Irány a Notfall (ügyelet)

Ez is kipipálva.

Hatodik éve vagyunk itt és még nem voltunk orvosnál. Semmilyen orvosnál.

Még körzeti dokink sincs. Már egy ideje fontolgatjuk, hogy kellene, de még nem került a top prioritások közé. Ezt mondjuk, nem tekintem követendő példának. :)

Ismét csináltam egy kis összehasonlítás, - most már van mihez.

Le kell szögezzem, hogy nekem az otthoni kórházi ellátással sem volt eddig gondom, elláttak, nem haltam meg. Jó-jó, nem hotel, de ha nyaralni akarok, akkor nem kórházba megyek.

Az ügyeleti ellátás témában azonban nagy a hézag.

Talán két éve történhetett, hogy épp otthon voltam, egyik délután hirtelen belázasodtam. De nem ám akárhogy, 41 fele mértem a hőmet. Csak úgy kocogott a fogam, és reszkettem, mint a falevél.

Elkezdett fájni az egész belem, értsd ahogy írom, a hasam, a gyomrom minden. Cefetül.

Egyre szarabbul voltam, már felkeni sem nagyon tudtam. A szüleim kihívták (volna)  a mentőket, mert megijedtek, hogy nagy a baj. Nem szoktam magam elhagyni, láz ide, vagy oda.

A központ azt mondta, hogy csak akkor jönnek ki, ha elveszítettem az eszméletem. Hát, ott még nem tartottunk, lehet, hogy ezt kellett volna mondani.

Tanács: hívják az ügyeletet. Anyu felhívta, ott azt mondták, hogy a doki épp betegnél van, majd először visszamegy a megye központjába és utána következek én  (vidéken), kb. 2 óra múlva.

Két óra? Ott döglök meg addig.

Nem maradt más, betuszkoltak a kocsiba és bevittek az ügyeletre.

(Időközben előkerült az úton lévő orvos is, de akkor én már a másik ügyeleten tipródtam).

Nem nagyon örült nekem az ottani doki, mert épp a kedvenc sorozata ment a tv-ben. Kis várakozás után végül megvizsgált.

Szerencsére, mégsem pusztultam el, kaptam néhány elefánt dózisú injekciót és elengedett. Azt mondta nem fogok elpatkolni, valami nagyon agresszív vírust kaptam be.

Tényleg az volt, mert az egyhetes otthoni tartózkodásomat végigfeküdtem, lázasan. Alig tudtam hazajönni.

Érdekes, az eset óta az összes vírus a belemre megy. :(

Snitt 2.

Lánykám csütörtökön fájlalta a bordáit, így jött haza a melóból. Először arra gondoltam, hogy talán beszorult a levegő, vagy megnyomta valamivel. Előfordul az ilyen. Pénteken továbbra is panaszkodott, de akkor ijedtünk meg egy picit, amikor még szombaton is fájlalta és nem csillapodott, inkább erősödött a fájdalom.

Megnéztük, hol találunk ügyeletet. Jó helyen lakunk, 20 km-en belül két kórház is van, az aarauira esett a választás. A párom bevitte. Nem kellett sokat várni, és ha nem szól, hogy  csak kísérő, ő is kapott volna egy infúziós állványt, hogy legyen mibe kapaszkodnia. :)

Ezzel indult a dolog. Közben jöttek többen, orvosok és ápolók, mindenkinek el kellett mondani a panaszt. Vért is vettek, majd tüdőt is röntgeneztek, mert az orvos embóliára gyanakodott.

A vizsgálatok után várakozás következett, mert kiértékelték a leleteket.

Végül, szerencsére nem annyira tragikus a helyzet, "csak" kellemetlen és fájdalmas.

Bordaközi ideggyulladásról (idegzsába) van szó, ami idővel elmúlik.

Kapott gyógyszert, amit az ügyeletes gyógyszertárban tudtak kiváltani. A dobozon nem a gyógyszerész által rákarcolt adagolási instrukció, hanem egy nyomtatott - személyre szóló- itiner van ráragasztva.

Szimpatikus.

Már a beérkezéskor tájékoztatják a beteget, hogy -esettől függően-, mennyi a várakozási idő.

Egy kis matek (már megint). Igaz, picit sánta az összehasonlítás, mert a két rendszer semmiben nem hasonlít egymásra, maximum abban, hogyha beteg vagy, gyógyítsanak meg.

Elméletileg otthon is fizetik az egészségbiztosítási járulékot, ez manapság 6810.- forint. A minimálbér jelenleg 118 ezer.

Ez a bér 5,7 százalékát teszi ki.

Kerestem egy olyan biztosítást (comparis.ch), ami mindenre biztosít, és a legkevesebb - 300  frank -, az önrész.

270 frank körülit találtam. Ha figyelembe vesszük a hallgatólagos minimálbért (havi 3000 frankot), akkor ez a bér 9 százaléka. Nem is olyan nagy a különbség.

Még egyszer: tudom, hogy ez egy nagyon megerőszakolt példa, messzemenő következtetést nem lehet levonni belőle, csak, mint érdekesség írtam le.

Itt még meg kell jegyezzem, hogy ennek a látogatásnak a költségeit még ki kell fizetni. Ugyanis, mivel még nem volt beteg a gyerek, az önrészt nekünk kell állni 500 frank összegig.

:)

Ellenben, az otthon befizetett összeg  az első kilincs lenyomásától, a szívműtétig fedezi az ellátást.

Szóval, róka fogta csuka ez.

:)

De érdemes egy picit agyalni rajta, amikor egyiket vagy másikat górcső alá vesszük.