2013. augusztus 31.

Egy kis kirándulás - Hallwilersee

Ha már lúd, legyen kövér.
A hétvégi kirándulást összekötöttük egy kis horgászattal. Vagy a horgászatot a kirándulással?
:)
Ritkán jutunk ehhez a hobbihoz, igyekszünk kiélvezni.
Abszolút amatőr szinten hódolunk ennek a tevékenységnek, mert szerintem így van értelme. Profi horgászok most hagyják abba az olvasást.
:)
Igazából nem is a hal kedvéért (én nem kedvelem kifejezetten az édesvízi halakat), hanem a csend, a táj, a nyugalom kedvéért szeretem ezt a kikapcsolódást.
Így aztán semmi profizmus, halradar és százezres botok. Két fenekező felszerelés. A tó a parton meglehetősen sekély, így úszózni nem lehet, pedig nekem az a nagy kedvencem.
Persze, a küzdelem sem rossz, illetve a vadász szellem. Tényleg miért nincs halász szellem?
:)

Szóval, képesek vagyunk felkelni hétvégén is korán. Vannak olyan mazochista ismerőseim, akik még korábban - mit korábban -, már éjszaka kimennek a partra.

A magam részéről nagyon szeretem hallgatni a csendet, nézni a táj szépségét, hogyan kel fel a nap, a napsugarak milyen fényben tüntetik fel a tó vizét.

Aztán megjelennek a vadkacsák, vízicsibék, és hattyúk. Hosszú órákig háborítatlan a táj. Hétvégén mindenki lustálkodik.

Ha szerencsénk van, halat is fogunk a boton kívül. Ha úgy alakul, hogy nem fogunk semmit, az sem baj. Mindenképp egy kicsit feltöltődve, kipihenve (fejben) érkezünk haza. Egyébként meg baromi fáradtan, halszagúan.

Nemrégiben egy ismerős ajánlotta a közelünkben lévő Hallwilerssee-t. Ez pecázási szempontból azért jó, mert nem kell engedély a tóra. Odamész, belógatod a cuccot, és ha fogsz, elviszed.
Annyi kellemetlenség van a dologban, hogy ez a hely a tulajdonképpeni strand, tehát nyáron jó idő esetén max. a reggeli órákig lehet itt pecázni, aztán jönnek fürdőzők.
A hely ideális, mert a kis tisztáról jól be lehet "küldeni" a felszerelést, balra a nádas mellé, vagy jobbra a vízitök telep irányába.
Akkor van baj, ha nem sikerül megállítani a szerelést, akkor akár búcsút is inthetünk neki.

Egyébként, itt Svájcban közel sincs akkora hagyománya a horgászatnak, mint otthon. Pedig hal van rendesen.

Íme a tó:
Kel a nap

Még alszik a falu


Egyik bot már betárazva

Az első jelentkező

Hm... ebből még nem lesz ebéd


Már a 2. bot is bevetve



Pucolás, irdalás és mehet a grillrácsra






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése