Most mi neveljük a szomszédot, vagy ő nevel minket?

Pengeváltások időszakát éljük.
:)
Múltkoriban meglátogatott bennünket a tulajdonos, valami égőcsere címén. Ezt mi is meg tudtuk volna csinálni (jeleztük neki), de ragaszkodott hozzá, hogy ő cserélje ki. Oké!
Szerintem arra volt kíváncsi, hogy nem romboltuk-e le még a házat.

Nem, sőt.
Megnyugodott.
:)
Egyébként, tényleg az összes tulaj közül, ők a legnormálisabbak (gyors ima, hogy így is maradjon).

Kérdezték, hogy van-e valami gond, probléma.
Mi jeleztük a szomszéd parkolási szokását.
(Itt megjegyzem, hogy a másik autó már nem a mi helyünkön parkol). :)

Vele szemben nem volt hatásos a "nevelési" tervünk.
Képes rá, hogy naponta - akár többször - inkább padkázzon az autóval, mint gyalogoljon 20 métert.
No comment.

A tulaj azt mondta, hogy majd szól a másik ház tulajdonosának (a testvére), hogy intézkedjen.
Addig is azt tanácsolta a páromnak, hogy az autójával parkoljon bénán, lógassa kicsit ki a kocsit a parkolóból. Ez mást egyébként nem zavar, csak a szomszédot akadályozta (volna), hogy felhajtson a gyalogúton.

Ma épp a kertet rendeztem, amikor hallom a padkáról lecuppanó gumi hangját. Megjött. Kocsi felhajt. Egy darab bevásárlókosárral a karján baktatott a hölgy a házba, majd felbőszült tekintettel rám nézett és elfordult.

Alig telt el néhány perc, csengetnek.
Így legyen ötösöm a lottón.

A szomszédasszony.

Mondja, még békésen, hogy jó lenne, ha az autónkkal normálisan parkolnánk, mert nem fér el mellette.
A párom nagyon udvariasan, de határozottan felhomályosította, hogy az egy gyalogút és nem parkoló.  Mi még akkor sem tudtunk ott megállni, amikor költöztünk, mert őnagysága akkor is ott parkolt.

Erre a banya felkapva a vizet, felemelt hangon óbégatja, hogy ő már 22 éve itt lakik, és különben is:
- az előző bérlőket nem zavarta (nyomorult Philippinók jó, hogy nem mertek szólni),
- ő Treuhänder (ki nem sz@rja le, hogy micsoda),
- és mivel Treuhänder, vastag aktákat kell cipelnie (erre mondja a zUram, hogy oké, akkor pakoljon ki és álljon be utána a parkolóba), az nem jó.
- a tulaj exsógornője (én meg a tulaj bérlője).

Hát, na! Ezek valóban nyomós okok.
:D
Okként már csak azt nem említette, hogy ő svájci, mi pedig csupán "Usländer"-ek.
A lényeg: ő ott AKAR állni. Ezt vegyük tudomásul.
Nem vesszük.

Ja, és végezetül milyen udvariatlanok vagyunk, mert be sem mutatkoztunk.
Hm. Ez sem felel meg a valóságnak, mert amikor költöztünk, akkor a párom bemutatkozott nekik, amikor megkérte őket, hogy álljanak el a verdával.
Ezen az alapon a szemben lévő ház összes lakásába csengettem volna be egy fazék gulyáslevessel (van vagy 10 lakás), hogy én vagyok az új lakó (ugyanolyan távolságra vannak)?
Nem értem.
Jelezni fogja a panaszát a mi tulajdonosunknak- mondta végül, majd elviharzott.
Hát, hajrá!
:)