Mert külföldi vagyok?

- tette fel a kérdést a lányom a szomszédnak.

Talán emlékeztek még, többször írtam már a parkolás nehézségeiről, különböző konfliktusokról a témában. Úgy gondolom, hogy ez is elévülhetetlen forrás az országban.

Rendszerint önhibánkon kívül, de mindig belefutunk valamibe.

A múlt évben történt az eset, hogy egy hétre a saját parkolónk helyett egy látogatóiba álltunk be, mert a szomszéd megkért rá. Ő épp akkor költözött és a mi parkolónk mellett nem tudott volna feltolatni a teherautó.

Mit tesz ilyenkor egy jó szomszéd? Persze, költözz nyugodtan. Nem kellett sok idő, levél jött a Verwaltungtól, hogy ne használjuk a látogatói parkolót. A nagytestvér szeme mindent lát, az egyik lakó a parkoló melletti tömbházból feljelentett. Úgy jó svájciasan.

Akkor visszaírtam a Verwaltungnak, hogy jogos és elnézést, de a másik szomszédon próbáltunk segíteni és abban az időben épp állandó jelleggel üres volt a látogató parkoló (este 6 és reggel 6 között), így nem okoztunk fennakadást.

Itt azt hittem, hogy már nem lesz több gond a parkolással.

Egészen addig, amíg a nyáron egy orvos(pár?) költözött az említett tömbházba. Valami mobil-orvosok (?) több céges és privát autóval. Három autó parkol a mélygarázsban (céges), a privát autók (2-3), pedig a látogatói parkolóban.

Hm.

Az elején még nem foglalkoztunk vele, mert tényleg azt hittük látogatók, de egy idő múltán hülyének kell lenni ahhoz, hogy ne rakja össze az ember a puzzlet.

Mondjuk bennünket nem zavart igazán. Nem sok látogató jár felénk.

:)

Nekünk négy parkolóhelyünk van ezen a címen és három autónk.

Azt ugyan magunk között megjegyeztük, hogy milyen érdekes, hogy bennünket néhány nap után feljelentettek, ezek itt állnak hónapok óta és senkit sem zavar. 

Azt ugye nem kell mondanom, hogy az orvosok svájciak?

:D

A dolog akkor kezdett zavarni, amikor a dolog átcsapott pofátlanságba.

December eleje volt, vártam a barátnőmet. Egyszer csak megcsörren a telefon, látom ő hív. Arra gondoltam, hogy talán valami probléma van, nem tud jönni. Probléma azt volt, mégpedig az, hogy konkrétan nem tudott a főútról behajtani, mert egy mentőautó állt a parkoló kellős közepén.

Kimentem, nézem jobbról és balról. Nincs nagy autója, de nem volt annyi hely, hogy bejusson a parkolóba. Kiszól a kocsiból, hogy talán valami baj van a házba? Várjunk.

Benézek a mentőbe (mert az ajtó is ki volt nyitva, hogy esély se legyen, hogy valaki elférjen mellette) és látom, hogy tele van kartonnal. Na, itt borult el szépen csendben az agyam... Orvosok bútort szállítottak. Természetesen ezzel semmi baj, de miért a parkoló kellős közepén áll meg, miért tartja fel a forgalmat?

Egy jól sikerült mozdulattal bevágtam a mentő ajtaját, így fért el az érkező kocsi. Még percekig játszottunk, hogy egy parkolóhelyre is be tudjon állni a vendégem. Addig nem kerültek elő kiváltságosék.

Következő eset pár nap múlva történt, amikor épp otthon sem voltunk, lánykám mesélte a történetet.

A saját parkolónkból áll ki épp és ment volna el, amikor a visszapillantóból látja, hogy az említett egyed beáll a mi saját parkolónkba. A PRIVÁT parkolóba.

Gyermek (tiszta anyja) megáll, autó leállít és odaballag a kocsihoz. A doktornő vagy doktorné nem érti mit akar, de azért letekeri az ablakot.

Lányom mondja, hogy bocsi, de ez a mi privát parkolónk és szíveskedjen átállni egy látogatóiba.

Erre, ellenérdekelt fél elkezd hablatyolni, hogy csak tíz perc, meg hogy rosszul lett valaki. Mondjuk nem tudom ez mennyiben befolyásolja, hogy a látogatói vagy a privát parkolóba áll be valaki.

Gyermek sem egy empatikus egyéniség, mondja a hölgynek, hogy pont leszarja, hogy ki lett rosszul, azonnal szíveskedjen elállni. Erre még mindig nem tágított a betolakodó, mert csak tíz perc. Annyit mondott gyermekem, hogy ok, de ha ő tíz perc múlva visszajön és még mindig ott van, hívja a rendőrséget (csak keményen!!!, nagyon helyes).

Aztán volt még egy sztori, azonban ott nem mi voltunk a szereplők, így csak vélelmezzük, hogy mi történhetett.
Reggel megyek el, és látom, hogy orvosék  egyik autója a gyalogúton parkol. Fel is szaladt a szemöldököm és megfordult a fejemben, hogy leengedem a gumiját, de ahogy egyre közelebb értem, láttam, hogy egy cetli van a szélvédőre tűzve. Szerintem Martin lehetett, a melletünk lévő ház tulaja. Gondolom, hogy neki is elborult az agya. Megjegyzem, ilyen esetben egy perc alatt vinnék el az autót...

Áááá, ezzel még nincs vége.

Tegnap jön látogatóba gyermek, beáll a látogatói parkolóba. Ugye, ő már nem velünk lakik, természetes, hogy azt veszi igénybe, ha mindenki otthon van és nem üres a saját, privát parkolónk.

Épp kiszáll a kocsiból, odamegy hozzá a tömbház egyik lakója, akivel egyébként jóban voltunk.

Mondja neki, hogy jó lenne, ha nem oda parkolna.

Felvágott nyelvűm kérdezi, hogy rendben, de mégis hogy gondolod? Hova álljak? Látogató vagyok nem itt lakom. Thomas csak hümmög és mondja, hogy megérti, de az utóbbi időben alig van hely.

Ez így igaz.- mondja gyermek és mutat a három BS és BL rendszámú autókra. Egyben megkérdezni, hogy ez nem zavar? Megint hümmögés, hogy hát ige-igen, feltűnt neki is. (Anyád!) 

Lány új erőre kapva kérdezi: miért nem szólsz nekik? Megint hümmögés....

Gyermek tovább provokál: vagy azért nem mersz szólni, mert ők orvosok? Egyszerűbb nekem szólni? Vagy azért, mert ők svájciak én meg űűsländer (külföldi) vagyok?

Erre, gyors nem, nem. - volt a válasz.

Persze, nekem meg tollas a hátam.

Thomas is inkább a gyereknek szól, mint mondjuk nekünk... (milyen már ez?)

És ugye svájci nem vájja ki svájci szemét.

Hát elmész te a doktorokkal a jó büdös fenébe!!!

A kutya máshol van ám elásva. Thomas asszonyának van problémája. Nekik a garázsban van helyük, de anyunak az a szokása, hogy reggel elmegy valahova, majd hazajön, beáll a látogatóiba és ott áll az autó estig, csak akkor állnak le a garázsba. Mostanság a bázeliek autója elfoglal 2-3 helyecskét az 5-ből. Ha napközben tényleg jön látogató nem marad hely. Az M-es Mercivel meg macerás a parkolás a garázsban.

:D

Hogy tegyek valamit az ügy megoldására vonatkozóan, csak és kizárólag a jó szomszédi (v)iszony érdekében, mint ahogy a svájciak, fotóztam és levelet írtam a Verwaltungnak.

Ha nekünk nem tudtak elnézni pár napot, akkor szíveskedjenek a fél éve jogtalanul, a területen parkolókkal is kezdeni valamit.

Uff!