Svájc történelme III. - Az érett középkor

Az érett középkort 911-től számítjuk, és ez is majd 400 évet ölel fel. Érdekességképpen megemlítem, hogy ennek a kornak már komoly magyar vonatkozása is van. Érdemes elolvasni.

J

A központi hatalom megosztottsága, és elbizonytalanodása a helyi erők megerősödéséhez vezet. A külső támadásokkal szemben azonban sem a Bajor, sem a Sváb hercegség nem képes hatásosan védekezni. A 917-ben, majd 926-ban betörő magyarok szabadon garázdálkodhattak északon Baselban, ahol felgyújtották a katedrálist, majd St. Gallenben ugyanígy.

Ekkehard, st.galleni szerzetes az apátság krónikájában 1060-1070 körül feljegyzi a magyarok mulatozását és az álaluk vértanúságot szenvedett szent Wiboráda legendáját Vita Sanctae Wiboradae virginis et martyris címmel.

Szent Viboráda (? – 926) sváb nemes, bencés apáca, az első nő a katolikus szentek között.

Konstanz közelében született sváb nemesi családban. 906-ban Hitto nevű bátyjával együtt Rómába utazott, majd bátyja belépett a Sankt Gallen-i kolostorba. Wiborada még hat évig a szülői házban élt, és könyvkötőként dolgozott, de szoros kapcsolatot tartott a bátyjával, aki zsoltárokra tanította. 912-ben és a kolostor közelében élt egy templomcellában, a külvilággal csak egy ablakon át érintkezve. Négy év múlva apáca lett és életét aszkézisben és bűnbánatban töltötte. A legenda szerint jósképességei voltak, 926-ban megjövendölte a magyarok támadását, így a helyi papok és szerzetesek el tudtak menekülni. Maga Viboráda azonban a cellájában maradt, ahol a fosztogató magyarok letépték durva szövésű ruháját, és azzal a lánccal, amellyel sanyargatta magát, agyonverték. Mivel ő javasolta Egilbert apátnak a könyvtár és a templom kincseinek biztonságba helyezését, a könyvtárak és a könyvtárosok védőszentjeként tisztelik

933-ban a szász I. Henrik a német-római császárság megalapítója, majd fia I. Ottó a lech - mezei ütközetben legyőzi a kalandozó magyarokat.

A kalandozó hadjáratok történetének egyik legjelentősebb ütközete 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a kalandozások beszüntetését eredményezte a magyarok számára.

A továbbiakban a felső-burgundi királyság, a Sváb hercegség, Milánó városa és a comoi püspökség játszik történelmileg meghatározó szerepet. A burgundi terjeszkedési kísérletet a  Svábok 934-ben Winterthurnál megállítják, ezután Zürich lesz a hercegség legfontosabb támaszpontja. Vásárhely, pénzverde, és egy házi központ lesz.

Ottónak sikerül hűbérúrként elismertetnie magát a sváb, a bajor és lotharingiai herceggel. Rokoni kapcsolatokat épít ki Burgundiával. A Karoling patriarchális monarchia visszaállítási kísérletéhez szüksége van az egyház támogatására és a déli út biztosítására az Alpokon át.

A befolyása alá került nyugat- svájci burgund kolostorok Moutier-Grandval, Romaunmötier, Payer vonala  is a Nagy Szent Bernát hágó felé mutat,végül 962-ben Rómában a pápával császárrá koronáztatja magát. Későbbi utódjának, II. Henriknek a 11. század elején Burgundia az ölébe hull.

A kelet- és nyugat-svájci területek a német-római császárságon belül egy időre újra egyesülnek és Svájc évszázadokra a német-római császárok, a pápák, a burgund, illetve a francia királyok és a feltörekvő regionális családok, a Zähringerek, a Kyburgerek, a Habsburgok, a Savoyaiak hatalmi törekvéseinek a feszültségmezejébe kerül.

A kor nagy történelmi eseményei, a keresztes hadjáratok, az egyházszakadás, a császár és a pápa összecsapása, az invesztitúra harc hátterében azonban egyelőre a sváb földi hercegi jogokért folyik a harc a lakosság feje felett.

Az 1098-az kiegyezés a Stauferek és a Zähringereknek között, csak a Rajnától délre fekvő terültek, tehát a mai Svájc felett való hatalmi befolyást biztosítja. A hercegség székhelye Zürich, mint a krónikás írja, a „svábföld legelőkelőbb városa” helyett, Ulm lesz. Viszont ettől kezdve Lenzburgot is a Zürichi birodalmi helytartóság alá rendelik.  (Legközelebbi vár projekt Lenzburg vára lesz.)

A Zähringerek ebben az időszakban több várost alapítanak: Bernt, Fribourgot, Burgdorfot, Murtetnt, Thunt, Rheinfeldent.

Kihalásuk után, 1263-ban a két megmaradt dinasztia, a Savoyaiak és a Habsburgok hatalmi harca következik. Már nem csak keleten a régi raetiai hágók, és nyugaton a Nagy Szent Bernát hágó birtoka a tét, hanem az új kereskedelmi útvonal is, a 13. század eleje óta járható Szent Gotthard – hágón keresztül.

Az utak mellett jelentős befolyást jelentett a paraszti gazdaságok és a megélénkülő kereskedelem következtében felvirágzó városok birtoklása is.

A Savoyai grófok, a burgundi királyok egykori vazallusai ekkor már megkaparintották Genfet, a Vaud vidéket és a berni Oberlandot.

Az eredeti elzászi Habsburgok 1000 körül vetik meg lábukat a közép-svájci Aargauban és Luzernben.

A családnak is nevet adó várukat, Habsburgot, a Héjja várat Bruggtól nem messze, az Aare és a Reuss összefolyásánál építik fel.

Erről bővebben itt:

Felveszik a grófi címet és birtokaikat már kezdetben is minden eszközzel, házassággal, örökösödéssel, ügyes lavírozással a császári címért, alkalmanként vásárlással szakadatlanul gyarapítják. A Savoyaiak elleni háború után kötött békében, 1267-ben ellenőrzésük alá kerül az egész Rajnától délre fekvő terület, egészen az Aare vonaláig.

Magyarország történelmét is meghatározó sikert jelent Habsburg Rudolf német császárrá való kikiáltása 1274-ben.

Ezzel veszi kezdetét a késő középkor és az elkövetkező svájci államszövetség kialakulása, a több mint 1200 éves előtörténet után a tulajdonképpeni svájci történelem.

 Forrás: Puskás Gyula, Wikipédia