Már nem érint a kérdés, ezért nem is nyitottam meg a cikket, így nem tudom, hogy melyekről van szó.
Ha valamelyik büfé-ruhatár szakról, akkor nagyon helyesen teszik. Már évekkel/évtizedekkel előtt meg kellett volna tenni, bele kellett volna nyúlni a rendszerbe.
Az államnak nem árt ha van(lenne) egy használható oktatáspolitikája.
Persze, azt is látjuk, hogy ez nem csak otthon gond, máshol is vannak problémák a témát illetően.
Nem véletlen, hogy egy egészségügyi dolgozó, egy IT-s után bárhol kapkodnak a világban.
Nincs szükségük ezer és ezer CV-re, százötven körös meghallgatásra.
Több olyan országot ismerek, ahol még a helyi nyelvet sem kérik, csak írja alá a szerződést, és majd az állam fizeti a nyelvtanfolyamot.
Svájcban is belenyúlnak a rendszerbe, nagyon helyesen.
Már az alapfokú képzésben is. Két évvel ezelőtt például elvették azt a lehetőséget (Aargau kantonban), hogy a közepes hallgatók bejuthassanak gimnáziumba. Előtte volt lehetőségük rá, ha megfelelő eredményt produkáltak a felvételin.
Nem kell a sok melegedni vágyó a középsuliba sem, ahonnan - annak elvégzése után -, szabad az út az egyetemre, főiskolára.
Igaz, nincsenek büfé szakok, vagy nyelveket nem beszélő diplomások.
Minap egy blogon le lettem szúrva, hogyan gondolom én azt az elvárást, hogy egy diplomás beszéljen nyelve(ke)t...
Szerintem, egy mai fiatalnak alapnak kellene lennie, hogy legalább egy nyelven meg tudjon szólalni, ha már elvégzett egy egyetemet/főiskolát.
Vagy valóban ez egy nagyon extra dolog?
Több ismerősöm jött ki mostanában az egészségügy területére dolgozni. Nagy a hiány belőlük itt is.
Már a diplomájuk elismertetése is pikk-pakk el volt inzétve (külön intézmény foglalkozik vele), és elégséges volt egy A2-B1 közötti nyelvtudás.
Orvosokból is hiány van.
Egy kisebb rendelőbe járunk, ahol a hét orvos közül mindössze egy svájci van. Rajta kívül, görög, cseh, lengyel, német orvosok vannak.
Gondolom, hogy a helyzet máshol sem különbözik ettől lényegesen.
Ezért is történhetett, hogy állambácsi felismerte a problémát, és most jelentős összeget fordít az orvosképzésre. 2017-től négy éven át 100 M Frankot költenek.
Van egy másodlagos cél is, kevesebb külföldi jöjjön az országba.
:)
Mondjuk, ez itt összhangban van a múlt évi népszavazással is.
Az eredeti cikket ITT olvashatjátok.
Hát szerintem azért ez nem nagyon áll össze, menjen kevesebb gyerek gimibe, de legyen több orvos?
VálaszTörlésÉs ha teljesíti a felvételit, miért ne mehetne gimibe akkor is, ha mondjuk volt egy seggfej tanára, aki csak egy picit lepontozta, éppen annyira, hogy ne mehessen oda? Vagy esetleg kiskamasz, és voltak rossz napjai?
Egy kollégám mesélte (LU), hogy ők rengeteget harcoltak az iskolával, hogy mehessenek a gyerekei gimnáziumba, amiről éppen lecsúsztak a suli szerint. Régivágású mérnök család, aligha voltak hülyék a gyerekek. Végül alulmaradtak, úgyhogy a gyerekek majd próbálkozhatnak a rendszer shortcutjaival, kerülőutakon.
Közben meg megy a hőbörgés, hogy szemét külföldiek, meg kevés az orvos, a mérnök, de húzzuk meg a limiteket 99%-on, nehogy többet kelljen finanszírozni a képzésben.
Ez országos dolog, a példa meg egy kantonra szól.
TörlésNyílván ebben a kantonban azért korlátoztak, mert elég számú gyerek megy gimibe. Jó nagy kanton vagyunk. :)
Azt csak halkan és csendben mondom, hogy az egy magyar "betegség", hogy ciki, ha a gyerek nem lesz diplomás.
:)
Itt a tanárok nem csesznek ki direkt a gyerekkel. Nekem ebben nagyon jók a tapasztalataim.
Másrészt a rendszer átjárható, ha valaki valóban alkalmas, akkor kerülőúton is elvégezheti.
Az más kérdés, hogy mit kezdenek azzal, hogy szabályozzák a külföldiek arányát, kontra képzett munkaerőhiány.
Aki a 4. Bezirkschule év 1 félévében produkälja a 4,7 ätlagot ( a 6.0-bol) automatikusan provisorisch( fél évre) felvételt nyer a Gimnäziumba. Aki az Abschlussprüfungot 4,7 ätlaggal produkälja, definitiven lesz felvéve. Aki a Bezirk utolso évének elsö félévében nem érte el a 4,7-t, de az zärovizsgän igen, szintén provisorikus felvételben részesül.Akinek sem a Bezirk 4. évének az elsö szemeszterében, sem a zä$rovizsgän nem sikerült a 4,7-t elérni, az szintén jelentkezhet ugyan a gimnäziumba és felvételi vizsgät tehet, de csak egy évvel a Bezirkabschluss utän. Tehät szo nincs arrol, hogy 1 tanär "lepontozäsän" mulna a dolog, vagy 1-2 alkalmon, amikor rossz napja volt.. A gimiben is minden semester végén hozni kell a 4,4-es ätlagot, különben 1 semester probaidö utän repül. Ha mär a Bezirkben sem ment, akkor nincs tul sok esélye rä, ezért tényleg nem éri meg oda menni, annak aki nem oda valo. Räadäsul értelme sincs, csak ha egyetemen akar toväbbtanulni.
TörlésAG-ban.
TörlésItt egy jó kis országos összefoglaló: http://edudoc.ch/record/107751/files/a1_kantonstabelle.pdf
6 osztályos gimihez több helyen 5,2 a minimum.
Sok helyen a 4,7 csak beugró a felvételihez.
Schwyz kantonban pl. csak fizetősen lehet hatosztályos gimit csinálni (ill. az első két év után átmenni az államiban). Kb. 20k/év.
"A tanárok itt nem csesznek ki direkt a gyerekkel": persze. Itt csak áldott jó emberek élnek :))
Két munkatársam is panaszkodott (ZH kanton), hogy a gimis felvételire egyszerűen nem készítenek fel az alsóbb szinteken. Akkora a szintkülönbség, hogy azt simán a Primarstufe-s szintről megugrani külön előkészítő/felkészítő tanár nélkül nagyon nem könnyű. Továbbá, a felvételi pl. arra volt kihegyezve, hogy hibátlanul oldjon meg a gyerek brutálisan gyorsan ezerszer begyakorolt példákat. Így is nagyon könnyű kiszórni olyanokat, akik esetleg gondolkodni is szoktak :)
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy rossz az oktatási rendszer. Csak annyit, hogy ha erősen korlátozzák (aktívan, vagy passzívan), hogy mennyien és kik tanuljanak tovább, akkor bizony nem lesz elég orvos, mérnök, etc. Aztán lehet sírni a bevándorlók miatt.
És végül egy számomra szimpatikus kiragadott mondat: "Kurz: Harsche Selektionsinstrumente dienen nicht einmal dazu, dass nur «the best and the brightest» den Weg zum Gymnasium finden."
(http://www.tagesanzeiger.ch/schweiz/standard/Wieso-die-Schweiz-so-bildungsfeindlich-ist/story/18585508)
Köszi az összefoglalót.
TörlésNagyon hasznos.
:)
Nos, én más szemszögből ítélem meg a tanárokat.
Mi még felvételi nélkül mehettünk a gimibe, nem tudom, hogy van-e, és milyen a felkészítés.
Egyébként a felvételik évekre visszamenőleg elérhetőek a neten.
A tanárok megítélésről - az én szememmel - írtam egy szösszenetet, de nem lövöm le előre a poént. A napokban kiteszem majd.
Visszatérve, az otthoni helyzet jobb? Képezik az írni, olvasni alig tudókat, nem kis energiával, közös adóból.
:(
Nem beszélve arról, hogy aki elvégez alig kettessel egy főiskolát, az is egyből elnök-vezérigazgató akar lenni.
:D
Nem állítom, hogy az itteni rendszer tökéletes (ha az lenne, nem lenne itt annyi uuslander "agy"), de még mindig jobbnak tartom, hogy a középiskolát, főiskolát nem melegedésre, az idő eltöltésére használják a diákok.
Érdemes lenne összehasonlítani, hogy a felsőoktatásba felvételt nyertek hány százaléka diplomázik itt és ott (milyen eredménnyel).
Azon kívül, hogy diplomás emberek nem beszélnek legalább egy nyelvet, már csak azon szoktam kiakadni, amikor eszperantó ill. lovári nyelvet tanulnak, hogy kézhez kaphassák a diplomát.
VálaszTörlésEleve nem értem, hogy hogyan nincs meg bennük a motiváció, hogy ismerjenek egy idegen nyelvet. Én biztosan szégyellném magam.. igaz, nekem meg diplomám nincs még, akkor inkább hallgassak? :D
Szerintem a magyar oktatási rendszer, úgy rossz, ahogy van... kezdve az általános iskolától.
Nem a diploma mutatja meg, hogy milyen az ember.
Törlés:)
Ellenben tényleg nagyon gáz, hogy a mai huszonévesek nem beszélnek nyelvet. Egyáltalán az is, hogy be lehet jutni a felsőoktatásba ennek a hiánya nélkül.
Szerintem sem ártana ha a diplomához kötődne nyelvtudás, mondom én akinek nem volt viszont ma már nagyon hiányzik. Csekély 20 évet késtem a nyelvtanulással. A magyar gimnáziumokkal az a bajom hogy lassan már az óvodából is viszik a pontszámot hogy bekerüljenek. Van aki még azt sem tudja mi akar lenni de szeretne majd egyszer továbbtanulni. Ahhoz hogy bekerüljön, majdnem mindenből jeles kell lennie. Ha valaki pl. matematikus akar lenni akkor jelentkezik egy matek-akármilyen gimnáziumi szakra de ezzel együtt minden más tantárgyból, irodalom, történelem, stb. szintén jeles kell hogy legyen, különben nem veszik fel. Nyilván valamilyen alsó határnak lenni kell, de aki matekra akar menni annak nem kell irodalomból jeles lennie, elég a közepes is. A gyerekem eddig járt kanadai, angol, most amerikai suliba. Óvodától kezdődik és 18 éves korban érettségivel végződik 1 épületben, közte felvételi nincs. Csak aki megbukik valamiből az pereg ki. A 8. osztály után lehet szakokat választani de nincs felvételi. Nekem ez tetszik. Lövésem sincs hogy mi lesz a gyerekemmel ha hazamegyünk. Most lesz nyolcadikos. Remélem minél később kerülünk haza.
VálaszTörlés