Az érett középkort 911-től számítjuk, és ez is majd 400 évet ölel fel. Érdekességképpen
megemlítem, hogy ennek a kornak már komoly magyar vonatkozása is van. Érdemes
elolvasni.
J
A központi hatalom megosztottsága, és elbizonytalanodása a helyi erők
megerősödéséhez vezet. A külső támadásokkal szemben azonban sem a Bajor, sem a
Sváb hercegség nem képes hatásosan védekezni. A 917-ben, majd 926-ban betörő
magyarok szabadon garázdálkodhattak északon Baselban, ahol felgyújtották a katedrálist,
majd St. Gallenben ugyanígy.
Ekkehard, st.galleni szerzetes az apátság
krónikájában 1060-1070 körül feljegyzi a magyarok mulatozását és az álaluk
vértanúságot szenvedett szent Wiboráda legendáját Vita Sanctae
Wiboradae virginis et martyris címmel.
Konstanz közelében
született sváb nemesi családban. 906-ban Hitto nevű bátyjával együtt Rómába
utazott, majd bátyja belépett a Sankt Gallen-i kolostorba. Wiborada még
hat évig a szülői házban élt, és könyvkötőként dolgozott, de szoros kapcsolatot
tartott a bátyjával, aki zsoltárokra tanította. 912-ben és a kolostor közelében
élt egy templomcellában, a külvilággal csak egy ablakon át érintkezve. Négy év
múlva apáca lett és életét aszkézisben és bűnbánatban töltötte. A legenda
szerint jósképességei voltak, 926-ban megjövendölte a magyarok támadását,
így a helyi papok és szerzetesek el tudtak menekülni. Maga Viboráda azonban a
cellájában maradt, ahol a fosztogató magyarok letépték durva szövésű ruháját,
és azzal a lánccal, amellyel sanyargatta magát, agyonverték. Mivel ő javasolta
Egilbert apátnak a könyvtár és a templom kincseinek biztonságba helyezését, a
könyvtárak és a könyvtárosok védőszentjeként tisztelik
933-ban a szász I. Henrik a német-római
császárság megalapítója, majd fia I. Ottó a lech - mezei ütközetben legyőzi a
kalandozó magyarokat.
A kalandozó hadjáratok történetének egyik
legjelentősebb ütközete 955. augusztus
10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a
magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a
veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a
kalandozások beszüntetését eredményezte a magyarok számára.
A továbbiakban a felső-burgundi királyság, a Sváb
hercegség, Milánó városa és a comoi püspökség játszik történelmileg meghatározó
szerepet. A burgundi terjeszkedési kísérletet a Svábok 934-ben Winterthurnál megállítják,
ezután Zürich lesz a hercegség legfontosabb támaszpontja. Vásárhely, pénzverde,
és egy házi központ lesz.
Ottónak sikerül hűbérúrként elismertetnie
magát a sváb, a bajor és lotharingiai herceggel. Rokoni kapcsolatokat épít ki
Burgundiával. A Karoling patriarchális monarchia visszaállítási kísérletéhez
szüksége van az egyház támogatására és a déli út biztosítására az Alpokon át.
A befolyása alá került nyugat- svájci
burgund kolostorok Moutier-Grandval, Romaunmötier, Payer vonala is a Nagy Szent Bernát hágó felé mutat,végül
962-ben Rómában a pápával császárrá koronáztatja magát. Későbbi utódjának, II.
Henriknek a 11. század elején Burgundia az ölébe hull.
A kelet- és nyugat-svájci területek a
német-római császárságon belül egy időre újra egyesülnek és Svájc évszázadokra
a német-római császárok, a pápák, a burgund, illetve a francia királyok és a
feltörekvő regionális családok, a Zähringerek, a Kyburgerek, a Habsburgok, a
Savoyaiak hatalmi törekvéseinek a feszültségmezejébe kerül.
A kor nagy történelmi eseményei, a
keresztes hadjáratok, az egyházszakadás, a császár és a pápa összecsapása, az invesztitúra
harc hátterében azonban egyelőre a sváb földi hercegi jogokért folyik a harc a
lakosság feje felett.
Az 1098-az kiegyezés a Stauferek és a
Zähringereknek között, csak a Rajnától délre fekvő terültek, tehát a mai Svájc
felett való hatalmi befolyást biztosítja. A hercegség székhelye Zürich, mint a
krónikás írja, a „svábföld legelőkelőbb városa” helyett, Ulm lesz. Viszont
ettől kezdve Lenzburgot is a Zürichi birodalmi helytartóság alá rendelik. (Legközelebbi vár projekt Lenzburg vára lesz.)
A Zähringerek ebben az időszakban több
várost alapítanak: Bernt, Fribourgot, Burgdorfot, Murtetnt, Thunt,
Rheinfeldent.
Kihalásuk után, 1263-ban a két megmaradt
dinasztia, a Savoyaiak és a Habsburgok hatalmi harca következik. Már nem csak
keleten a régi raetiai hágók, és nyugaton a Nagy Szent Bernát hágó birtoka a
tét, hanem az új kereskedelmi útvonal is, a 13. század eleje óta járható Szent Gotthard
– hágón keresztül.
Az utak mellett jelentős befolyást
jelentett a paraszti gazdaságok és a megélénkülő kereskedelem következtében
felvirágzó városok birtoklása is.
A Savoyai grófok, a burgundi királyok
egykori vazallusai ekkor már megkaparintották Genfet, a Vaud vidéket és a berni
Oberlandot.
Az eredeti elzászi Habsburgok 1000 körül vetik
meg lábukat a közép-svájci Aargauban és Luzernben.
A családnak is nevet adó várukat,
Habsburgot, a Héjja várat Bruggtól nem messze, az Aare és a Reuss összefolyásánál
építik fel.
Erről bővebben itt:
Felveszik a grófi címet és birtokaikat már
kezdetben is minden eszközzel, házassággal, örökösödéssel, ügyes lavírozással a
császári címért, alkalmanként vásárlással szakadatlanul gyarapítják. A
Savoyaiak elleni háború után kötött békében, 1267-ben ellenőrzésük alá kerül az
egész Rajnától délre fekvő terület, egészen az Aare vonaláig.
Magyarország történelmét is meghatározó
sikert jelent Habsburg Rudolf német császárrá való kikiáltása 1274-ben.
Ezzel
veszi kezdetét a késő középkor és az elkövetkező svájci államszövetség
kialakulása, a több mint 1200 éves előtörténet után a tulajdonképpeni svájci
történelem.
Forrás: Puskás Gyula, Wikipédia
Szuper! Koszi ismet!:)
VálaszTörlés