk van és hamarosan érkezik a pénz.
Második esetben békebíró elé viszik az ügyet, aki meghallgatást tart. Mindkét felet meghallgatja, és valamilyen döntést hoz. Ha ez a döntés megfelel, akkor ismét mindenki boldog. Ha nem, akkor mehetünk tovább, immáron hivatalos polgári peres ügy lesz belőle.
Harmadik esetben az adós jár rosszul, mert ilyenkor egyből kérhetjük a végrehajtást.
Ha valaki egy ilyen eljárásba fut, akkor fekete pont kerül a neve mellé, ugyanis ezt a megkeresést rögzíti a hatóság (akkor is, ha fizet), és 5 évig ott villog a jegyzeten.
Elméletileg 5 év után törlik. Ha nem, akkor nekünk kell kérvényezni.
Arra is van lehetőség, hogy ezen az időintervallumon belül tötöljék, de ebben az esetben a kibocsátónak is hozzá kell járulni.
Elég macerás ügyintézés, pláne, ha mondjuk egy 60 frankos telefonszámláról van szó.
Erre érdemes figyelni,

Végezetül azt érdemes szem előtt tartani, hogy a fentiek közül egyik sem egy rövid történet. A mi esetünkben nem fellebbezte meg az adós a tartozás tényét, a beadást követően 2 hónap telt el, mire lefutott az ügy. Ezt bele kell kalkulálni, de mindenképp pénzünkhöz jutunk.
:)

Pénz az ablakban. Illetve a számlán.
Már másodszor sikeres a pénzbehajtás.
Már csak a "hülyegyerek" tartozik. Na, az sem lesz egyszerű menet.
:)